Az Európai Unió állattenyésztési ágazata jelentős változások előtt áll. Az állatjóléti elvárások erősödése és a fogyasztói igények átalakulása miatt egyre nagyobb hangsúlyt kap a ketrecmentes állattartás, az átállás azonban komoly pénzügyi és adminisztratív kihívásokat jelent a gazdálkodók számára.
Az Eurogroup for Animals jelentése szerint az európai sertés-, nyúl- és tojótyúk-ágazat fokozatosan halad a ketrecmentes rendszerek felé. A tanulmány bemutatja azokat a gazdaságokat is, amelyek már végrehajtották az átállást, és tapasztalataik alapján a korábban megfogalmazott félelmek egy része nem igazolódott be.
Csökkenő stressz
A szabad fiaztató és csoportos tartási rendszereket alkalmazó termelők arról számoltak be, hogy az állatok viselkedése kedvezőbbé vált, a kocák nyugodtabbak, stressz-szintjük csökkent, miközben természetes viselkedési formáikat is könnyebben gyakorolhatják. A gazdálkodók szerint a jobb állatjóléti körülmények a fialási eredményekre is pozitív hatást gyakorolnak.
Bár a malacok védelme kezdetben nagyobb odafigyelést igényel, a szakmai tapasztalatok alapján a jobb tejellátottság miatt a választási súlyuk magasabb lehet, ami később gyorsabb fejlődést eredményezhet. Az átállást végrehajtó gazdák többsége elégedett az új rendszerrel, és nem térne vissza a korábbi technológiákhoz.
(Fotó: Shutterstock.com)
Jóval többe kerül
A kedvező tapasztalatok ellenére a beruházási költségek jelentős terhet rónak az állattartókra – foglalta össze az agroinform.hu. A nagyobb férőhelyigény és a korszerűbb technológiai megoldások miatt a szabad fiaztatórendszerek kialakítása lényegesen többe kerül a hagyományos ketreces megoldásoknál.
Francia kutatások szerint egy szabad fialtató kutrica kialakítása átlagosan több mint 1300 euróval kerül többe, mint egy hagyományos rendszeré, miközben az üzemeltetési költségek is emelkednek. A spanyol sertéstenyésztők adatai alapján egy új fialtatóhely kialakítása 5600–6000 euróba kerülhet, teljes átépítés esetén azonban a költség akár a 10 ezer eurót is elérheti.
Az Egyesült Királyságban hasonló tendenciák figyelhetők meg: egy hagyományos fialtatóketrec ára mintegy 3000 font, míg a korszerűbb rendszerekért 5000–7000 fontot is fizethetnek a termelők. Francia számítások szerint egy kocára vetítve az átállás költsége meghaladhatja az 5000 eurót.
Bizonytalan a helyzet
A gazdaságok számára kulcsfontosságú kérdés, hogy a többletköltségek megtérülnek-e a piacon. A jelentés szerint jelenleg bizonytalan a helyzet, mivel a fogyasztók ugyan támogatják a magasabb állatjóléti normákat, a kereskedelmi láncok azonban nem minden esetben hajlandók tartósan magasabb árat fizetni az ilyen módon előállított termékekért.
Több termelő arról számolt be, hogy akár évekig is eltarthat olyan stabil piaci partner megtalálása, amely hajlandó megfizetni a ketrecmentes tartásból eredő többletköltségeket. Egyes jóléti programok kezdetben megfelelő prémiumot biztosítottak, később azonban a piaci változások miatt ezek a többletbevételek részben eltűntek.
Nem lesz gyors az átállás
A szakmai szervezetek szerint a helyzetet javíthatná egy egységes, kötelező uniós állatjóléti jelölési rendszer, amely egyértelműen tájékoztatná a fogyasztókat a termékek előállítási körülményeiről. Ez segíthetné a vásárlókat a tudatos döntésben, miközben javíthatná a termelők beruházásainak megtérülését is.
Az átállás útjában nemcsak a költségek állnak. Az építési és környezetvédelmi engedélyek megszerzése számos országban hosszadalmas folyamat, amely akár több évig is elhúzódhat. Ez jelentős bizonytalanságot okoz a gazdálkodóknak, különösen akkor, amikor nagy értékű beruházásokról kell dönteniük.
A problémát tovább bonyolítja, hogy egyes kutatások szerint a nagyobb alapterületű rendszerek helyi szinten magasabb ammóniakibocsátással járhatnak. Mivel több országban az engedélyezési eljárások során ezt a mutatót is figyelembe veszik, a jobb állatjóléti feltételeket biztosító gazdaságok időnként hátrányba kerülhetnek.
A szakértők szerint az európai állattenyésztés jövője nagyban függ attól, hogy sikerül-e olyan szabályozási és piaci környezetet kialakítani, amely egyszerre támogatja az állatjóléti célok megvalósítását és a gazdaságok versenyképességének megőrzését.
Ha baromfitenyésztő, akkor ez a cikkünk is érdekelni fogja: Tömeges baromfipusztulást okozott a hőhullám
Agrárágazat Tudástár: ketrecmentes állattartás – A ketrecmentes állattartás olyan állattartási rendszer, amely nagyobb mozgásteret és természetesebb viselkedési lehetőséget biztosít az állatok számára, javítva az állatjóléti feltételeket. Bevezetése jelentős beruházást és technológiai átalakítást igényel, miközben gazdasági megtérülése nagymértékben függ a piaci kereslettől, a támogatásoktól és a szabályozási környezettől.
