Az éghajlatváltozás miatt az öntözés és a kockázatkezelés a jelenleginél is nagyobb szerepet kap a Közös Agrárpolitikában (KAP) – erről korábban sok cikkben beszámoltunk. Nemrég erről beszélt Norbert Lins, az Európai Parlament mezőgazdasági és vidékfejlesztési bizottságának alelnöke is. A német képviselő szerint Európa-szerte növelni kell az öntözött területek arányát, ugyanakkor a meglévő rendszerekben elsősorban a víztakarékos technológiák fejlesztésére kell koncentrálni.
Aszály idején a mezőgazdaság élvezzen elsőbbséget
Lins szerint az öntözés bővítése elkerülhetetlen, hiszen a klímaváltozás már nemcsak a mediterrán térséget, hanem Észak-Európát is egyre gyakrabban sújtja. Elismerte ugyanakkor, hogy a növekvő öntözési igény fokozhatja a versenyt a vízkészletekért.
„Nincs bajom a medencékkel, de aszálykor ne azok kapjanak elsőbbséget, hanem a mezőgazdaság. A medence nem a túléléshez szükséges” – fogalmazott a politikus a Telex tudósítása szerint. Hozzátette, a biztonságos élelmiszer-termelés stratégiai érdek, ezért a vízhasználatnál is ezt kell előtérbe helyezni.
Az alkalmazkodás részeként a vetésforgó, a talaj szénmegkötő képességének javítása és a klímatűrő gazdálkodási módszerek is nagyobb hangsúlyt kapnának az uniós agrárpolitikában.
Maradjon meg a KAP két pillére
Norbert Lins a készülő, 2028–2034-es uniós költségvetési javaslat több elemét is bírálta. A közvetlen támogatások esetében túl szigorúnak nevezte a birtokmérethez kötött támogatási plafont: a természetes személyek esetében a tervezett 300 hektáros felső határt 500 hektárra emelné. Ugyanakkor továbbra is támogatja, hogy a nagyobb gazdaságoktól elvont támogatások egy részét kötelezően a kisebb gazdaságokhoz csoportosítsák át.
A politikus kiállt amellett is, hogy a Közös Agrárpolitika I. pillére (közvetlen támogatások) és II. pillére (vidékfejlesztés) önálló rendszerként maradjon fenn. Bár elfogadta, hogy a vidékfejlesztési támogatások a jövőben a tagállami nemzeti tervek részévé váljanak, szerinte ezen belül kötelezően el kell különíteni a vidéki fejlesztésekre fordítható forrásokat, közös – 50–80 százalékos uniós – társfinanszírozással.
A LEADER-programot is megőriznék
Lins hangsúlyozta, hogy a LEADER-program finanszírozását is fenn kell tartani. A jelenlegi bizottsági javaslat ezt a tagállamok döntésére bízná, ő azonban kötelező elemként őrizné meg a helyi akciócsoportokra épülő fejlesztési rendszert, amely jelenleg mintegy 5 milliárd eurós költségvetéssel működik.
Mire készülhetnek a gazdák?
A Közös Agrárpolitika 2028 utáni reformja ugyan még tárgyalási szakaszban van, de a fő irányok már kirajzolódnak. Az Európai Bizottság a jelenlegi I. és II. pillér helyett egységes finanszírozási keretet hozna létre, amely nagyobb mozgásteret adna a tagállamoknak a támogatások felhasználásában. A közvetlen területalapú támogatások megmaradnának, de célzottabbá válnának: nagyobb hangsúlyt kapnának a kis- és közepes családi gazdaságok, a fiatal gazdák és az aktív termelők, miközben a nagyobb üzemek esetében erősödhet a támogatási plafon és a degresszió.
A jelenlegi ökorendszerek és agrár-környezetgazdálkodási intézkedések helyét várhatóan egy egységes agrár-környezeti támogatási rendszer veszi át, amely a biodiverzitást, a talajvédelmet, a vízmegőrzést, a klímaalkalmazkodást és az állatjólétet jutalmazná. A gazdáknak arra kell felkészülniük, hogy a támogatások egyre inkább a fenntartható gazdálkodási gyakorlatokhoz és a mérhető eredményekhez kapcsolódnak, miközben a végleges szabályok a 2028–2034-es költségvetési tárgyalások során még változhatnak.
Agrárágazat Tudástár: KAP-reform – A KAP-reform az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának átalakítását jelenti, amely meghatározza a mezőgazdasági támogatások, vidékfejlesztési források és környezeti vállalások jövőjét. A 2028 utáni időszakban várhatóan nagyobb szerepet kap a vízgazdálkodás, az öntözés, a klímaalkalmazkodás, a talajvédelem és a kockázatkezelés.
