Gabona termékek a környezettudatosság jegyében

„Én személy szerint az aluról kezdődő építkezésben hiszek, ezért úgy gondolom, hogy valamilyen formában már az iskolai tananyagnak is foglalkoznia kellene az egészséges életmód témával. Hiszen a mai gyerekekből lehetnek 10-15 év múlva környezettudatosan gondolkodó és cselekvő felnőttek” tehát környezettudatosságról, biotermesztésről, ökológiáról és az ezzel járó ökonómiáról beszélgettem Ollé Sándorral, Aranykoszorús Bio pékmesterrel.

– Milyen megfontolásból indította el hajdan a vállalkozását?

Sok vállalkozás úgy indul, hogy az alapítója vagy alapítói valami olyan új dologban gondolkodnak, ami addig nem vagy nem teljesen abban a formában elérhető a piacon. Hasonló gondolat vezérelt engem is. Egy olyan, környezettudatosan működő vállalkozás képe lebegett a szemem előtt, amelyik minden mozzanatában, ellenőrizhetően bioterméket állít elő. Leegyszerűsítve azt mondhatom, hogy Piszkei Öko Kft-t azzal a fő céllal indítottam, hogy kielégítsem a vevők egészséges, sütőipari termékek iránti igényét. A vállalkozás közel húsz éve a Biokontroll Hungária KHT ellenőrzése alatt folytatja a tevékenységét.

– A közel két évtized távlatába visszatekintve, milyen mérföldköveket tudna megnevezni a vállalkozásuk életében?

Egy szép de, kihívásokkal teli út áll mögöttem. A nehézségek technikai és technológiai szinten is jelentkeztek. Mivel nem volt a piacon olyan adaptálható rendszer, ami megfelelt volna az igényeimnek, így a legtöbb dolgot munkatársaimmal közösen fejlesztettük ki. Az elmúlt évek során megoldott feladatokról hosszú órákat lennék képes mesélni. De, azt hiszem, hogy ez a néhány mérföldkő is jól szemlélteti a feladatok komplexitását:

• Teljes őrlésű gabona megteremtése, mert a piacon csak úgynevezett Graham liszt volt kapható, amiből hiányzott a csíra, a lelke a gabonának.
• Adalékmentes, valódi kovász kikísérletezése, a teljes őrlésű kenyerek technológiájának kidolgozása, tartósabbá tétele.
• Saját malom építése.
• Tönkölybúza hántolása, malmi technológiájának kidolgozása.
• Teljesőrlésű tönkölylisztből készült kenyerek technológiájának kidolgozása.
• Egyéb sütőipari termékek teljesőrlésű bio búza, rozs, tönkölybúza technológiájának kidolgozása.
• Ezen termékek piacának felderítése, a termelés, a csomagolás, a szállítás összehangolása, termékek bevezetése.
• Termékeink szakmai versenyeken való szerepeltetése, ahol számos első helyezést értek el.
• Alapanyagok termeltetése, tárolási folyamatának biztosítása.
• A piaci igények felkutatása, termékek folyamatos fejlesztése.
• Az üzem területének és létszámának fejlesztése.

– Milyen termékek szerepelnek a vállalkozás kínálati portfoliójában?

Hajdan a klasszikusnak nevezhető péktermékekkel (kenyér, kifli stb.) indítottuk a tevékenységünket. Napjainkra a fogyasztói igényeket folyamatosan követve széles termékskálával vagyunk jelen a piacon. A kínálatunkban a kenyerektől a különféle lisztekig és teasüteményekig szinte minden megtalálható. Természetesen minden általunk előállított termék a „bio kategóriába” tartozik.

– Tapasztalata szerint, hazánkban pl. az elmúlt öt évben növekedett az igény az ilyen típusú vállalkozásoktól származó termékek iránt?

Sajnos nem, inkább csökkent 10%-ról 3%-ra. A fő ok, hogy az emberek nincsenek tisztában a bio termékek egészségre tett egyedül álló, kiváló hatásával.

Ami a fő gondot jelenti, hogy a piacon tért hódítottak az ellenőrizetlen, reformnak vagy natúrnak nevezett termékek, melyek műtrágyákkal, vegyszermaradványokkal, toxinokkal telítettek.

Ez különösen nagy veszélyt jelent a teljesőrlésű gabonák tekintetében, ahol a malmi technológiától függően, csak egy részleges felületi tisztításon megy keresztül, mivel a teljes őrlésű gyártás nem elterjedt a malomiparban.

A kisipari gyártásnál pedig, egyáltalán nem ismert.

Mi a malmi technológiánkat úgy alakítottuk ki, hogy alkalmas legyen a gabonák felületi tisztítására, fajsúly szerinti osztályozására. Így biztonságos, szermaradványtól, fuzárium mentes, bio lisztet tudunk gyártani, amiben az ásványianyag tartalom 10-szerese a kommersz gabonáknak. Valamint frissen őrölt liszttel tudunk dolgozni, ami alapja az igazi teljesőrlésű kenyereknek és süteményeknek, mert a gabona csírájában lévő olajok 2- 3 hét alatt megavasodnak, kesernyéssé válnak, és májkárósító hatásuk lesz. Ezzel szemben érdemes megnézni a reform polcokon a teljes őrlésű liszteken feltüntetett a kereskedelmi érdekeknek megfelelő 6 hónap szavatosságot,.

– Milyen csatornákon keresztül jutnak el a potenciális érdeklődőkhöz? Milyen marketing eszközöket használnak annak érdekében, hogy minél többen megismerjék a termékeiket?

Budapesten van egy Bio Café elnevezésű mintaboltunk, amelyben valamennyi termékünkkel találkozhatnak az érdeklődők. Ezen kívül a partnercégeinken keresztül jelen vagyunk számos biopiacon és reformélelmiszer boltban. A kereskedelmi tevékenységen túl igyekszünk megragadni minden olyan lehetőséget (kiállítások, egészség és életmód napok stb.), amelyen keresztül népszerűsíteni tudjuk az egészséges táplálkozást és a környezettudatos szemléletet.

– A mai gazdasági környezetben mekkora feladat piacot találni az Önök által előállított élelmiszereknek?

Az egyik legnehezebb feladat, mert ez a termék nehezen tudja önmagát eladni és egy kisvállalkozás marketingköltségei meglehetősen korlátozottak. Úgy gondolom, hogy számunkra a leghatékonyabb reklám az elégedett vásárló, ezért nagy hangsúlyt fektetünk a személyes kapcsolatokra. Azt figyeltem meg, hogy sok vásárlónk a szájhagyománynak köszönhetően jön be hozzánk először.

– Termékeiket kizárólag itthon értékesítik vagy kerül belőlük az országhatárokon túli piacokra is?

A hazai piac a döntő, külföldön inkább csak próbálkozások voltak, de nem kísérte sikertörténet. Egy kisvállalkozás anyagi lehetőségei nem teszik lehetővé a külpiaci terjeszkedést.

– A hazai termelőktől beszerezhető bio gabona mennyisége elegendő a vállalkozás folyamatos működéséhez vagy esetleg külföldről is szükséges alapanyagot importálni?

Szerencsére a magyar gabona minősége jó, a mennyisége elegendő, és számos hozzánk hasonló szellemiségű gazdálkodó van a piacon. Ezért csak magyar termelőktől vásároljuk a gabonát. Úgy vélem, hogy az ország akkor juthat előrébb, ha a hazai vállalkozások összefognak, és saját profitjuk maximalizálására történő törekvés helyett/ mellett a köz hasznára (is) összpontosítanának.

– Milyen elvek alapján választják ki az alapanyag beszállítóikat?

Döntően három kritériumnak kell megfelelnie azoknak a termelőknek, akik a beszállítóinkká szeretnének válni. Nincs igazán súlyozás a szempontok között, ugyanis valamennyit egyaránt fontosnak tartjuk. Az első természetesen az, hogy egy akkreditációval rendelkező tanúsító szervezettől származó bio minősítése legyen a gazdálkodó termékeinek. Sajnos nemet kell mondanunk az olyan gazdálkodóknak is, akik vegyes gazdaságot működtetnek. Vagyis a biotermesztés mellett más mezőgazdasági tevékenységük is van. Végül, de nem utolsó sorban a gazdálkodó tevékenységében tükröződjön a környezettudatosság.

– Kijelenthetjük azt, hogy a tevékenységük a környezettudatosságon alapuló életmódot is népszerűsíti? Mit jelent az Ön számára a környezettudatosság?

Ezt úgy mondanám mély ökológia, ami egy rendszerelméleten alapul, és mi emberek is ennek a rendszernek a tagjai vagyunk, attól függetlenül, hogy sokan kívülállónak tartják magukat, és csak kihasználni akarják a rendszert. Ennek az árát fizetjük most, a föld, a víz, a levegő és egészségünk állapotával.

– A tudatos vásárlók száma egyelőre alacsony és ez így is marad mindaddig, amíg az emberek kénytelenek árállás szerint vásárolni. A vázolt tények ellenére, véleményük szerint állami szinten milyen programokra, projektekre lenne szükség, hogy az emberek tudatosabb fogyasztókká váljanak?

Talán először a fejekben kellene rendet rakni, hogy tudjuk mi az egészséges, és mi az, ami nem, mert itt annyi mindent mondtak már, (érdemes tallózni, mondjuk az elmúlt 5-6 év során a húsokkal, a zsiradékokkal, a margarinokkal, a tejjel stb. kapcsolatos pro és kontra nyilatkozatok között), hogy a tudatos emberek már nem hisznek. A másik az, hogy a bio élelmiszerek ÁFA-ját eltörölném. Így lehetne csökkenteni az amúgy is kis szériában költségesen készülő termékek árait.

Én személy szerint az alulról kezdődő építkezésben hiszek, ezért úgy gondolom, hogy valamilyen formában már az iskolai tananyagnak is foglalkoznia kellene az egészséges életmód témával. Hiszen a mai gyerekekből lehetnek 10-15 év múlva környezettudatosan gondolkodó és cselekvő felnőttek.

Azért tesz is az állam, gondoljunk a só fogyasztás csökkentésére hozott intézkedésre vagy, hogy egy tollvonással megszüntette az évtizedekig egészségesnek hirdetett transzzsírokat tartalmazó margarinokat.