Gazdálkodik? Most erre figyeljen!

A gazdálkodókat érintő kötelezettségekben és határidőkben bekövetkezett változások

A tavalyi évben több, a gazdákat érintő témakörben született jogszabály, melyeknek eredményeként komoly változások következtek be a különböző nyilvántartások rendjében és határidejében. Köztudott, hogy év végén kijött az Agrár-környezetgazdálkodási támogatás pályázati kiírás, melyben több eltérés mutatkozik a korábbi pályázatokhoz képest. 2013. szeptember 1. óta bővült a nitrátérzékeny területek köre (az új területeken a nitrátdirektíva betartása 2014. szeptember 1. után kötelező), és ráadásul december 23-án az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet is módosult.

Célom, hogy ebben a kissé kusza helyzetben tiszta képet nyújtsak a gazdálkodóknak, milyen kötelezettségeik vannak, és azoknak mi a határideje.

Kezdjük a szélesebb köröket érintő nitrátdirektívával! 2013. szeptember 1. óta az ország több, mint 69%-a nitrátérzékeny. A területi lehatárolás blokkazonosító szintjén történt. Arról, hogy területeink nitrátérzékenyek-e, tájékoztatást a 43/2007. (VI. 1.) FVM rendeletben vagy a www.mepar.hu internetes oldalon találunk információt.

A nitrátérzékeny területeken gazdálkodók kötelezettségeit az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet (továbbiakban: Rendelet) tartalmazza. Ezen gazdáknak be kell tartani a Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat (HMGY) előírásait. A Rendelet magában foglal trágyázásra vonatkozó előírásokat, tilalmi időszakot, tárolási és kijuttatási szabályokat, valamint nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget. Ezen előírások részletes bemutatásától eltekintenék, hiszen ezeket a Rendelet tartalmazza. Inkább egy fontos, a köztudatban sokszor rosszul szereplő részre szeretnék kitérni. Ez pedig a maximálisan kijuttatható hatóanyag-mennyiség kérdése. A rendeletben szereplő 170 kg/ha nitrogénhatóanyag-mennyi-ség csak szerves trágya kijuttatására vonatkozik, műtrágyára nem. Műtrágya-kijuttatás esetén a tápanyag-gazdálkodási tervben foglalt mennyiséget nem szabad túllépni. A tenyészidőszak alatt maximálisan kijuttatható N-hatóanyag (kg/ha) mennyiségét a Rendelet 3. számú melléklete tartalmazza. És itt át is tértünk a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekre. Ezen feladatok nem csak a nitrátérzékeny területeken gazdálkodókra vonatkoznak, hanem nem nitrátérzékeny területeken azokra is, akik saját szükségletet meghaladó állattartást folytatnak.

Nem újdonság, hogy talajvizsgálatra alapozottan tápanyag-gazdálkodási tervet kell készíteni, azonban újdonság, hogy a korábbi gazdálkodási évről (szeptember 1. – augusztus 31.) áttérünk a naptári évre. A nyilvántartásokat is naptári évre vonatkozóan kell vezetni vagy a Gazdálkodási Napló tápanyag-gazdálkodásra, trágyázásra, parcella művelési adatokra valamint állattartásra vonatkozó lapjain, vagy ennek megfelelő adattartalommal tetszőleges formában. A naptári évre való áttérésből kifolyólag az adatszolgáltatás határideje december 31-ről március 31-re módosult. Továbbra is a 6. sz. melléklet szerinti adatlapon kell az adatszolgáltatást végezni elektronikusan, ügyfélkapun keresztül feltöltve.

Az AKG esetében eredmény nagy valószínűséggel majd csak valamikor tavasszal várható, azonban mivel a támogatási időszak 2016. január 1-vel indul, ezért az alap előírásokat és a tett vállalásokat be kell tartani már január 1-től. Az alapfeltételek és a vállalások tematikus előírás-csoportonként különböznek, azonban van pár kötelezettség, ami minden pályázóra vonatkozik.

Az egyik ilyen a talajvizsgálaton alapuló tápanyag-gazdálkodási terv készítése talajtani szakértő bevonásával, mely a gyep és a nádas területek kivételével minden tematikus előíráscsoportban kötelező elem. A program 5 éve alatt végig rendelkezni kell 5 évnél nem régebbi talajvizsgálati eredménnyel. Ezen vizsgálati eredmények alapján minden év szeptember 30-ig tápanyag-gazdálkodási tervet kell készíteni a következő évre. Az első évben a terv elkészítésének határideje március elseje. Amennyiben nem áll rendelkezésre talajvizsgálat, abban az esetben egyszerűsített mérlegszámítási módszer alapján kell elvégezni a számítást. A tápanyag-gazdálkodási tervet az adott évet követő január 1. és március 1. között kell elektronikusan, ügyfélkapun keresztül benyújtani.

A gazdálkodási naplót is naptári évre vonatkozóan, papíralapon vagy elektronikus úton naprakészen kötelező vezetni. A tevékenységeket legkésőbb azok elvégzésétől számított egy héten belül kell rögzíteni, kivéve a növényvédelmi kezelésről (permetezési napló) szóló nyilvántartást, melyet a kezelés napján, az állatállomány-változás nyomon követést, melyet havi szinten, és a szervestrágya-mérleget, amelyet éves szinten kell vezetni. A napló benyújtása szintén elektronikusan, ügyfélkapun keresztül történik az adott évet követő január 1. és március 1. között.

A talaj- és a levélminták esetében is tartalmaz előírásokat a program. Amennyiben a gazdálkodó nem rendelkezik 5 évnél nem régebbi talajvizsgálati eredménnyel, abban az esetben 2016. december 31-ig köteles eleget tenni a talajvizsgálati kötelezettségének. A levélminták begyűjtésének augusztus 31 a határideje. A mintavevő személyére a kiírás nem tartalmaz feltételt, azonban a vizsgálatokat csak az adott vizsgálatra akkreditációval rendelkező laboratórium végezheti.

Mind a nitrátdirektívában, mind az AKG-ban foglalt előírások betartására nagy figyelmet kell fordítani, ugyanis az egyes mulasztások díjszabása jelentős.

Horváth Imre
talajvédelmi szakértő