Miközben az Európai Unióban rekordközeli szintre emelkedett a méhcsaládok száma, Magyarország az egyik legnagyobb veszteséget szenvedte el az elmúlt években. Az uniós statisztikák szerint az EU-ban nőtt a kaptárállomány, nálunk viszont jelentős visszaesés következett be, és a szakmai szervezetek szerint a helyzet 2024–2025-ben tovább romolhatott.
Rekordközeli méhállomány az Európai Unióban
Az Eurostat legfrissebb adatai szerint az Európai Unióban a mezőgazdasági üzemekben nyilvántartott méhkaptárak száma 2020 és 2023 között 8,1 millióról 9,4 millióra emelkedett. Ez 16 százalékos növekedést jelent, amely történelmi csúcs közelébe emelte az uniós méhállományt.
Az összesített növekedés mögött elsősorban az olasz, román és más dél-európai országok állománybővülése áll. Miközben több tagállamban erősödött a méhtartás, Magyarországon éppen az ellenkező folyamat zajlott le.
Magyarország az egyik legnagyobb vesztes
Hazánkban ugyanebben az időszakban mintegy 152 ezer kaptár tűnt el a nyilvántartásokból, ami 34 százalékos csökkenésnek felel meg. Ez az egyik legnagyobb visszaesés az Európai Unióban.
A 2024–2025-ös időszakra még nem állnak rendelkezésre teljes körű, összehasonlítható uniós statisztikák, a szakmai szervezetek és méhészek beszámolói azonban további romlásra utalnak. Több térségben rendkívül magas téli veszteségekről számoltak be, egyes becslések szerint a méhcsalád-veszteség helyenként a 40–50 százalékot is elérhette.
Nemcsak a méhek, a méhészek is fogynak
A hazai méhészet problémái messze túlmutatnak a méhpusztuláson. Az ágazatot egyszerre sújtják az időjárási szélsőségek, a betegségek és a piaci nehézségek.
A 2024-es tavaszi fagyok sok helyen károsították az akácállományokat, ami az egyik legfontosabb magyar méztermelő növény virágzását is visszavetette. Emellett továbbra is komoly problémát jelent a varroa atka, valamint az egyre szélsőségesebb időjárás.
Mindezt súlyosbítja a mézpiaci válság. A szakmai szervezetek szerint a méz felvásárlási ára az elmúlt három évben a felére csökkent, miközben a termelési költségek nagyjából megduplázódtak. A hordós vegyes virágmézért jelenleg sok esetben ugyanannyit fizetnek a felvásárlók, mint 8–10 évvel ezelőtt.
Az import méz nyomása is erősödik
A méhészek szerint az árzuhanás egyik fő oka az Európai Unió piacára érkező olcsó importméz. Különösen az ukrán és a harmadik országból származó, sok esetben vitatott eredetű vagy hamisított termékek okoznak komoly piaci nyomást. A magyar méztermelés hagyományosan exportorientált: az előállított méz mintegy kétharmada Nyugat-Európában talál vevőre. Ha azonban a piaci árak tartósan alacsonyak maradnak, egyre több méhészet válhat gazdaságtalanná.
A méhészet jövője is tét
A szakmai szervezetek szerint a jelenlegi helyzet már nem csupán méhészeti, hanem agrárstratégiai kérdés. A méhek szerepe a növények beporzásában nélkülözhetetlen, ezért a méhállomány csökkenése a növénytermesztésre is hatással lehet. A magyar méhészet egyszerre küzd természeti, állategészségügyi és piaci problémákkal. Miközben az Európai Unió egészében növekszik a kaptárállomány, Magyarországon egyre több jel utal arra, hogy az ágazat történetének egyik legsúlyosabb válságos időszakát éli.
Agrárágazat Tudástár: Méhcsalád-veszteség – A méhcsalád-veszteség a méhészetekben tartott családok számának csökkenését jelenti, amelyet betegségek, időjárási szélsőségek, táplálékhiány vagy piaci nehézségek is súlyosbíthatnak. A varroa atka, a tavaszi fagyok és az alacsony mézárak egyaránt gyengíthetik az ágazatot. A méhállomány visszaesése nemcsak méhészeti, hanem növénytermesztési kockázat is, mert a beporzás számos kultúra termésbiztonságához hozzájárul.
