Az aszály és a forróság, a betegségek és a piaci nyomás egyszerre tartják nyomás támadják a hazai cukorrépa-szegmenst. Az idei aszályban még nem tudni, mekkora lesz a végső terméskiesés, de az már most látszik: a történelmi mélypontra zsugorodott ágazat újabb súlyos év elé néz.
Napok alatt fordult rosszra a helyzet
Néhány héttel ezelőtt még bizakodóbbak lehettek a cukorrépa-termesztők, mára azonban több térségből is gyors állapotromlásról érkeznek hírek. A növény ugyan mélyre hatoló gyökérzetének köszönhetően jobban viseli a szárazságot, mint sok más szántóföldi kultúra, a tartós csapadékhiány és az egymást követő, 35–40 Celsius-fokos hőhullámok azonban már ezt az előnyét is felemésztették. A legyengült állományokban a levelek először lankadnak, majd száradni kezdenek, a fotoszintézis visszaesik, a gyökér fejlődése lelassul, miközben a cukorfelhalmozás is romlik.
A helyzetet tovább súlyosbíthatják a betegségek. A meleg és a hőstressz miatt legyengült növényeket könnyebben támadja meg a cerkospórás levélfoltosság (Cercospora beticola), amely néhány nap alatt jelentős lombveszteséget okozhat. A szakemberek szerint különösen veszélyes, amikor az aszály és a gombafertőzés egyszerre jelentkezik: ilyenkor a növény a répatestben felhalmozott cukrot használja fel új lomb képzésére, ami jelentősen rontja a termés mennyiségét és minőségét. Emellett a forró, száraz talaj kedvezhet a Macrophomina és a Rhizoctonia okozta gyökérbetegségeknek is, amelyek akár teljes tőpusztulást idézhetnek elő.
Hol lehet a legnagyobb baj?
Országos kárfelmérés még nem készült, ezért egyelőre nem lehet megmondani, hány hektárt érint súlyosan a károsodás. A szakmai tapasztalatok szerint azonban a legrosszabb helyzet azokban a térségekben alakult ki, ahol a nyár eleje óta alig hullott csapadék. Különösen az Alföld déli részein, Csongrád-Csanád és Békés vármegyében láthatók olyan táblák, ahol az állomány már most komoly stressztüneteket mutat. Az öntözött területek lényegesen jobb állapotban vannak, míg a csapadékosabb nyugati és északi országrészekben egyelőre kisebb a károsodás.
A végső veszteség nagyságát most még senki sem tudja számszerűsíteni. Ha a következő hetekben jelentős csapadék érkezik, a cukorrépa részben regenerálódhat, hiszen hosszú tenyészidejű növény. Ha azonban az aszály folytatódik, vagy a lombot a Cercospora is jelentősen károsítja, akkor a termésveszteség 20–40 százalékos lehet, súlyosabb táblákon pedig az 50 százalékot is elérheti. Ilyen körülmények között a jó években megszokott 60–70 tonnás hektáronkénti termésátlag egyre kevésbé tűnik reálisnak; jelenleg inkább az 50 tonna körüli országos átlag látszik elérhetőnek, bár ezt döntően a július végi és augusztusi időjárás határozza majd meg.
Kis terület, gyenge árak
A kedvezőtlen időjárás egy olyan ágazatot ér, amely gazdaságilag is nehéz helyzetben van. Az idei évben 11 068 hektáron vetettek cukorrépát Magyarországon, ebből 10 868 hektár a kaposvári cukorgyár számára termel, mindössze mintegy 200 hektár kerül exportra. Ez a vetésterület a 20 évvel ezelőttinek a negyede.
A termőterület visszaesésének fő oka az alacsony cukorár, amelyet az európai és világpiaci túltermelés nyom lefelé. A termelők szerint a jelenlegi felvásárlási ár nem ösztönzi a vetésterület növelését, ezért a kaposvári feldolgozó messze a kapacitása alatt működik. Idén várhatóan mintegy 550 ezer tonna cukorrépát dolgoz fel, miközben gazdaságos működéséhez 900 ezer–1 millió tonna alapanyagra lenne szüksége. A szakmai számítások szerint megfelelő üzleti feltételek mellett ismét 14–15 ezer hektárra lehetne növelni a hazai vetésterületet.
Ha a termelés megszűnik, több más ágazat is megérzi…
A cukorrépa visszaszorulása nem kizárólag a cukorpiac problémája. A feldolgozás során keletkező melasz, cukorrépaszelet, cukorgyári mész, valamint a biogáz-termelés alapanyagául szolgáló melléktermékek fontos szerepet töltenek be az állattenyésztésben, a takarmányozásban és a talajjavításban is. Ha tovább csökken a cukorrépa-termelés, ezekből is kevesebb kerül a piacra.
A következő hetek időjárása ezért nemcsak az idei termésről dönthet, hanem arról is, hogy a hazai cukorrépa-termesztés képes lesz-e megállítani a két évtizede tartó visszaesést, vagy tovább zsugorodik egy olyan időszakban, amikor Magyarország saját cukorfogyasztásának ma már alig 30 százalékát állítja elő.
Agrárágazat Tudástár: cerkospórás levélfoltosság – A cerkospórás levélfoltosság a cukorrépa egyik legjelentősebb gombás betegsége, amelyet a Cercospora beticola okoz. A levélzet károsításával csökkenti a fotoszintézist és a cukorfelhalmozást, súlyos fertőzés esetén jelentős termés- és minőségromlást idézhet elő, különösen meleg, párás vagy hőstressz által legyengített állományokban.
