Nem lesz könnyű, de lehetséges az önellátás burgonyából

Az elmúlt 20 év alatt töredékére csökkent a termőterület idehaza, visszaesett az átlagos terméshozam is, az agrárkormányzat és a burgonyaágazat mégis azt tervezi, hogy 2030-ra helyreállítja az önellátást a hazai piacon.

Növelni kell a termőterületet és a hozamokat

Részben ez az ambiciózus célkitűzés adott különleges alaphangot a IX. Kiskunhalasi Burgonya Napok szakmai előadásainak. A rendezvény megnyitóján idézték az agrárminiszter erről szóló kijelentését – Nagy István egy nyárvégi, hasonló tematikájú szakmai rendezvényen hirdette meg, hogy 6 éven belül meg kell duplázni a drámai mértékben lecsökkent hazai burgonya-termőterület nagyságát, és a mainak legalább felével nagyobb termésmennyiséget kell előállítanunk. A   Bács Gazda-Coop Kft.  kiskunhalasi rendezvényén – a nagyszámú, legalább 130-150 fős hallgatóság előtt – a szakmai előadások lényegében megerősítették az agrárminiszter ambiciózus iránymutatását. Mint több oldalról megfogalmazódott: a termőterület, a fajtaválaszték, a termésátlagok csökkenése nem az adottságainkból fakad, hanem a hozzáállásunkból.

Ami kikényszeríti a hatékonyságot

Ezt erősítette meg előadásában a szervező Bács Gazda-Coop tulajdonos-ügyvezetője is. Szabó Lajos szerint a manapság jellemző 20 tonnás termésátlag elfogadhatatlan, ennek kétszeresére is képes a fémzárolt, minősített alapanyag és a megfelelő termesztéstechnológia. Úgy vélte, a piaci verseny fogja kikényszeríteni azt a hatékonyságot, öntözésfejlesztést, ami nélkül ez a szegmens is életképtelen. Ugyanakkor minőségi szaporítóanyaggal, vízutánpótlással még akár kisebb termőterületen is elérhető a 2030-ra kitűzött növekedési cél.

Rendhagyó módon egy szakmabeli politikus, Bányai Gábor térségi parlamenti képviselő is a termelők szakmai hozzáállásával érvelt. Beszédében arra irányította a figyelmet, hogy kellő szakmai önképzéssel, öntözési közösséghez való csatlakozással vagy önálló öntözésfejlesztéssel megfordítható a mostani, kedvezőtlen trend.

Újragondolni egész technológiákat

A hanyatlás okaként számos szakmai előadás a nem kellően okszerű, átgondolt növényvédelmet, talajtápanyag-utánpótlást jelölte meg. Több előadó is érintette az ukrán mezőgazdaság részéről érkező egyre nagyobb nyomás tényét Európára. Ennek ellensúlyozására, illetve a hatékonyabb hazai növénytermesztés eléréséhez néhány alapvető technológiai újragondolás szükséges.

Egyrészt szükség volna szektorspecifikus fejlesztési programokra és gyorsabb öntözésfejlesztésre. Emellett a „klímabiztos”, azaz hosszú távon biztosan eredményesen termeszthető és piacképes növények körének meghatározására és ezek nemesítési, termesztéstechnológiai kutatásainak fejlesztésére. Az egyik legfontosabb ezek mellett a sokkal precízebb, valós és sokrétű adatokra alapozott talajtápanyag-utánpótlás. A hagyományos, elnagyolt NPK-stratégiák helyett ez utóbbi biztosíthatja az időjárás-változás és más stresszhatások ellen is a növények ellenálló képességét, az aszály- és fagyvédelmet, a kijuttatott tápanyagok jobb hasznosulását, felvehetőségét.

Emellett fontos logisztikai, ellátásbiztonsági kérdés, hogy célszerű a hazai forrásból elérhető műtrágyákat, készítményeket vásárolni, hiszen ezek egyrészt olcsóbbak, másrészt a hazai gyártók megerősítése bármilyen logisztikai vagy geopolitikai káosz esetén hozzájárul a kiszámíthatóbb ellátáshoz.

Miután a hazai vizek jó része nem alkalmas öntözésre, ugyancsak fontos a víz, mint legnagyobb mennyiségben kijuttatott inputanyag beltartalmi jellemzőinek, elsősorban pH-jának ismerete – enélkül sem a műtrágyák nem hasznosulnak, sem a talaj állapota nem javul.

Hogyan lehetséges az önellátás?

Hazánkban jelenleg 7-8 ezer hektáron 180 ezer tonna burgonya terem, ami nem fedezi a 280-300 ezer tonnás hazai igényeket. A többit importból kell előteremteni, pedig a rendszerváltozás utáni években még 65 ezer hektár volt a termőterület, és bár a termésátlagok 12–18 tonna körül mozogtak, 700-800 ezer, sőt, a 2000-es évek elején bő 900 ezer tonnát takarítottak be a magyar földeken. A nagy csökkenés nemcsak amiatt van, hogy az emberek egyre kevesebb burgonyát vásárolnak/fogyasztanak. A klímaváltozás következtében, az átlaghőmérséklet emelkedésével, a csapadék és az öntözött területek nagyságának csökkenésével egyre többen hagynak fel ezzel a tevékenységgel. A hatékonyság stagnálása/romlása miatt előálló alacsony hektáronkénti termésmennyiség a költségek növekedésével (öntözés, szállítás, mosás, raktározás) még inkább erősíti ezt a folyamatot.

Mégis akár a 2030-as céldátumra sikerülhet az önellátás elérése. Az MBH Bank Agrárelemzési Központjának vezetője szerint még a mai helyzetben is biztató, hogy a mostani 8 ezer hektáros termőterületen minden különösebb beruházás, fejlesztés nélkül is 200 ezer tonna burgonyát tudunk betakarítani. Héjja Csaba szerint ez azt jelenti, hogy egy komolyabb öntözésfejlesztés és gépfejlesztés révén a jelenlegi 8 ezer hektáros termőterületen is megtermelhető volna a teljes magyarországi burgonyafogyasztást kielégítő mennyiség.

(További részletek a témában a MezőHír novemberi számában olvashatók!)