50-90%-os károkkal drámai helyzet alakult ki Lengyelország mezőgazdaság gyümölcstermesztési szektorában: a zord tél és az egymást követő tavaszi fagyhullámok rendkívül súlyos károkat okoztak.
Mínusz 5-10 fok virágokra
A téli -20 °C körüli hideg már önmagában jelentősen károsította az almarügyeket, különösen a Jonagold, Mutsu és Ligol fajták esetében. Sok fa legyengült, egyes ültetvényekben pedig teljes kivágásra is szükség volt.
A helyzetet tovább súlyosbította az áprilisi két fagyhullám: az első a rügyezés idején, a második – jóval pusztítóbb – a teljes virágzás alatt érkezett. Több egymást követő éjszakán keresztül fagypont alá süllyedt a hőmérséklet, helyenként -5…-10 °C-ig. Ez a legérzékenyebb fenológiai állapotban érte a fákat, így a virágok 80–90%-a is elpusztulhatott.
Hiába védekeztek: a technológia is kevés volt
A termelők minden elérhető módszert bevetettek a károk mérséklésére: esőztető öntözést, ködösítést, füstölést, sőt tüzek gyújtását is. A leghatékonyabbnak a felszíni esőztetés bizonyult, ám ez extrém vízigényű technológia, amelyet sok gazdaság nem tudott hosszú ideig fenntartani. Ráadásul az aszályos körülmények és a vízhiány tovább korlátozták a védekezés lehetőségeit.
A technikai problémák sem maradtak el: az intenzív éjszakai energiaigény miatt több helyen áramkimaradások és berendezéshibák léptek fel, ami tovább rontotta a védekezés hatékonyságát. A kevésbé vízigényes rendszerek pedig -5 °C alatt gyakorlatilag hatástalanná váltak.
Akár 50%-os kiesés – és ez még nem a végső szám
Az első becslések szerint a terméshozam akár 50%-kal is visszaeshet a következő szezonban, de egyes gazdaságokban 90–100%-os veszteségről is beszámoltak. A leginkább érintett régiók – Mazóvia, Lublin és Łódź – Európa egyik legfontosabb almatermő térségei, így a hatás túlmutat Lengyelországon.
Mivel Lengyelország az EU almatermelésének mintegy 30%-át adja, az európai kínálat is szűkülhet, ami az árak emelkedését vetíti előre. A termelők egy része már most visszatartja a hűtőtárolókban lévő készleteket, abban bízva, hogy a piaci hiány magasabb árakat eredményez.
Nem csak az alma: teljes ágazat került veszélybe
A fagy nem válogatott: a cseresznye, a szilva, az őszibarack és a bogyós gyümölcsök is súlyosan károsodtak. A jelenség ráadásul nem egyszeri sokk: sok termelő már harmadik egymást követő évben szenved el fagykárokat, ami az ágazat hosszabb távú fenntarthatóságát is kérdésessé teszi.
A lengyel kormány már jelezte, hogy támogatási programokkal segíti a gazdákat, és uniós források bevonását is tervezi. A végső károk mértéke azonban csak a következő hetekben válik világossá – addig egy dolog biztos: a 2026-os gyümölcsszezon Európa-szerte feszültebb és drágább lehet.
Itthon, ami már biztos, a szőlő szenvedett el hasonlóan súlyos kárt, erről ebben a cikkben írtunk: Fagykatasztrófa a szőlőben, milliárdos kár, nem lesz szüret
Agrárágazat Tudástár: Tavaszi fagykár – A tavaszi fagykár a gyümölcsösök egyik legsúlyosabb időjárási kockázata, mert a rügyfakadás és virágzás idején már néhány fokos lehűlés is jelentős termésveszteséget okozhat. A virágok és fiatal terméskezdemények különösen érzékenyek, ezért a -5 °C alatti hőmérséklet akár teljes terméskieséshez vezethet. A fagykár mértékét a fajta, a fenológia állapot, az ültetvény kondíciója és a védekezési technológia egyaránt befolyásolja.
