Egyre többen vetik fel az Egyesült Királyságban, hogy hosszabb távon ismét az Európai Unió tagjává válhat az ország. Bár egy esetleges visszacsatlakozás jelenleg inkább politikai vita tárgya, a kérdés már most komoly gazdasági és agrárpolitikai következményeket vet fel Európa-szerte.
Az Egyesült Királyság ismét meghatározó szeretne lenni
Keir Starmer brit miniszterelnök korábban többször hangsúlyozta, hogy javítani kívánja az Európai Unióval fennálló kapcsolatokat, és az Egyesült Királyságot ismét Európa meghatározó szereplőjévé tenné. Hasonló véleményen van Lord Spencer Livermore, a brit pénzügyminisztérium pénzügyi titkára is, aki szerint a Brexit visszafordítása hosszú távon az ország gazdasági érdekeit szolgálná.
Az Egyesült Királyság 2016-ban döntött az Európai Unió elhagyása mellett. A kilépést támogatók elsősorban a bevándorlás ellenőrzését, a nemzeti szuverenitás erősítését és a gazdasági önállóságot hangsúlyozták. Az elmúlt évek tapasztalatai azonban sokak szerint azt mutatják, hogy a Brexit jelentős gazdasági veszteségekkel járt, ezért ismét napirendre került az EU-val való szorosabb együttműködés lehetősége.
Hogyan hatna ez európai agráriumra?
Amennyiben az Egyesült Királyság a jövőben újra csatlakozna az Európai Unióhoz, annak az agrárszektorban is jelentős következményei lennének.
Az egyik legfontosabb változás az uniós költségvetésben jelentkezhetne. Nagy-Britannia várhatóan ismét nettó befizetőként járulna hozzá az EU működéséhez, ami növelhetné a közös agrárpolitika (KAP) és a vidékfejlesztési programok pénzügyi mozgásterét.
A brit agrárpolitika ugyanakkor az elmúlt években jelentősen eltávolodott az uniós modelltől. Angliában fokozatosan megszüntették a hagyományos területalapú támogatásokat, és egy olyan rendszert vezettek be, amely elsősorban a környezetvédelmi és fenntarthatósági teljesítményt jutalmazza. Egy visszatérő Egyesült Királyság várhatóan a KAP további zöldítését és az adminisztratív terhek csökkentését szorgalmazná Brüsszelben.
A magyar gazdák erre számíthatnak
A magyar mezőgazdaság számára az egyik legnagyobb előnyt a stabilabb uniós finanszírozás jelenthetné. A brit befizetések mérsékelhetnék a támogatások csökkentésére nehezedő nyomást, ami hosszabb távon kedvezőbb helyzetet teremthetne a közvetlen kifizetések és a vidékfejlesztési források szempontjából.
Szintén pozitív hatás lenne a kereskedelmi akadályok lebontása. A Brexit után bevezetett növényegészségügyi és állategészségügyi ellenőrzések, valamint az adminisztratív kötelezettségek jelentősen megnehezítették az exportot. Egy esetleges újbóli tagság esetén a magyar borok, feldolgozott élelmiszerek, fagyasztott zöldségek és más agrártermékek könnyebben és versenyképesebben juthatnának el a brit piacra.
Ugyanakkor a változás kihívásokat is tartogathatna. A brit agrármodell visszatérése új lendületet adhatna azoknak a törekvéseknek, amelyek a támogatások nagyobb részét környezetvédelmi vállalásokhoz kötnék. Ez a magyar gazdálkodókat gyorsabb alkalmazkodásra és jelentősebb beruházásokra késztethetné, különösen azokat, akik jelenleg nagymértékben támaszkodnak a területalapú támogatásokra.
Bár az Egyesült Királyság újbóli EU-csatlakozása egyelőre távoli lehetőségnek tűnik, az erről szóló viták jól mutatják, hogy a Brexit gazdasági következményei továbbra is meghatározzák Európa politikai és gazdasági gondolkodását. Ha a britek valóban visszatérnének az uniós közösségbe, annak hatásai a magyar mezőgazdaságban is érezhetőek lennének.
A témával korábban is foglalkoztunk, nem véletlen: Drámaian rossz a Brexit mérlege az angol mezőgazdaságban
Tamás Nándor
Agrárágazat Tudástár: nettó befizető ország – Nettó befizetőnek azt az uniós tagállamot nevezzük, amely több pénzt fizet be az Európai Unió közös költségvetésébe, mint amennyit támogatások és programok formájában visszakap. Az ilyen országok hozzájárulása növeli az EU pénzügyi mozgásterét, így közvetve hatással lehet a közös agrárpolitika (KAP) és a vidékfejlesztési támogatások forrásaira is. A nettó befizetők szerepe ezért fontos tényező az uniós agrártámogatások hosszú távú finanszírozásában.
