A magyar agrárium előtt egyszerre állnak piaci, időjárási és finanszírozási kihívások, de a támogatási források és a célzott beruházások új lendületet adhatnak az ágazatnak. A 32. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon tartott sajtótájékoztatót a K&H Bank Hódmezővásárhelyen, ahol Bodor Tibor, a K&H Csoport vállalati divíziójának vezetője és Demeter Zoltán, a K&H agrárüzletágának vezetője értékelte a magyar agrárium helyzetét.
Kiszáradó talaj, óvatos piac
A bank szerint az agrárium előtt álló egyik legnagyobb kérdés ma már nem az, hogy lesz-e aszály, hanem az, hogy ki mennyire készül fel rá. Az egy méteres talajréteg vízhiánya az ország jelentős részén kritikus szintet ért el, és már nemcsak az Alföldön okoz gondot, hanem országos, sőt regionális problémává vált. A bank szakértői szerint ez a termelési biztonságot, a takarmányellátást, az öntözési döntéseket és a beruházási terveket is alapvetően befolyásolja.
Demeter Zoltán szerint az agrárszektor továbbra is finanszírozható, de a bizonytalanság láthatóan óvatosabbá tette a piacot. A K&H agrár bizalmi indexe is jelenleg gyakorlatilag stagnál, 1 pont körüli értéken áll. Ez nem jelent erős optimizmust, de pánikot sem: inkább kivárást, mérlegelést és óvatos tervezést mutat. A termelők érzékelik a kockázatokat, ugyanakkor a fejlesztési igény nem tűnt el. A kérdés inkább az, hogy mikor és milyen finanszírozási háttérrel indulnak el a beruházások.
A banki oldalról az egyik legfontosabb üzenet tehát épp az, hogy a beruházások elhalasztása hosszabb távon versenyképességi kockázatot jelenthet. A modernizáció, a hatékonyságnövelés, az energiafelhasználás csökkentése, a vízgazdálkodás fejlesztése és az alkalmazkodóképesség javítása ma már nem „jó, ha van” kategória, hanem a gazdaságok fennmaradásának egyik feltétele. Demeter Zoltán szerint a nehézségek ellenére is adottak a fejlődés feltételei, a támogatások biztosította beruházásoknak pedig meg kell történniük a hosszú távú, fenntartható és profitábilis működés érdekében.
Támogatott hitelek nélkül nincs beruházási fordulat
A finanszírozásban továbbra is meghatározóak a kedvezményes hitelek. A K&H adatai szerint az agráriumban a kedvezményes konstrukciók dominálnak, arányuk 62 százalék körüli, míg az élelmiszeriparban nagyobb szerepe van a piaci és az euróalapú finanszírozásnak. Ez jól mutatja, hogy a mezőgazdasági vállalkozások számára a kamattámogatott, kiszámítható konstrukciók jelentik a beruházási döntések egyik alapját. A Széchenyi Kártya Program és a KAP II. pilléréhez kapcsolódó kamattámogatott lehetőségek pedig azoknak a gazdaságoknak fontosak, amelyek nagyobb fejlesztésre, technológiai váltásra vagy energiahatékonysági beruházásra készülnek.
A Közös Agrárpolitika forrásai ebben a helyzetben stratégiai jelentőségűek. A sajtótájékoztatón elhangzottak szerint az I. pillérben mintegy 2400 milliárd forint jelent biztonsági hálót, például az alaptámogatásokon és agroökológiai programokon keresztül, míg a II. pillérben további 3100 milliárd forint mozdíthatja elő a hosszabb távú versenyképességet. A teljes, 5500 milliárd forintos keret nem önmagában oldja meg az ágazat gondjait, de megfelelő pénzügyi tervezéssel komoly lehetőséget adhat a gazdaságok megerősítésére.
Az állattenyésztés új egyensúlyt keres
Ha már, Hódmezővásárhely, az állattenyésztés kihívásai külön fókuszt kaptak a sajtótájékoztatón, a tej- és sertéságazat helyzete külön is szóba került. Mindkét terület új egyensúlyi pontokat keres, a felvásárlási árak, a takarmányköltségek, az állategészségügyi kockázatok és a fogyasztói kereslet változása egyszerre hat a jövedelmezőségre. Az elmúlt időszak állatbetegségei is arra mutattak rá, hogy az állattenyésztésben a biológiai biztonság, a likviditási tartalék és a piaci rugalmasság nem választható el egymástól. A tejágazatban a visszaeső árak, a sertéstartásban pedig a költség- és piaci nyomás miatt különösen fontos, hogy a fejlesztések ne csak kapacitásbővítésről, hanem hatékonyságról és kockázatcsökkentésről is szóljanak.
Bodor Tibor a fenntarthatóság pénzügyi oldalát emelte ki a sajtótájékoztatón. Mint mondta, a bank nemcsak saját működésében törekszik karbonlábnyomának csökkentésére, hanem hitelezési és befektetési döntésein keresztül is támogatni kívánja a zöldebb gazdasági átállást. A bank több mint 11 ezer mezőgazdasági és élelmiszeripari ügyfelet szolgál ki, az agrárfinanszírozásban pedig vezető szereplőként említi magát, a mezőgazdaságban 25 százalék feletti, az agrár- és élelmiszeripart együtt tekintve pedig 20 százalék körüli finanszírozási részesedéssel rendelkezik.
A fenntarthatóság ráadásul a bank értelmezésében nemcsak környezetvédelmi vállalás, hanem üzleti kérdés is. Jó példa erre az agrár CO₂-kalkulátor is, amelynek célja, hogy a gazdaságok felmérjék saját működésük karbonlábnyomát, majd az eredmények alapján javítani tudják hatékonyságukat. A tapasztalatok szerint a termelők kezdetben sokszor azt kérdezték, hogy „miért jó ez nekem?”, de a felmérések során kiderült: a kalkulátor nemcsak környezeti mutatókat ad, hanem rámutathat az energia-, alapanyag- és inputfelhasználás gyenge pontjaira is. Ezek javítása közvetlen pénzügyi megtakarítást hozhat.
Parcella szintű előrejelzés segítheti a döntéseket
A K&H Bank 2024-ig több mint 200 ügyfélnek nyújtott segítséget az agrár CO₂-kalkulátor használatában és az üzletmenet áttekintésében. A bank ezt a programot tovább kívánja bővíteni, mert a tapasztalatok szerint a fenntarthatósági adatok a jövőben egyre szorosabban kapcsolódhatnak a finanszírozási döntésekhez, a beszállítói elvárásokhoz és a piaci versenyképességhez.
Új elemként jelent meg a K&H agrárkörnyezeti trendek programja is, amely 2026-tól parcellaalapú információkkal segítené a gazdaságokat. A tervek szerint a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerhez, vagyis a MePAR-hoz kapcsolódva a termelők pontosabb képet kaphatnak az adott terület aszálykockázatáról, valamint a következő hónapok várható csapadékviszonyairól. A bank szerint az előrejelzések nem egyszerű általános időjárási becslések lesznek, hanem nemzetközi modellekre épülő, gazdálkodási döntéseket támogató információk. Ez különösen akkor lehet fontos, amikor a termelőknek előre kell dönteniük vetésszerkezetről, öntözési igényről, takarmánystratégiáról vagy beruházási prioritásokról. A klímaváltozás hatásai, a szélsőséges csapadékeloszlás, a talajnedvesség-hiány, az aszályos periódusok és az inputárak együtt olyan döntési környezetet teremtenek, amelyben a pontosabb adatok valódi versenyelőnyt jelenthetnek.
A sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy az energiaárak és az alapanyagárak továbbra is jelentős bizonytalanságot jelentenek. Sok vállalkozásnál az energiafelhasználás a költségstruktúra 15–20 százalékát is kiteheti, ezért az energiahatékonysági beruházások megtérülése üzleti szempontból is kulcskérdés. Ugyanez igaz a műtrágya, a takarmány, az üzemanyag és más termelési inputok elérhetőségére, illetve árára is.
A K&H szerint a következő időszakban azok a gazdaságok kerülhetnek kedvezőbb helyzetbe, amelyek nemcsak túlélni próbálják ezeket a kihívásokat, hanem tudatosan készülnek az alkalmazkodásra. Ehhez stabil pénzügyi háttérre, reális önrésztervezésre, támogatási források hatékony felhasználására, valamint olyan fejlesztésekre van szükség, amelyek egyszerre javítják a termelés biztonságát és a gazdaság jövedelmezőségét.
Amiről pedig rendszeresen szoktuk tájékoztatni olvasóinkat: SZIE-hallgatókat díjaztak a K&H fenntarthatósági pályázatán.
Agrárágazat Tudástár: Agrárfinanszírozás – Az agrárfinanszírozás a mezőgazdasági vállalkozások működéséhez és beruházásaihoz szükséges hitelek, támogatások és pénzügyi konstrukciók rendszere. A kedvezményes agrárhitelek és KAP-források segíthetik az öntözési, energiahatékonysági és technológiai fejlesztéseket, amelyek egyre fontosabbak az aszályhoz és a piaci bizonytalanságokhoz való alkalmazkodásban.
