fbpx

Vadkár: jobb figyelni, apróságokon bukhatjuk a kártérítést

Írta: Kohout Zoltán - 2026 április 28.

A gazda és a vadgazdálkodó közös felelőssége a megelőzés, de a határidők elmulasztása könnyen pénzbe kerülhet. Ez pedig egyre többet számít a mezőgazdaságban.

A vadkár a mezőgazdaság egyik legérzékenyebb konfliktusforrása: a földhasználó termést veszít, a vadászatra jogosult pedig kártérítési kötelezettséggel szembesülhet. A helyzetet sokszor az nehezíti, hogy a felek nem ismerik pontosan saját jogaikat és kötelezettségeiket. Pedig a szabályozás alapja egyértelmű: a vad az állam tulajdona, a vadgazdálkodás felelőssége pedig a vadászatra jogosultat terheli – írja a MezőHír összefoglalója.

rőtvad szántóföld vadkár növényvédelem növénytermesztés
Rőtvadak a szántóföldi vetésben, a kár jobb időben és közös megegyezéssel rendezni
(Fotó: Horizont Média/Kohout Zoltán)

Mi számít vadkárnak?

Vadkárnak leegyszerűsítve az a mezőgazdaságban, erdőgazdálkodásban, gyümölcsösben vagy csemetekertben keletkezett kár minősül, amelyet vadászható vadfaj okoz, és amely meghaladja a természetes önfenntartási értékként figyelembe vett 10%-os mértéket. A kár megtérítésére főszabály szerint az köteles, aki az adott vadfajjal vadgazdálkodási tevékenységet folytat, és akinek vadászterületén a kár bekövetkezett.

A gyakorlatban azonban a kártérítésnél is fontosabb a megelőzés. A vadgazdálkodónak elérhető kapcsolattartót kell biztosítania, össze kell hangolnia a vadászati jog gyakorlását a földhasználattal, jeleznie kell a vadkárveszélyt, szükség esetén riasztást, villanypásztort, elterelő etetést vagy vadkárelhárító vadászatot kell alkalmaznia.

A gazdának is van dolga

A földhasználó sem passzív szereplő. A vadkár megelőzésében együtt kell működnie a vadászatra jogosulttal, haladéktalanul jeleznie kell a károsodást vagy annak veszélyét, és a kritikus időszakokban ellenőriznie kell a veszélyeztetett területeket. Erdősült terület mellett például olyan sávot kell fenntartani, amely segíti a vad észlelését és a vadkárelhárító vadászatot.

A megelőzés kulcsa az időben történő egyeztetés. A legjobb, ha a földhasználó már az előző év őszén jelzi a vadgazdálkodónak, hol tervez olyan kultúrát vetni, amely fokozottan kitett a vadkárnak. Így a vadgazdálkodó még időben szervezhet célzottabb állományszabályozást vagy védekezést.

A rossz riasztás nem védekezés

Sok kár azért válik vitássá, mert a földhasználó ugyan megpróbál védekezni, de nem szakszerű módszerrel. A napraforgóba tűzött fóliacsík vagy a dinnye, csemegekukorica köré húzott gyenge háló sokszor nem tartja távol a vadat. Ha a védekezés nem alkalmas a kár megelőzésére vagy csökkentésére, azt a vadkár megállapításánál a földhasználó terhére értékelhetik.

Határidők: itt lehet nagyot hibázni

A vadkárigényt írásban kell bejelenteni. A hatályos szabályozás szerint a vadkár, vadászati kár vagy vadban okozott kár megtérítése iránti igényt a kár bekövetkezésétől, illetve észlelésétől számított 15 napon belül kell közölni a kárért felelős személlyel.

Ha a felek nem tudnak megegyezni, a jegyzői eljárás következhet. A kár megállapítását szakértő végzi, és ha a késedelmes bejelentés miatt a kár mértéke már nem állapítható meg pontosan, azt a bejelentő terhére kell figyelembe venni.

Nem csak a vad okozhat kárt

Fontos különbséget tenni a vadkár, a vadban okozott kár és a vadászati kár között. Vadban okozott kár lehet például, ha valaki szándékosan vagy gondatlanul pusztítja a vadat, akár rosszul kijuttatott méreggel. Vadászati kárnak pedig az minősülhet, ha a vadászatra jogosult vagy a vadászati jog gyakorlásában részt vevő személy okoz kárt például járművel, taposással a terményben.

A vadkár rendezésének legjobb módja továbbra is a helyszíni egyezség. A hivatalos eljárás időigényes, szigorú határidőkhöz kötött, és mindkét fél számára költségesebb lehet. A legfontosabb tanulság egyszerű: a vadkár nem akkor kezdődik, amikor már látszik a pusztítás, hanem akkor, amikor a gazda és a vadgazdálkodó nem beszél időben egymással.


Agrárágazat Tudástár: Vadkár – Vadkárnak az a mezőgazdasági vagy erdőgazdálkodási kár minősül, amelyet vadászható vadfaj okoz, és amely meghaladja a természetes önfenntartási értékként figyelembe vett mértéket. A kártérítésnél nemcsak a kár ténye, hanem a megelőzés, az együttműködés és a határidők betartása is döntő. Ha a gazda késve jelez, vagy nem megfelelően védekezik, könnyen eleshet a kártérítés egy részétől.

▼Hirdetés

▼Hirdetés