A délnyugati országrész fellélegezhetett, az Alföld és a középső térségek azonban továbbra is súlyos vízhiánnyal küzdenek. Az elmúlt hetek csapadéka jelentős területi különbségeket okozott, miközben az előttünk álló forró, száraz időszak ismét fokozhatja az aszályt.
Csak helyenként hozott valódi enyhülést a júniusi csapadék
Az elmúlt három-négy hét időjárását rendkívül egyenetlen csapadékeloszlás jellemezte Magyarországon. Míg a déli és délnyugati országrészben több helyen 100 millimétert meghaladó eső hullott az elmúlt 30 napban, addig az Alföld északi felén mindössze 25–40 milliméter csapadék érkezett.
Az elmúlt napok záporai és zivatarai ugyan sokfelé átmenetileg enyhítették a szárazságot, de a legtöbb térségben csak a talaj felső néhány centiméterét nedvesítették át. Érdemi vízpótlás elsősorban a délnyugati határvidéken történt, míg a középső országrészben több helyen alig 5 milliméter eső esett.
A helyzetet jól mutatja, hogy május közepe óta az ország területének több mint háromnegyedén az ilyenkor szokásos csapadékmennyiségnél kevesebb hullott, sok helyen csupán az átlag fele vagy harmada.
A kalászosoknál már látszik a tavaszi szárazság ára
Az őszi vetésű kalászosok és a repce jelenleg az érés fázisában járnak, azonban a tavaszi csapadékhiány nyomai egyre látványosabbak. Az állományok zöldtömege jelentősen elmarad az átlagos évektől, a növények pedig a szokásosnál korábban kezdtek száradni.
A szakemberek szerint az ország jelentős részén továbbra is enyhe vagy közepes aszály jellemzi a termőterületeket, ami várhatóan az idei termésátlagokon is meglátszik majd. A kalászosok számára az elmúlt hetek esői már csak korlátozott segítséget jelentettek, hiszen a termésképződés döntő része korábban lezajlott.
A csapadékosabb periódus ugyanakkor növelte a gombás betegségek, köztük a kalászfuzáriózis kockázatát is, különösen azokon a területeken, ahol a virágzás és a csapadékos időszak egybeesett.
A kukorica és a napraforgó még várja az életmentő esőt
A tavaszi vetésű kapásnövények számára ugyanakkor minden milliméter csapadék rendkívüli jelentőséggel bír. A kukorica jelenleg intenzív vegetatív fejlődési szakaszban van, a napraforgó pedig sok helyen már csillagbimbós állapotot ért el.
A növények fejlődése ott megfelelő, ahol elegendő nedvesség áll rendelkezésre, de a középső országrészben és az Alföld több térségében továbbra is jelentős vízhiány korlátozza a növekedést. A talaj középső rétege sok helyen kritikusan száraz, nedvességtartalma nem éri el a növények számára hasznosítható vízkészlet 40 százalékát sem.
Különösen aggasztó, hogy az Alföld és a Mezőföld nagy részén a felső egy méteres talajrétegből még mindig 100–125 milliméter víz hiányzik a teljes telítettséghez képest.
Az aszály nem múlt el, csak „költözik”
A május közepén érkezett csapadékos időszak átmenetileg sok helyen megszüntette vagy mérsékelte az aszályt, azonban ez az állapot főként az ország északi és keleti részén rövid életűnek bizonyult.
Június első felében ismét jelentős különbségek alakultak ki az ország térségei között. Délnyugaton kedvezőbb nedvességi viszonyok alakultak ki, miközben a középső országrészben és az Alföld jelentős részén fokozódott az aszály, helyenként már nagyfokú szintet elérve.
A műholdas vegetációs adatok szerint az Alföldön, különösen a Hortobágy térségében egyre nagyobb területen figyelhető meg a növényzet fejlődésének elmaradása az ilyenkor megszokott állapottól.
Forró és száraz idő jön
Az előrejelzések szerint a következő napokban ismét a szárazság kerülhet előtérbe. Szerdán még előfordulhatnak elszórtan záporok és zivatarok, ezt követően azonban nagyrészt csapadékmentes idő várható.
A hőmérséklet fokozatosan emelkedik, csütörtöktől egyre nagyobb területen alakulhat ki kánikula. A hét végére 32–37 Celsius-fok közötti maximumok várhatók, miközben a levegő páratartalma jelentősen csökken.
Mindez azt jelenti, hogy a jelenlegi talajnedvesség-készletek gyorsan apadhatnak, az aszály pedig ismét terjedhet és erősödhet. A nyári kapásnövények számára a következő két-három hét meghatározó lehet: jelentősebb csapadék hiányában a kukorica és a napraforgó állományokban is egyre látványosabbá válhatnak a vízhiány tünetei.
Kohout Zoltán (Forrás: HungaroMet Zrt.)
Agrárágazat Tudástár: aszály – tartós vagy ismétlődő mezőgazdasági vízhiányos állapot, amikor a csapadékhiány, a magas hőmérséklet és a talajnedvesség csökkenése korlátozza a növények fejlődését, rontja a terméskilátásokat, és növeli a kukorica, napraforgó, kalászosok, repce és más kultúrák stresszkockázatát.
