fbpx

Környezetkímélő haltakarmányozás – lisztbogár a megoldás

Írta: Barna Ferenc - 2022 május 20.

A lisztbogár jelentheti a megoldást: biztosíthatja a szükséges magas fehérjetartalmat a halak takarmányozásában, előállítása pedig elhanyagolható mértékben terheli a környezetet – állítja dolgozatában Molnár Áron, a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat PhD kategória második helyezettje.

hal
A világ éves halfogyasztása nagyjából 200 millió tonna (Fotó: Horizont Média/Barna Ferenc)

Szakértők szerint az évszázad közepére nem lesz több hal a tengerekben

A halfogyasztás egyre népszerűbb, a FAO adatai szerint a világ éves halfogyasztása nagyjából 200 millió tonna. Ennek hozzávetőleg a felét termeljük akvakultúrában, azaz speciálisan erre a célra kialakított „farmon”.

Az elmúlt harminc évben a tengerből fogott hal mennyisége nagyjából 15 százalékkal emelkedett, a nevelt halé viszont több mint hatszorosára nőtt. Ezek takarmányozására használjuk fel az óceánokból kifogott halak harmadát, ami miatt 2048-ra kiürülhetnek az óceánok.

Amennyiben ez bekövetkezne, a vízi ökoszisztémák összeomlanának, ami katasztrofális következményekkel járna, ugyanis a tengerekből származik a Föld oxigénjének körülbelül kétharmada.

Az egyre növekvő halfogyasztásból két dolog következik:

  • ha a jelenleg megszokott módon tápláljuk például a Magyarországon népszerű tenyésztett lazacot vagy pontyot, a termelés felfutása miatt a mostaninál is sokkal több halat kell majd kifogni, így az óceáni ökoszisztémák még nagyobb terhelésnek lesznek kitéve;
  • hatalmas eredményeket lehetne elérni a halak takarmányának megváltoztatásával, van piaca az ilyen termékeknek.

A lisztbogár már most is haleledel

Molnár Áron, a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat PhD kategória második helyezettje már majdnem három éve foglalkozik a kérdéssel. A doktorandusz szerint a lisztbogár jelentheti a megoldást, mivel nemcsak feldolgozott formában, hanem akár élve is adható takarmányként, azaz rugalmasan felhasználható.

„Jelenleg az összes kifogott hal harmadát tápként használják fel, pedig erre semmi szükség nincs. Akár rovarhús is biztosíthatja a szükséges magas fehérjetartalmat, amelynek előállítása elhanyagolható mértékben terheli a környezetet. Kutatásomban ezért megvizsgáltam, mennyire alkalmas a lisztbogár a hazánkban közkedvelt ponty és a csapósügér etetésére. Örömmel mondhatom, hogy tökéletesen ki tudja váltani a hagyományos, halliszt alapú takarmányt” – mondta az ösztöndíjas kutató.

hal
Mivel etetjük majd a „farmon” a halakat? (Fotó: Horizont Média/Barna Ferenc)

Meg kell vizsgálni, hogy az így előállított étel megfelel-e az élelmiszerbiztonságnak

A doktoranduszhallgató innovatív módszerének szélesebb körben történő elterjedéséhez még sok kutatásra van szükség, az elképzelés gyakorlati alkalmazhatóságát még vizsgálni kell.

„Egyelőre nem tartunk ott, hogy rovarokból készült takarmánnyal tápláljuk a tenyésztett halakat, de jól látható az a trend, hogy a rovaralapú táplálékok egyre nagyobb szerepet kapnak a környezetkímélő takarmányozásban. A hazai kutatás ezért óriási eredményeket hozhat az óceánok megóvásában, ha ez a kezdeményezés a mindennapi gyakorlatok részévé válik. A K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat célja idén is az, hogy olyan úttörő ötleteket támogasson, amelyek jelentős változást hozhatnak nemcsak az ágazatban, hanem a klímaváltozás elleni harcban is” – magyarázta Tresó István, a K&H Agrárfejlesztési főosztály vezetője.

A K&H a hasonló úttörő ötleteket, innovatív megoldásokat idén 2022. szeptember 30-ig várja.

Forrás: K&H/Sajtóközlemény
Összeállította: Barna Ferenc