Zsendülés Szegeden

A Kert-Ész Klub Magyarország Egyesület szervezésében 2017. március 9. és 10.-én Szegeden megrendezett III. Zsendülés Kertészeti Konferencia kapcsán Rácz József elnökkel beszélgettem, aki többek között elmondta, hogy minek kapcsán vágott bele három éve a konferencia megszervezésébe.

Galéria megtekintése a képre kattintva!

Bemutatná a Kert-Ész Klub tevékenységét? Elárulná, hogy honnan jött a Zsendülés ötlete?

Jómagam húsz éve foglalkozom zöldség-gyümölcskereskedelemmel és -értékesítéssel, hat éve vagyok az általam alapított szegedi székhelyű klub elnöke, melyben mára három megyét átölelve (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád) közel 40 kertészettel foglalkozó termelő tagot számlálunk. Igyekszünk minél több szakmai rendezvényt szervezni, a legnagyobb a Zsendülés Konferencia, mellyel fő célunk, hogy a kertészeti ágazat gondjai felszínre kerüljenek, s a megfelelő szervekkel megvitathassuk, és közös megoldásokat keressünk az ágazat előbbre jutásának érdekében.

A Kert-Ész Klub Egyesület egy alulról szerveződő termelői kör, mely szeretne önállóan is értékesíteni, élni a REL (rövid ellátási lánc) adta, a vásárló és kereskedő számára is kedvező lehetőségekkel. Ebben nyújt segítséget tagjainknak az immár 8 helyen megtalálható Vitamin Szalon első magyar zöldség-gyümölcs franchise-hálózat, melynek árualapját a klub tagjainak termékei biztosítják.

A klubban folyó szakmai munka következményeként találtuk ki a Zsendülés névre hallgató konferenciát. Bíztunk abban, hogy sok termelőt, illetve a kertészethez kapcsolódó ágazati szereplőt is megmozgat majd. Mára nyugodt szívvel mondom, hogy jól döntöttünk, mikor három éve belevágtunk.

Ön szerint mi volt az idei Zsendülés konklúziója?

Az első nap a pályázatok mellett próbáltunk aktuális kérdéseket és problémákat boncolgatni, amelyek nyomasztják az ágazatot. Fontosnak tartom kiemelni, hogy megfogalmazódott jó pár hátráltató tényező: az adózási rendszer, gondolok itt az őstermelői rendszerre. Szinte mindenki elsőként említette az ÁFA magas tartamát, de sokan jelezték a kétkezi munkaerőhiányt is.

Ami még fontos: a hazai és az import áruk versenye a pultokon, hiszen mi nem egymással versenyzünk házon belül, országon belül termelő a termelővel, hanem a külföldi áruval kell szembeszállnunk… A mi célunk, hogy a pultokon a hazai áru minél hosszabb ideig kint legyen, és a külföldi árut, amennyire csak lehet, minél tovább távol tartani. Ez egy nagyon nagy kihívás az ágazat számára.

Véleményem szerint ehhez kellenek az eredményes, nyertes pályázatok, fejlesztések bővítések, az ÁFA csökkentése, az adózási rendszer újragondolása, a megfelelő munkaerő. Ez mind-mind a versenyképességünket növelné a külföldi áruval szemben, hogy a magyar háziasszony magyar kertészetben előállított, magyar terméket vásárolhasson, a magyar családja asztalára.

Köszönöm a beszélgetést!

Kalmár Nárcisz