Agrársivatag veszélyezteti a bolygó legfontosabb élőlényeit

Írta: Barna Ferenc - 2022 május 20.

A veszélyeztetett fajok listáján szereplő méhek egyedszáma az utóbbi években drasztikusan csökken – a negatív tendenciára világszinten figyelmeztetnek a szakemberek, a méhek világnapján Dr. Sárospataki Miklós egyetemi docens, a MATE Állattani és Ökológiai Tanszékének munkatársa osztotta meg gondolatait és világít rá az agráriumot is érintő problémára.

Méhek méhlegelőn
Méhlegelő (Fotó: Horizont Média/Barna Ferenc)


A megporzók szerepe az ökoszisztémában: a növényvilág kb. 70-80 százaléka függ a rovarbeporzástól

A méhek a mérsékelt égöv legfontosabb beporzói, sokan nem tudják, hogy méhek alatt nem csak a háziméh értendő, hanem a többi vadon élő méhfaj is. Csak hazai viszonylatban mintegy 700 méhfajt ismerünk, a világ vadméh-fajszámát pedig kb. 20-22 ezerre becsülik. A beporzás nem más, mint a virágpor bibére kerülése, ami elengedhetetlen a növények ivaros szaporodásához.

A növényvilág kb. 70-80 százaléka függ a rovarbeporzástól. Mivel minden életközösség alapvetően a növények szervesanyag produkcióján alapszik, a megporzás, mint a növények szaporodását és ezáltal szervesanyag-produkcióját befolyásoló ökoszisztéma-szolgáltatás, elengedhetetlen az életközösségek normális működése szempontjából. Ehhez képest már csak hab a tortán az a mezőgazdasági szempont, hogy az átlagos emberi táplálék mintegy harmada erősen függ a rovarmegporzástól.

Infografika a méhcsaládok számáról
A méhcsaládok száma Magyarországon, éves bontásban (Infografika: MTI/KSH)

 

Az aggodalmak valósak, a veszélyeztetettség okai

Az utóbbi évtizedekben a méhek diverzitása, fajszáma és egyedszáma egyaránt erős visszaesést mutat világszerte. Különösen jellemző ez a csökkenés a „fejlett” országokra, de nem elhanyagolható más területeken sem.

A vadméhfajok jelentős részének előfordulási gyakorisága csökken, bizonyos fajok el is tűntek már számos területről. A csökkenés hátterében elsősorban a területhasználat megváltozása, az egyre intenzívebb emberi hatások húzódnak meg. Ezzel párhuzamosan a természetközeli élőhelyfoltok száma, kiterjedése erősen csökken, pedig ezek az élőhelyek biztosíthatják a méhek számára a virágokban gazdag táplálkozó- és a búvó/fészkelőhelyeket egyaránt.

Az intenzív területhasználattal együtt jár a kemikáliák nagymértékű alkalmazása, valamint az inváziós fajok terjedése, amik szintén negatívan befolyásolják a megporzókat.

A vadméheken túl, az utóbbi egy-két évtizedben a háziméhekkel is egyre több gond adódik. Újfajta betegségek, kártevők jelentek meg a méhészetekben. Ha figyelembe vesszük azt is, hogy a háziméhek nem minden növényt tudnak hatékonyan megporozni, akkor egyértelművé válik, hogy a „megporzási krízist” nem tudjuk megoldani csupán a háziméhekkel, így nem szabad csak erre az egy fajra hagyatkozni a megporzásban.

Infografika a méztermelésről
A magyarországi méztermelés alakulása (Infografika: MTI/KSH)

 

Egy mezőgazdasági kultúra virágzáson kívül agrársivatag a megporzók számára

Nagyon fontos volna az intenzív emberi területhasználat visszafogása. Az agrártájakban fontos lehet olyan területek megtartása, a virágzó növényekben gazdag szegélyek fenntartása vagy akár mesterséges létrehozása, ahol a méhek és egyéb megporzók is megtalálhatják a táplálékforrásokat és a fészkelőhelyeket, lehetőleg az egész szezon folyamán. Egy-egy virágzó mezőgazdasági kultúra (pl. napraforgó vagy repce) nagy mennyiségben kínálhat ugyan táplálékot számukra, ám csak rövid ideig. Az adott kultúra virágzási idején túl az ilyen terület ugyanolyan agrársivatag a megporzók számára, mint a nem virágos kultúrák. Márpedig a megporzóknak az egész szezonban szükségük van a táplálékforrásokra. Ráadásul egy mezőgazdasági tábla a bolygatatlan fészkelőhelyeket semmiképpen nem tudja biztosítani.

A városi élőhelyeken, zöldterületeken történő kevésbé intenzív kezelések alkalmazása is elősegítheti a megporzók megtelepedését és túlélését. Továbbá megfelelő növények telepítésével bárki létrehozhat a saját lakóhelyén megporzóbarát fészkelő- és búvóhelyeket.

Infografika a mézárakról
A méz felvásárlási és kereskedelmi ára (Infografika: MTI/KSH)

 

Szakirányú továbbképzéseket kínál a MATE

A magyar méhészet a mezőgazdaság bruttó termelési értékének 1, az állattenyésztésnek mintegy 3 százalékát adja. A méhész társadalom számára létfontosságú a méhész-utánpótlás, de az egész mezőgazdaságnak is.

A felsőfokú méhészképzés iránt évek óta nagyfokú az igény, hiszen egy ilyen képzés átfogó, de mégis szakmailag elmélyült ismereteket tud átadni a gyakorló méhészeknek is. A képzésre elsősorban agrár- vagy természettudományi képzési területen megszerzett oklevéllel rendelkező jelentkezőket vár a MATE, de bármilyen egyéb diplomával rendelkezők is jelentkezhetnek, akik érdeklődnek a terület iránt.

A képzés célja a szakmunkás képzésben elsajátítható méhészeti ismeretek elmélyítése, ennek megfelelően a méhészettel kapcsolatos összes tématerületet felölelik a képzés tantárgyai. A méhbiológia ismeretektől a méhegészségügyön át a technológiai ismeretekig és a méhészeti termékek minőségellenőrzéséig olyan fontos témákat tárgyalnak a tantárgyak, melyek elengedhetetlenek a hatékony és mégis környezetbarát méhészkedéshez.

Mindezzel a végzett hallgatók a legkorszerűbb méhészeti ismeretekre tehetnek szert. A képzésben a korábbi években nagyon sok, saját méhészeti vállalkozással rendelkező szakember vett részt, akik a visszajelzések alapján a saját munkájukban és fejlesztéseikben is nagy hasznát vették a megszerzett ismereteknek.