Mit tehetünk ellenük?!

A rovarok a legsikeresebb élőlények a földön. Szinte minden biotópban megtaláljuk képviselőiket. Mint minden élőlénynek a földön, így a rovaroknak az elterjedési területe is folyamatosan változik. Az élőhelyeik nagysága az ökológiai tényezők függvényében nőhet vagy csökkenhet. Ezek figyelembevétele elengedhetetlen az eredményes növénytermesztéshez. Az újonnan megjelenő károsítók, vagy az őshonos, de tápnövényt váltó fajok csökkenthetik a termény mennyiségét, illetve minőségét. Az új-régi kártevők elleni védekezés mindig problémákat okoz a növénytermesztéssel foglakozó szakembereknek. Ebben a cikkben két fajt mutatok be: a kukoricamolyt mint tápnövényt váltó, a gyapottok bagolylepkét, mint sok tápnövényű fajt.

A Kukoricamoly

(Ostrinia nubilalis Hübner, 1796) imágója 14-16 mm hosszú, a szárnyfesztávolsága 20-30mm. Az ivarok jelentős ivari dimorfizmust mutatnak. A hím elülső szárnya ibolyás-barna (1. ábra), a hátulsó szárny szürkésbarna, mindkettő sárgásfehér harántsávokkal, illetve foltokkal, zegzugos vonalakkal. A nőstény (2. ábra) szárnyainak színe a sárgásfehértől az agyagsárgáig változhat. Az elülső szárnyán vékony zegzugos barna harántvonalakkal, foltokkal. A pete ovális-kerekded 0,5 mm átmérőjű. A nőstény a petéket csomóban rakja le. Átlagosan 25-50 petét rak le csomónként. A petecsomó sárgás vagy csontfehér. A kelés előtt 1-2 nappal szürkévé, sötéten pontozottá válik a peteburkon átlátszó hernyófejektől (feketefejes stádium).

A lárva kikeléskor 3-4mm hosszú, szürke színű. A kifejlett hernyó a hatodik lárvastádium végére 22-26 mm hosszú lesz. A báb sötét-vagy világosbarna 13-17 mm hosszú. A hím és a nőstény báb morfológiailag elkülöníthető, a nőstényeké nagyobb. A báb finom, laza szövedékben található.

Elterjedése

Eredetileg palaearktikus elterjedésű, később, valószínűleg tápnövényeivel hurcolták be Észak-Amerikába és a Távol keletre. A kukoricamoly Anglia és Észak-Európa kivételével általánosan elterjedt faj Európában, így Magyarországon is. Morfológiai alapon alfajok különböztethetőek meg. Természetes körülmények között a fő tápnövénye a vadkomló (Humulus lupulus).

Életmódja, kártétele

A kukoricamoly egyike a legpolifágabb rovaroknak. Mai ismereteink szerint tápnövényeinek a száma meghaladja a 200-at. A hernyók kártételét megfigyelték kenderen, komlón, cirkon, paprikán, burgonyán, citromon, babon, édesburgonyán és teán is.

Magyarországon ennél kevesebb tápnövénye ismert. A kukoricamoly nálunk őshonos, először a 16-17-században találkozhatott a kukoricával, előtte valószínűleg a vadkomló (Humulus lupulus) volt az egyik fő tápnövénye, amelyen még élnek populációi (1. táblázat). Kártétele igen változatos, évjáratonként, termőhelyenként és fajtánként jelentősen eltérő lehet. A frissen kelt hernyók kártételét már június második felétől észlelhetjük, melyet a fiatalabb levelek lemezén jelentkező ablakos lyuggatás jelez. Gyakori a címerszárba történő befurakodás (3. ábra), amely ennek a letöréséhez vezethet. A levélrágás csökkenti az asszimilációs felületet, ez azonban sokkal kisebb jelentőségű, mint a szárban történő rágás, amely csökkenti a növény magasságát, rontja a fiziológiai állapotát, fogékonnyá teszi a fertőzésekkel szemben. Ez kihat a termés mennyiségére is.

Hazánkban jellemzően egynemzedékű, de a klíma változásával (melegedésével), a faj fenológiai változáson megy keresztül. Ez azt eredményezi, hogy az eddig tisztán egynemzedékű faj populációnak egyes egyedei nem hernyóként vonulnak diapauzába, hanem, a kutatások szerint, Magyarországon ennek 2-3%-a még az adott évben bebábozódik, és imágóvá fejlődik. Mai információink szerint a faj repülési ideje május 19-e és október 3-a közé esik (1. diagram). Az áttelelő hernyók bábozódása után, az abból kikelő imágók fő rajzási ideje június 15 és július 15 között van. A diapauza nélküli egyedek második rajzása július 25 és augusztus 25 közé esik. Természetesen az adott év időjárási anomáliáinak megfelelően ettől eltérő is lehet.

1. Diagram

Előrejelzés és védekezés

A faj rajzásdinamikája fénycsapdával (4. ábra) jól jelezhető, így a rajzáscsúcstól számított 4-8 napon belül végzett állománykezelés hatékony védelmet nyújthat ellene. Magyar kutatók évek óta kísérleteznek a Kárpát-medencében élő kukoricamoly-populáció hím egyedeit vonzó hatékony szexferomon előállításával, azonban a faj feromon-polimorfizmusa miatt eddig ez nem sikerült. Szerencsére egy többéves kutatás végére, 2016-ban sikerült magyarországi kukoricamoly-populáció előrejelzésére alkalmas feromoncsapdát kifejleszteni. Így a fénycsapdát kiegészítve sokkal hatékonyabb előrejelzés áll a kukoricatermesztők rendelkezésére.

A gyapottok bagolylepke

5. ábra Gyapottok bagolylepke imágó (Fotó: Takács Attila)	6. ábra Gyapottok bagolylepke kopula (Fotó: Molnár Szilárd)

(Helicoverpa armigera Hübner, 1808) imágójának szárnyfesztávolsága 35-40 mm (5. ábra). Az elülső szárnyainak alapszíne világosbarna-okkersárga. Hátulsó szárnyának szegélyén széles sötétbarna sáv húzódik. A szexuális dimorfizmus (6. ábra) nem nyilvánul meg olyan markánsan, mint a kukoricamoly esetében. A hímek halványabb színűek, az első szárny zöldes árnyalatú, míg a nőstények elülső szárnya nem tartalmaz zöld árnyalatot. Az imágók nappal is táplálkoznak, aktívan keresik a virágokat. A frissen lerakott tojások viaszfehérek, később zöldesek, átmérőjük 0,5-0,6 mm, magasságuk 0,4-0,5 mm. A lárva változatos színű, valódi hernyó. A hernyó apró sertékkel borított nyakpajzsa csupasz, márványozott rajzolattal. Az idősebb hernyók színe rendkívül változó (7. ábra). A kifejlett hernyó hosszúsága 40 mm is lehet. Feje, nyakpajzsa és lábai barnák. Hat lárvastádium különböztethető meg, a lárvastádium hernyói fejtokszélességük alapján különíthetőek el. A báb (8. ábra) barna színű fedett báb, amely a talajban és a tápnövényben is lehet.

Elterjedése

A gyapottok-bagolylepke klasszikus elterjedési területe a Földközi-tenger medencéje, de a palaearktikum keleti felében, a Fekete- és a Kaszpi-tenger körül és Kínában, Japánban, de az Indo-Ausztrál régióban is él. Elterjedése függ a januári és a júliusi átlaghőmérsékletektől.

Magyarországon az utóbbi húsz évben vált gyakori lepkévé. Az egész országban elterjedt vándorlepke. Tartós megjelenésének oka a klíma melegebbé és szárazabbá válásában keresendő. A fény és csalétek erősen vonzza.

Életmódja, kártétele

A báb telel, Magyarországon 3 nemzedéke fejlődik ki. A lepke hernyója sok tápnövényű (polifág) kártevő, táplálkozását mind gyom-, mind haszonnövényeken megfigyelték. Kutatások szerint tápnövényeinek száma 120 feletti. Főként a generatív hajtásokban okoz mennyiségi és minőségi kárt. Hazai viszonyok között a kukorica (Zea mays) a fő tápnövénye. Ezen kívül a következő termesztett növényfajokat is károsítja: búzát (Triticum aestivum), a napraforgót (Helianthus annus), a dohányt (Nicotiana tabacum), a babot (Phaseolus vulgaris), a cukorrépát (Beta vulgaris), az őszi káposztarepcét (Brassica napus), a lucernát (Medicago sativa). Súlyos kártételt okozhat még a paprika (Capsicum annuum) és a Paradicsomon (Lycopersicon esculentum) termésén, a hernyók befurakodnak a termés belsejébe, és szinte elpusztítják azt.

A fő tápnövénye, a kukorica esetén a hernyók a nővirágzaton keresztül rágják be magukat a csőbe (10. ábra). Kutatások alapján kijelenthető, hogy azon a kukoricán lesznek lárvák, amelyiknek a nővirágzása egybeesik a gyapottok-bagolylepke rajzáscsúcsával. A gyapottok-bagolylepke legnagyobb kártételt a csemegekukorica termesztésben okozza. A közvetlen károsítás mellett a hernyó a rágásával (11. ábra) utat nyit a kórokozóknak is (Fusarium spp., Aspergilus spp., Penicilium spp. stb.). E fajok mikotoxinjai a melegvérű élőlényekre erősen toxikusak, nőgyógyászati elváltozásokat okozhatnak, a nemzőképességet negatívan befolyásolhatják, rákos megbetegedést válthatnak ki. A toxint a gombák a termény betakarítása után is termelik.

Előrejelzés, védekezés

A gyapottok-bagolylepke előrejelzése fény- és feromoncsapdákkal kivitelezhető, a faj fényre jól repül, és kiválóan működő szexferomcsapda is a gazdálkodók rendelkezésre áll. Azonban a védekezést nehezíti, hogy a lárvák a második lárvastádiumtól a kukorica esetében is endofág életmódot folytatnak, így a védekezést mindenképp a lárvák keléséhez kell igazítani.

A fénycsapda fogási eredménye (2. diagram) alapján jól látható a tavaszi kisebb és a nyár közepi/ősz eleji nagyobb rajzáscsúcs. A védekezés eredményessége alapvetően a védekezés időzítésén múlik. A rajzáscsúcs után 2-3 nappal végrehajtott védekezés a leghatékonyabb, mivel a petestádium nyáron csupán ilyen rövid ideig tart, szemben az őszi 7-8 nappal. Ilyenkor az éppen kikelt L₁-es lárvák még a növény felületén táplálkoznak, így a növényvédő-szerekkel hatékonyan gyéríthetők. A védekezést a címerhányás kezdetétől kell elvégezni július végéig.

2. diagram

Összefoglalás

Látható, hogy a kukoricamoly és a gyapottok-bagolylepke elleni védekezések kiindulópontja a fajok rajzásának és rajzáscsúcsainak pontos ismerete. A fent bemutatott kártevők ellen rajzásfenológiai vizsgálat és előrejelzés nélkül a védekezés elképzelhetetlen. A mennyiségi kártétel mellett sajnos minőségi kárt is okoznak azzal. hogy rágásuk nyomán utat nyitnak a kórokozóknak közöttük a Fusarium, Aspergilus fajoknak, amelyek olyan toxinokat termelnek, amelyek melegvérűekre erősen mérgezőek.

Ajánlott hatóanyagok a kukoricamoly illetve a gyapottok bagolylepke elleni védekezéshez: Bacillus thuringiensis var. kurstaki, Bacillus thuringiensis ssp. israeliensis, Trichogramma pintol, Trichogramma evanescens, béta-ciflutrin, klórpirifosz, alfa-cipermetrin, lambda-cihalotrin, indoxakarb, acetamiprid.

Takács Attila
Növényvédelmi entomológus