fbpx

„Nézzük meg, mi van a föld alatt”

Írta: Agrárágazat 2026/7. lapszám cikke - 2026 július 11.

Erős üzenetek Csabacsűdről

A talajszelvénynél kezdődik a változás

Több mint száz gazdálkodó előtt tartott előadást a dél-alföldi talajok romló állapotáról és a művelési rendszerek átalakításának szükségességéről Dr. Dobos Endre, a Magyar Talajtani Társaság elnöke a Betamag Kft. csabacsűdi rendezvényén. A Misa-Farm területén tartott kalászos fajtabemutató középpontjába idén nem a növényvédelem vagy a tápanyag-utánpótlás, hanem a talaj állapota és a művelési költségek csökkentése került.

Már nem a termés, hanem a költség a fő kérdés

Steinmacher László, a Betamag ügyvezetője szerint a dél-alföldi térségben a tartós aszály miatt a jelenlegi gabonatermesztési modell egyre nehezebben fenntartható. Az Agrovir AGROINDEX adatai alapján a búza- és árpatermesztés költségeinek mintegy 40 százalékát a munkaműveletek adják, ezért ezen a területen kell változtatni, ha a gazdálkodók versenyképesek akarnak maradni. A Misa-Farm ezért a regeneratív szemlélet felé nyit. Az ügyvezető hangsúlyozta, hogy a növényvédelem és a tápanyag-utánpótlás költségein már alig lehet megtakarítást elérni, a talajművelési menetek csökkentése vagy egyes műveletek elhagyása viszont valós alternatíva lehet. A gazdaság egyes területein már idén ősszel első lépésként a kalászosok betakarítása után nem végeznek tarlóhántást, hanem szója és borsó után direktvetéssel vetik el az őszi kalászosokat. Emellett talajtakaró és mélyre hatoló gyökérzetű takarónövény-keverékek alkalmazását is tervezik. Steinmacher László hangsúlyozta, hogy az átállás csak fokozatosan valósítható meg.

„A talaj már csak termesztőközeg lett”

Dr. Dobos Endre egy kiásott talajszelvény mellett tartott előadásában arra figyelmeztetett, hogy a modern mezőgazdaság egyre inkább inputanyagokra és energiára épül, miközben háttérbe szorul a talaj biológiai működése. Sok helyen a talaj már szinte csak termesztőközegként működik, amelyből eltűnt a természetes szerkezet és a talajélet. A szakember szerint a túlzott bolygatás, a nehéz gépek taposása és a szervesanyag-tartalom csökkenése miatt romlik a vízbefogadó-képesség, nő az aszály és a belvíz kockázata. Kiemelte: a talajművelés célja nem lehet önmagában a lazítás vagy a „szép magágy”, minden művelet előtt mérlegelni kell annak szükségességét.

Kevesebb input, jobb alkalmazkodás

Az előadás egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy a jövő mezőgazdaságában csökkenteni kell az inputanyagok felhasználását. Nemcsak az uniós szabályozások, hanem a talajok állapota is ebbe az irányba tereli a gazdálkodókat. A talaj szerepe a biomassza-termelés mellett egyre inkább a vízmegtartásban, a klímaadaptációban és a környezeti stabilitás fenntartásában lesz meghatározó.

KWS-fajták a bemutatón

A szakmai nap másik fontos eleme a kalászos fajtabemutató volt, ahol 11 őszi búza-, 7 őszi árpa-, valamint 1 rozs hibrid- és 3 durumbúza-fajta szerepelt a kínálatban. A búzák között a STROMBOLI, a KWS CONSTELLUM és a KWS PEPLUM, míg az árpák közül a KWS BORELLY, a KWS TARDIS és a KWS FERRIS kapott kiemelt szerepet. A bemutatott fajták között a magas termőképesség, a jó állóképesség és a kedvező minőségi paraméterek voltak a legfontosabb szempontok.

Kristóf Imre


Agrárágazat Tudástár: talajművelés – A talajművelés a termőtalaj fizikai állapotát, vízbefogadó és vízmegtartó képességét, szerkezetét és biológiai működését befolyásoló műveletrendszer; korszerű szemléletben célja nem a rutinszerű bolygatás, hanem a költségek, taposási károk, szervesanyag-veszteség és aszálykockázat mérséklése.

▼Hirdetés

▼Hirdetés