A kertészetben tavasszal nem az a kérdés, hogy lesz-e gombás fertőzés, hanem az, hogy a gazda időben lép-e. A tafrina és a lisztharmat ellen ugyanis akkor lehet igazán eredményesen védekezni a mezőgazdaságban, amikor a tünetek még nem uralják a növényt.
Az időjárás most a kórokozóknak dolgozik
A hűvös, nedves tavaszi idő különösen kedvez a tafrinának, vagyis az őszibarack és más csonthéjasok levélfodrosodásának. Ha a leveleken már megjelentek a pirosas, hólyagos, torzult részek, a fertőzés valójában napokkal korábban megtörtént.
A lisztharmat más jellegű ellenfél, de ugyanilyen alattomos. A beteg rügyekből már fertőzötten kihajtó levelek gyorsan továbbadják a kórokozót, és ha ekkor kimarad a védekezés, rövid időn belül a hajtásvégek és később akár a gyümölcsök is veszélybe kerülhetnek.
A metszés nem csak forma kérdése
A jó növényvédelem jóval „a metszőolló előtt” kezdődik, a fajtaválasztással. Aztán jöhet a beavatkozás: a túl sűrű korona párásabb mikroklímát tart fenn, lassabban szárad fel, így kedvez a gombabetegségeknek.
A szellős korona, a jól átjárható lombfal és a beteg, fertőzött hajtások eltávolítása jelentősen csökkenti a fertőzési nyomást. Szőlőben a zöldmetszés, gyümölcsösben a tudatos koronaritkítás nem „szépészeti munka”, hanem nagyon is gyakorlati növényvédelmi beavatkozás.
Tafrina ellen a megelőzés az egyetlen komoly esély
A tafrina ellen a leghatékonyabb védekezés a megelőzés. Ősszel és tavasszal, rügyfakadás előtt a réztartalmú lemosó kezelések adják az alapot.
Rügypattanás után, különösen hűvös és csapadékos időben már célzottabb gombaölő készítményekre lehet szükség. A lényeg: nem akkor kell kapkodni, amikor a levelek már torzulnak, hanem akkor kell permetezni, amikor az időjárás alapján a fertőzés várható.
Lisztharmatnál is előre kell gondolkodni
A lisztharmat ellen rügyfakadástól érdemes megkezdeni a védekezést. A kénes készítmények sok kultúrában jól használhatók, de az időzítés itt is döntő.
Erősebb fertőzési nyomásnál, érzékeny fajtáknál vagy gyors lombnövekedés idején felszívódó készítmények alkalmazása is indokolt lehet. Ezek sziromhullás után különösen fontos szerepet kapnak, amikor már nagyobb lombfelület áll rendelkezésre a hatóanyag felvételéhez.
Nem mindegy, mikor milyen szer kerül a permetezőbe
A réz- és kéntartalmú kontakt szerek a korai fenológiai állapotokban jól használhatók, de később, a fiatal gyümölcsök érzékeny szakaszában már fokozott óvatosság kell. Rossz időzítéssel perzselés vagy terméskárosodás is előfordulhat.
Sziromhullás után előtérbe kerülhetnek a felszívódó gombaölők. Ezek a növénybe jutva belülről segítenek védeni a fejlődő lombot és hajtásokat. Fontos azonban a hatóanyagok váltogatása, mert az egyoldalú szerhasználat növeli a rezisztencia kialakulásának kockázatát.
Nem minden tünet miatt kell azonnal permetezni!
A kertésznek különbséget kell tennie veszélyes fertőzés és kisebb kártétel között. Egyes levéltetűfajok például látványos levéltorzulást okozhatnak, de nem minden esetben indokolják a permetező azonnali elővételét. A tafrina és a lisztharmat viszont más kategória. Ezeknél a betegségeknél a halogatás gyorsan termésveszteséghez vezethet. A siker kulcsa a megfigyelés, az időjárás követése, a szellős metszés és az időben megválasztott növényvédelmi kezelés.
Agrárágazat Tudástár: Tafrina – A tafrina a csonthéjasok egyik legfontosabb gombás betegsége, amely főként hűvös, csapadékos tavaszon fertőz. Jellegzetes tünete a levelek fodrosodása, torzulása és elszíneződése, de mire ez láthatóvá válik, a fertőzés már korábban megtörtént. Ezért ellene a megelőző, időben végzett növényvédelem a legeredményesebb, különösen rügyfakadástól a korai lombfejlődésig.
