Torz szerkezetű és egyre romló teljesítményű a hazai mezőgazdaság kibocsátása, emiatt a döntő jelentőségű külpiacokon is gyorsan csökken a versenyképességünk. Az egyik hazai pénzintézet friss kutatása szerint az agrárcégek négyötöde komoly bajban van.
(Illusztráció: Horizont Média/Kohout Zoltán)
Ami a számok mögött van
A magyar agrár-külkereskedelem még mindig többlettel zár, de a számok mögött egyre komolyabb szerkezeti problémák látszanak. A 2025-ös adatok szerint Magyarország agrár- és élelmiszeripari exportja 13,383 milliárd eurót tett ki, miközben az import 10,118 milliárd euró volt, így az ágazat 3,265 milliárd eurós aktívummal zárt. Ez első pillantásra stabil teljesítménynek tűnhet, csakhogy az agráraktívum egyetlen év alatt 17,8%-kal, több mint 700 millió euróval csökkent. A háttérben – ez az utóbbi 5-6 év, de részben az elmúlt évtizedek öröksége már – nem átmeneti gyengélkedés, hanem egyre mélyülő szerkezeti gondok rajzolódnak ki.
Elmaradott szerkezet
A legsúlyosabb probléma továbbra is az, hogy Magyarország jellemzően alacsonyabb hozzáadott értékű mezőgazdasági alapanyagokat exportál, miközben magasabb feldolgozottságú élelmiszereket importál vissza. Az export értéke ugyan csak 3%-kal mérséklődött, de az export volumene már 12%-kal esett vissza, ami arra utal, hogy a külkereskedelmi teljesítményt egyre inkább az árszintek tartják fenn, nem pedig a növekvő árumozgás vagy a szélesedő termelés.
Függőségeink
A magyar agrárexport rendkívül koncentrált. Az export 76%-át mindössze tíz árucsoport adta 2025-ben, az öt legnagyobb exporttermék pedig önmagában a kivitel közel felét jelentette. A gabonafélék továbbra is meghatározó szereplők: bár exportértékük 28,3%-kal, volumenük pedig 37,7%-kal zuhant, még így is a teljes agrár-külkereskedelmi aktívum 27,1%-át adták.
Ez különösen veszélyes szerkezetet jelent. Egyetlen gyengébb gabonaév, időjárási szélsőség vagy piaci zavar képes az egész külkereskedelmi egyenleget lerontani. Ráadásul a búza-, kukorica- és árpaexport szinte teljes egészében uniós piacokra irányul, így egyszerre erős a termék- és a földrajzi függőség.
A teljes agrár-külkereskedelmi forgalom több mint 86%-a az Európai Unióhoz kötődik, az export több mint fele pedig mindössze öt országba megy. Ez rövid távon stabil piacot jelenthet, hosszabb távon viszont komoly sérülékenységet okoz, mert kevés alternatív exportirány áll rendelkezésre.
Olcsón adunk el, drágán vásárolunk
A külkereskedelmi szerkezet másik problémája, hogy a magyar agrárium még mindig túlságosan az értéklánc elején értékesít. Az export jelentős részét nyers vagy elsődlegesen feldolgozott termékek adják, miközben az importban dominálnak a magasabb feldolgozottságú, nagyobb hozzáadott értékű élelmiszerek.
Erre jó példa a tejágazat is: Magyarország nyerstejből nettó exportőr, miközben sajtból, joghurtból vagy más feldolgozott tejtermékből nettó importőr maradt. A rendszer tehát továbbra is alacsonyabb feldolgozottsági szinten termel profitot, miközben a nagyobb hozzáadott érték más országokban keletkezik.
Beruházási gondok és munkaerőhiány is fékezi az ágazatot
A szerkezeti problémákat tovább súlyosbítja a beruházási források hiánya és az egyre nehezebb munkaerőhelyzet. Az öntözésfejlesztések és vízpótlási beruházások lassan haladnak, miközben a kertészeti és intenzív ágazatok modernizációja is akadozik. Ebben szerepet játszik az is, hogy az uniós fejlesztési források egy része továbbra sem érkezik meg teljes körűen a magyar agráriumba.
Az MBH Bank 480 agrárvállalkozás körében végzett kutatása szerint az ágazat legnagyobb problémáját jelenleg az alapanyagárak emelkedése jelenti: ezt a cégek 78%-a nevezte meg fő kihívásként – idézi a MezőHír. Az energiaárak növekedését 73%, a klímaváltozás negatív hatásait és a bizonytalan gazdasági környezetet pedig 71% említette.
A vállalkozások óvatosabbá váltak a fejlesztésekkel kapcsolatban is. Bár a cégek kétharmadának van beruházási terve a következő fél évre, a tervezett fejlesztések száma csökkent. A legtöbben gépek, járművek és berendezések cseréjét tervezik, sokan új beszállítókat keresnek, illetve uniós forrásokra pályáznának.
Szerkezeti fordulat nélkül nő a sérülékenység
A magyar agrárium problémája ma már nem az, hogy eltűnne a külkereskedelmi többlet, hanem az, hogy egyre szűkebb, sérülékenyebb és alacsonyabb hozzáadott értékű alapokon áll. Az export túlzottan koncentrált néhány termékre és néhány piacra, miközben a magasabb feldolgozottságú végtermékek aránya továbbra sem elég erős.
A hosszú távú versenyképességhez ezért nem egyszerű „túlélő üzemmódra”, hanem valódi szerkezeti fordulatra lenne szükség: erősebb hazai élelmiszeriparra, több feldolgozásra, diverzifikáltabb exportpiacokra, modernebb technológiákra és nagyobb hozzáadott értékű termékekre. Enélkül a magyar agrárium egyre kiszolgáltatottabbá válhat a piaci, időjárási és geopolitikai sokkoknak.
Agrárágazat Tudástár: Agrár-külkereskedelmi aktívum – Az agrár-külkereskedelmi aktívum azt jelenti, hogy egy ország mezőgazdasági és élelmiszeripari exportjának értéke meghaladja az importét. Önmagában a pozitív egyenleg még nem jelent erős versenyképességet: fontos, hogy milyen feldolgozottságú termékekből, hány piacra és milyen értéken történik a kivitel. Ha az aktívum csökken, az szerkezeti gyengeségekre, piaci függőségre és alacsonyabb hozzáadott értékre is utalhat.
