Egy 12. osztályos diáklány története a talajvédelemről, a családi gazdaságról és a jövő mezőgazdaságáról
A talajvédelemről szóló mezőgazdasági szakmai rendezvényeken többnyire kutatókkal, agrármérnökökkel vagy évtizedes tapasztalattal rendelkező gazdálkodókkal találkozunk. Ritkán fordul elő, hogy egy középiskolás diák áll a figyelem középpontjában. Komon Klaudia azonban éppen ilyen kivétel. A mezőgazdasági technikumban tanuló fiatal nemcsak érdeklődik a talajtan iránt, hanem saját vizsgálatokat is végzett, talajszelvényt ásott, és egy országos pályázat kapcsán olyan mélységben foglalkozott a termőföld állapotával, amely sok gyakorló gazdálkodó számára is figyelemre méltó.
Állattartás és takarmánynövény-termesztés: a legjobb hagyomány, a legjobb profil
Érdeklődése nem véletlen. Olyan családi gazdaságban nőtt fel, amely a magyar agrárium legeredményesebb és legszebb hagyományaira emlékeztet: ahol a növénytermesztés és az állattenyésztés ma is egymásra épülő rendszert alkot. Klaudia szerint a családi háttér meghatározó szerepet játszott a pályaválasztásában. Édesapja, Komon Ferenc növénytermesztéssel és állattenyésztéssel egyaránt foglalkozik, így a mezőgazdaság mindennapjai gyermekkora óta természetes részét képezik az életének.
A gazdaság egyik legnagyobb előnyének azt tartja, hogy az állattartásnak köszönhetően jelentős mennyiségű szerves trágya áll rendelkezésre. Ez lehetővé teszi, hogy a műtrágya-felhasználást mérsékeljék, miközben folyamatosan javítják a talaj állapotát. Mint fogalmazott, a családi gazdaság célja mindig is az volt, hogy a talajokat hosszú távon megőrizzék és fejlesszék, ne csupán a pillanatnyi terméseredményekre koncentráljanak.
Körforgásos rendszer
A család összesen mintegy 145 hektáron gazdálkodik, ebből 130 hektár saját tulajdonú terület. A növénytermesztés és az állattenyésztés szorosan összekapcsolódik: a megtermelt takarmány döntő része a saját állomány ellátását szolgálja.
Az állattartási ágazatban Charolais húsmarhákat tenyésztenek. Interjúnk során Klaudia mintegy harminc állatról beszélt, de a család állománya időszakonként ennél nagyobb, akár ötven egyed körüli is lehet. Az állatok utódait értékesítik, miközben a keletkező szerves trágya visszakerül a földekre. Ez a körforgásos rendszer ma már egyre ritkább Magyarországon, holott korábban a hazai mezőgazdaság egyik alapját jelentette.
A növénytermesztési szerkezet kialakításakor szintén az állattenyésztés igényeit veszik figyelembe. A gazdaságban jelentős területen termesztenek lucernát és bíborherét, amelyek összesen mintegy harminc hektárt foglalnak el. Ezek lényegében teljes mértékig lefedik az állatok igényeit, csak minimális premixet kell külső forrásból vásárolni. A fennmaradó területeken kalászos gabonák és kapás kultúrák váltják egymást a vetésforgóban.
Talajkímélő művelés és a szelvény
A talajkímélő szemlélet a művelési gyakorlatban is megjelenik. Klaudia szerint mélylazítást általában négyévente végeznek, 30–40 centiméteres mélységben. Erre elsősorban megelőző jelleggel kerül sor, nem azért, mert a talajok erősen tömörödöttek lennének. A szántást szintén igyekeznek minimálisra csökkenteni. Erre jellemzően 4–5 évente kerül sor, főként kukorica és napraforgó termesztése előtt, amikor azt a növénykultúra vagy bizonyos növényvédelmi szempontok indokolják.
A gazdaság egy alkalommal már próbálkozott takarónövények alkalmazásával is, azonban a kedvezőtlen időjárási körülmények és a szárazság miatt a vetés nem sikerült megfelelően. Emiatt egyelőre nem tervezik a technológia szélesebb körű alkalmazását.
Klaudia érdeklődésének középpontjába azonban nem a szántóföldi technológia, hanem maga a talaj került. Mint elmondta, gyakran elkísérte édesapját a talajmintavételekre. Egy idő után már nem elégedett meg azzal, hogy a felső 20–30 centiméterből vett minták eredményeit vizsgálják. Kíváncsi lett arra, mi található a mélyebb rétegekben, hogyan épül fel valójában a termőföld, és milyen folyamatok zajlanak benne. Ez a kíváncsiság vezetett oda, hogy egy 22 hektáros területen részletes talajszelvény-vizsgálatot végzett. A vizsgált parcella (lásd az előző oldalon lévő szelvényelemzés részleteit!) Fejér vármegyében, Mány közelében, Alsóörspusztán található. A területet a család 2022-ben vásárolta meg. Korábban legelőként hasznosították, ahol juhok majd, szarvasmarhák legeltek. A megvásárlást követően feltörték, majd őszi búzát vetettek a területre.
A terület több szempontból is figyelemre méltó. Aranykorona-értéke hektáronként körülbelül 25–30, humusztartalma pedig 3,5–4 százalék között mozog, ami hazai viszonyok között kifejezetten kedvezőnek számít. A domborzat sem átlagos: a területen 18 és 23 százalékos lejtők találhatók, a közelben pedig egy kisebb forrás is fakad.
A gyökérmaradvány jelentősége
A fiatal gazdálkodójelölt 230 centiméter mélységig tárta fel a talajszelvényt. Célja az volt, hogy megismerje a talaj fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságait.
A vizsgálat során különösen érdekes eredményre jutott. A 60 és 120 centiméter közötti rétegben jelentős mennyiségű mészkiválást és gyökérmaradványt talált. Ez több szempontból is kedvező jelenség. A magas mésztartalom miatt a terület nem igényel külön meszezést, a mélyre hatoló gyökérzet pedig jó szerkezetre, megfelelő levegőháztartásra és kedvező vízgazdálkodásra utal.
Klaudia szerint a sok gyökérmaradvány azt bizonyítja, hogy a növények képesek mélyebb rétegekbe is lehatolni, amely száraz időszakokban különösen fontos. A mélyebb gyökérzóna ugyanis nemcsak a vízfelvételt segíti, hanem a talaj szerkezetének fenntartásában is kulcsszerepet játszik.
A talajszelvény feltárása nemcsak szakmai tapasztalatot jelentett számára, hanem megerősítette abban is, hogy a jövőjét a mezőgazdaságban képzeli el.
A legfontosabb üzenet
Jelenleg mezőgazdasági technikumban tanul, ahol a talajtan külön tantárgyként szerepel a képzésben. Elmondása szerint az iskolában szerzett ismeretek sokat segítettek a vizsgálatok elvégzésében. Emellett saját műszerekkel – például pH-mérővel – is rendelkezik, amelyeket rendszeresen használ.
A fiatal szakemberjelölt nem kíván megállni a technikusi végzettségnél. Tervei között szerepel az agrármérnöki diploma megszerzése, később pedig növényorvosi szakirányon szeretne továbbtanulni.
Különösen biztató, hogy érdeklődése nem egyedülálló az iskolájában. Tapasztalatai szerint osztálytársai és diáktársai között is egyre többen foglalkoznak a talajvédelem, a fenntartható gazdálkodás és a regeneratív szemlélet kérdéseivel.
A családi gazdaságban ugyan eredetileg nem volt hangsúlyos a regeneratív gazdálkodás fogalma, Klaudia szerint az elmúlt években közösen alakították ki ezt a szemléletet édesapjával. Nem kellett harcolnia az elképzeléseiért: a családi tapasztalat és a szakmai érvek is azt mutatták, hogy a talaj állapotának megőrzése hosszú távon gazdasági érdek.
Talán ez a történet legfontosabb üzenete. Miközben a mezőgazdaság számos kihívással – klímaváltozással, aszállyal, növekvő költségekkel – küzd, egy új generáció nő fel, amely számára a talaj nem pusztán termesztőközeg, hanem élő rendszer. Komon Klaudia számára a talajszelvény nem egy egyszerű gödör volt a földben, hanem egy ablak a jövő mezőgazdaságára. Olyan jövőre, ahol a termelés és a talajvédelem nem egymással szemben álló célok, hanem ugyanannak a fenntartható gazdálkodásnak az elválaszthatatlan részei.
AZ ALSÓÖRSPUSZTAI SZELVÉNY ELEMZÉSE. Klaudia, a Felcsúti Letenyey Lajos Gimnázium, Technikum és Szakképző Iskola 12. osztályos mezőgazdasági technikus tanulója diákként jelentkezett Az Év Talaja versenyre. A 18 éves, mányi fiatal saját családi gazdaságuk egyik területének talaját választotta vizsgálata tárgyául, és a talajszelvény elemzését maga végezte el. (Sorozatunk előző cikkei itt olvashatók!)
Klaudia érdeklődése a talajtan iránt gyakorlati tapasztalatból indult: édesapjának segített talajmintát venni, ekkor kezdte érdekelni, mi található a felső, szokásosan vizsgált 20–30 centiméteres réteg alatt. A család 145 hektáron gazdálkodik, növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozik. Vetésforgójukban őszi káposztarepce, őszi búza, őszi árpa, napraforgó, kukorica, tavaszi árpa és lucerna is szerepel. Emellett 30 húshasznú szarvasmarhát tartanak, ami lehetővé teszi, hogy a területek jelentős részére szerves trágyát juttassanak ki, csökkentve a műtrágya-felhasználást.
A vizsgált terület Fejér vármegyében, Mány külterületén, Alsóörspusztán található. A 22 hektáros parcella 2022-ben került a család tulajdonába. A terület 30 aranykorona/hektár minőségű, humusztartalma körülbelül 4 százalék. Völgyben fekszik, a Zsámbéki-medence és a Közép-Dunántúl térségében. A táblában 18 és 23 százalékos lejtők is találhatók, a közelben pedig egy kisebb forrás van.
A talajszelvényt 230 centiméter mélységig tárták fel. Klaudia célja az volt, hogy ne csupán a felső termőrétegről kapjon képet, hanem a talaj mélyebb fizikai és kémiai jellemzőit is megismerje. A szelvény falát késsel tisztította meg, feltárta a repedéseket, majd a talajt „A”, „B” és „C” szintekre osztotta. Mindhárom réteget külön vizsgálta, gyúrópróbát végzett, digitális pH-mérővel mérte a kémhatást, a kalciumtartalomra pedig ecetsavas pezsgési próbával következtetett.
A vizsgálat egyik legfontosabb megállapítása az volt, hogy 60 és 120 centiméter között jelentős mészkiválás található. Ez a talaj kémhatását lúgos irányba tolja, és hatással van a termőképességre, a vízmegtartó képességre, valamint a tápanyagok felvehetőségére. Klaudia gyökérmaradványokat is talált 60 centiméteres mélységig, amelyből arra következtetett, hogy a talaj szerkezete és vízgazdálkodása kedvező. A szelvényben és környezetében több pocokjáratot is megfigyelt, ami a talaj biológiai aktivitására is utal.
Az „A” szintben a pH 6,35 volt, vagyis a talaj gyengén savanyú kémhatású. A kalciumtartalmat nagyon alacsonynak ítélte, az ecetsavas próba alig mutatott pezsgést. A gyúrópróba alapján ez a réteg agyagos vályognak bizonyult, Arany-féle kötöttségi száma 51 volt.
A „B” szintben már eltérő tulajdonságokat mért. A pH 7,38 volt, ami gyengén lúgos kémhatásra utal. A kalciumtartalom közepesnek bizonyult, az ecetsav közepes intenzitású pezsgést váltott ki. A gyúrópróba alapján a réteg homokos vályog, Arany-féle kötöttségi száma 33.
A „C” szintben tovább erősödött a lúgos jelleg: a pH 7,55 volt. Klaudia ezt a nagy mennyiségű mészkiválással magyarázta. Értelmezése szerint a víz és az eróziós folyamatok hatására a felsőbb szintekből kimosódás történhetett, a mész pedig mélyebben halmozódott fel. Ebben a rétegben az ecetsavas próba erős pezsgést mutatott, vagyis a kalciumtartalom magas. A gyúrópróba alapján a C szint homokos-löszös jellegű, Arany-féle kötöttségi száma 24, ami homokos talajra utal.
A vizsgálat különlegessége, hogy nem külső szakember készítette, hanem maga a diák. Klaudia a szelvényfeltárást, a szintek elkülönítését, a pH-mérést, a kalciumvizsgálatot és a fizikai talajféleség becslését is saját maga végezte. Munkája jól mutatja, hogy a talajtan nem elvont iskolai tantárgyként, hanem gyakorlati gazdálkodói tudásként is értelmezhető.
Klaudia célja, hogy tovább mélyítse talajtani ismereteit, és tudásával a családi gazdaság fejlődését segítse. Számára a talajszelvény nemcsak versenyanyag volt, hanem annak bizonyítéka is, hogy a talaj állapotának ismerete alapvető feltétele a hosszú távon fenntartható gazdálkodásnak.
Kohout Zoltán
Agrárágazat Tudástár: talajvédelem – A talajvédelem a termőföld fizikai, kémiai és biológiai állapotának hosszú távú megőrzése talajvizsgálattal, szervesanyag-visszapótlással, talajkímélő műveléssel, vetésforgóval és vízmegtartó gazdálkodással; célja, hogy a talaj élő rendszerként fenntartsa a termőképességet és az alkalmazkodóképességet.
