Havi Mezőgazdasági Árelemző / Április

Műtrágya:

Márciusban már érződött a tavaszi szezon hatása. A piacon kettős híreket lehetett hallani, voltak, akik szerint jól ment a kereskedés, de voltak, akik szerint nem. Általánosságban a hónap közepére már megtorpanást lehetett érezni. Volt olyan országos hálózattal rendelkező nagykereskedő, akitől mindössze 10-15 tonna áru napi kiszállítások voltak a hó második felében, ami ezen a szinten igen kevésnek mondható. A hazai gyártók értékesítései azonban jól alakultak az összes értékesítés arányait tekintve. Nem véletlen, hiszen a hazai nitrogéngyártó árait nem módosította, és miután a forint kissé tovább gyengült, így még tágabbra nyílt az olló az import és hazai gyártású árak között. Bige László így gyakorlatilag sikeresen kiszorította az import konkurenciát. Egyes elemzések szerint egyébként pont ezért is torpanhatott meg a piac, mert szinte mindenki arra várt, hogy emelkedni fognak a hazai nitrogén árak, de gyakorlatilag stagnáltak, nem változtak. A másik hazai műtrágyagyártó, az ukrán kézben lévő, de az Agrofert csoportnak bérgyártó peremartoni gyár folyamatosan termelve már 30 ezer tonna felett értékesített március harmadik hetéig, ami ott jó termelési eredménynek számít.

A kérdés majd az lesz, hogy az idei évre megköttetett bérgyártási szerződést sikerül-e meghosszabbítani jövőre is. Ennek nyilván sok összetevője lehet, vajon zavaró hatással lesz-e a meghatározó tulajdonos Dimitro Firtas letartóztatása, illetve évekkel ezelőtti gáz ügyletei körüli nyomozások, melynek újbóli felszínre kerülését egyértelműen indikálta a krími szituáció. Bár feltehetően inkább az Agrofert csoport részéről lesz majd kérdéses még a terjeszkedés bővítése annak tudatában, hogy mit hoz az április elejére várt horvát döntés a Kutina értékesítésével kapcsolatban. Mint ismeretes a horvát Kutinára három esélyes vevőjelölt maradt, Az osztrák Agrolinz, a cseh Agrofert, illetve Bige László tulajdonában lévő magyar Nitrogénművek. A kérők közül a Nitrogénművek ajánlotta a legmagasabb kivásárlási összeget, de nem biztos, hogy ez lesz az egyetlen döntési szempont. Vannak olyan piaci hírek is, amelyek szerint feltehetően érvénytelenné teszik a tendert, miután veszélyben érzi a Horvát Állam a 2400 dolgozó sorsát. A horvátoknak el kell dönteniük, hogy továbbra is szponzorálják-e azt az üzemet, ami egyébként folyamatosan veszteséget termel. Szakértők szerint túlméretezett a karbamid és NPK gyártó részlege, míg a piacon egyre nagyobb kereslettel rendelkező CAN (Pétisó, MAS) gyártási kapacitása alulméretezett. Szintén gondot okoznak a régió legrosszabbnak tartott gázszállítási szerződései. Ezek alapján az államnak nagy teher szabadulna fel a válláról, de ott van a 2400 dolgozó, akik sorsa szintén terhet jelenthet a szomszédos ország kormányzatának. Gyakorlatilag méreteit tekintve Kutina hasonló a péti gyárral, illetve hasonló a marosvásárhelyi Azomuressel. Azzal az Azomuressel, ahol néhány éve még az akkori török vezetés azzal küszködött, hogy miként csökkentse a vételi szerződésben megszabott 1500 fő dolgozót. Összehasonlításképpen Péten ma nagyjából 780-an dolgoznak.

Az import foszfor és kálium árainak nem tett jót a további enyhe forint gyengülés, így gyakorlatilag a forint alapú árak enyhén emelkedtek.

Gabona:

Márciusban kilőtt az európai búza kötések ára a Párizsi Árutőzsdén, a Matif-on (1-es ábra). A hó elején olyan erősödő hangulat uralkodott, hogy 6 eurós réssel kezdték meg a kereskedést, ami rést, vagy árutőzsdei szóval „gap”-et a búza ára nem tudta azóta sem befedni.

1-es ábra: A májusi lejáratú malmi búza jegyzésének alakulása a Párizsi Árutőzsdén, Forrás: barchart.com

Az árak tekintetében hazánkban tovább erősödtek a jó minőségű búza árai. Az ország keleti részében egyre több felajánlást lehet hallani román euró búzáról, melyet 175 eurós árszinteken kínálnak telephelyen. Az új termésű takarmány búza ára FOB dunai kikötőkben 170 eurós szinten mozog.

Hasonlóan az európai búza árakhoz, az amerikai kukorica árak is kiugrottak rögtön a hó elején. A 2-es ábrán látható a Chicago-i Árutőzsde májusi lejáratú kötéseinek áralakulása. A kiugrás után azonban megnyugodtak a kedélyek és a hó folyamán gyakorlatilag stabilizálódott az árfolyam.

2-es ábra: A májusi lejáratú kukorica árutőzsdei kötéseinek alakulása, Forrás: CME

A kukorica ára hazánkban is növekedett nemcsak forint, de euró alapon is, hiszen az eddigi 155 körüli FOB dunai árszint március végén már 166 eurós szinten mozgott. Az ugrás visszavezethető az ukrán válságra, mert azon kívül más lényeges változás nem történt a fundamentumokban. Az elkövetkező hetekben meghatározó lesz a világ kukorica áralakulásában az ukrán szituáció, de szintén figyelni kell a dél-amerikai időjárást is. Miután az ukrán válság európát nagy mértékben befolyásolja, és az onnan érkező import csökken, ezért új kiszolgáló országokat kell találni, akik a megnövekedett import igényeket kielégíthetik. Az ukrán kukorica import igények feltehetően az orosz, kanadai és török kukoricáknak kedvezhetnek majd. Az idei évre már 12 millió tonna importról beszélhetünk az EU-ban, ami miatt, illetve Ukrajna kiesése miatt egyre inkább a világpiaci árak befolyásolják az EU-t. Elemzők már a 2014/15-ös évet is figyelemmel kísérik. Számításaik szerint a következő szezonban feltehetően 2 millió tonna esik csupán ki Ukrajnában, míg a globális kínálat 20 millió tonnával nőhet. Az EU-ban az új termésű kukorica árak egyelőre magasan vannak, nem mutatják a nagyobb kínálat által feltehetően csökkenő ártendenciát. A Matifon példának okáért drágább az új termésű kukorica ára, mint az ó termésű ára. Így majd az időjárás függvényében van csökkenésre hely.

Tavasz hatására előtérbe kerül az időjárás Európában. Általánosságban elmondható, hogy véget ért a nedves nyugat európai időjárás, így a földeket meg lehetett munkálni. Közép Európában, Németországban, Ausztriában, Lengyelországban és Csehországban az átlagosnál szárazabb az időjárás, de ennek egyelőre nincs negatív hatása az új termésre. Hazánkban február közepe óta kedvező az időjárás. Az ország nyugati felében átlagosnál magasabb volt a csapadék mennyisége, míg a keleti felében ugyan kevesebb, de így is megfelelő mennyiségű. A búza és árpa kondíciói jók, az enyhe időjárás miatt az átlagosnál előrehaladottabbak a fejlettségi szintek. Ez veszélyesnek tűnt március közepéig, hiszen a tavalyi évben pont március 15-e körül jött be az a fagy és hóvihar, ami lebénította az országot. Egyelőre úgy néz ki az időjárás továbbra is kedvező marad és nem okoz kárt. A tavaszi vetések is jól haladnak, előreláthatóan nőni fog a kukorica vetésterülete 30 ezer hektárral és eléri az 1,25 millió hektárt.

Az elemzők új 2014/15-ös szezonra vonatkozó számításai egyelőre kedvező képet mutatnak a 28 tagú Európai Unióban búzára és kukoricára, de csökkenéssel számolnak árpa fronton. A búzánál 3 millió tonnás extra terméssel kalkulálva közel 138 millió Uniós termésről szólnak az előzetes kalkulációk. Kukoricánál egyelőre 800 ezer tonna plusz termésről lehet beszélni, ami 65 millió tonna felé teszi a termésmennyiséget. Az árpa azonban jelentősebben csökkenhet, a mostani előrejelzések alapján a tavalyi közel 60 millió tonnás termés nagysága közel 55 milliósra zsugorodik.

Takarmány:

Az irányadó Chicago-i Árutőzsdén márciusban kifutott a márciusi lejárat, így már csak a májusi lejáratot tudjuk követni, amin látható, hogy február végéhez viszonyítva az árak átlagban csökkentek, de hó végére újfent a megelőző hónap végén kereskedett szintekhez hasonló magasságokba szöktek (3-as ábra).

3-as ábra: A májusi lejáratú szójadara árutőzsdei kötéseinek alakulása, Forrás: CME

A hónap folyamán egyes elemzők szerint az utolsó erőfeszítéseket teszi a szója és dara ára a törés előtt. Szinte nem is lehet olyan szakértőkkel beszélni, akik ne azt sugallnák, hogy ők lentebb várják az árakat. Miért is nőttek akkor a Chicago-i Árutőzsde árai? Általánosságban elmondható, hogy a kereskedés itt az Észak Amerikai szituációt tükrözi, míg a világ többi helyén az úgynevezett bázisokkal, azaz a fizikai piac és az árutőzsde közötti különbséggel korrigálnak. Az Egyesült Államokban a magas fizikai kereslet miatt szűkös a kínálat, ami indikálta az árak emelkedését. Azonban a világ egyéb részein ez nem mondható el, és szinte minden más résztvevő az árak esésére számít. Feltehetően az elkövetkező hetekben ennek be is kell következnie, hiszen nem véletlen törölte Kína a szójabab szállítmányait. Mint ahogy korábban írtuk ott már hatalmas készlet felhalmozásokról lehet beszélni, de más hírek szerint a csökkenő szójadara igények miatt csökkennek a sajtolási árrések, annak ellenére, hogy az olajigény nem csökkent, így feltehetően az állami növényi olaj tartalékokból szabadítanak majd fel készleteket, ami viszont a szójabab sajtolását csökkentené. Az olaj irányította sajtolásnak az lehet az eredménye, hogy a mára társtermékké érett szójadara szerepe csökkenni fog megint, ami a szójabab árához viszonyítva relatív csökkenést kell megéljen. (A pálmaolaj ára kiugrott az utóbbi hetekben a szűk kínálat miatt, ami a többi olaj és zsír felhasználás felé tolja majd el a keresletet. Árak tekintetében a pálmaolaj az argentin szójaolaj felé ugrott, ami igen szokatlan annak tükrében, hogy egy éve 220-230 dollárral alatta mozgott.)

Ezeken túlmenően szintén nem kell megfeledkezni arról a tényről sem, hogy a dél-amerikai aratási adatok is a rekord termést igazolják. A brazil és argentin szójabab készletek augusztus végére számított nagysága 8,3 millió tonnával haladja majd meg az idei adatokat elemzők által készített jelentések alapján, ami szintén a lejtmenetet igazolja. Az USÁ-ban a vetések még nem fejeződtek be, de a bejelentések alapján ott is nő majd a vetési terület, ami az időjárás függvényében ugyan, de megint csak kedvező hír az árak csökkenésével számolóknak. (Ez a területnövekedés a kukorica vetési területének kárára történik.) Nem kell azonban figyelmen kívül hagyni az időjárási tényezőt, mert a szűkös amerikai kínálat – keresleti faktor mellett ez is az egyik tényezője volt a hó második felében történt árfelfutásnak. A másik természetesen a fekete tengeri válság. Ukrajna a fontos kukorica termelőkön kívűl az olajosmagvak világpiaci térképén is szerepel.

Az utóbbi hónapokban a mezőgazdasági kínálat – kereslet alapján már rég árzuhanásnak kellett volna bekövetkeznie, de mint többször elemeztük mégis magasan tartja az árakat a prompt fizikai keresleti igény. Ezért javasoltuk többször, hogy nem szabad a közeli hónapokra a vásárlásokat halogatni, inkább a távolabbi hónapokkal várjon mindenki. A hazai szójadara piac közeli hónapokra újból alátámasztotta ezt az elméletet, mert hó végére 158 ezer forintos kereskedési szintekig is felment a termék ára. Ezzel szemben a május – június már csupán 140.000 forintért volt köthető hó végén, míg a harmadik negyedév 134.500-ért, a negyedik pedig 133.500 forint tonnánkénti árért. A napraforgódara ára szintén inverz piacot mutat, a közeli hónapokra a kereskedési ár 205 eurós szinteken mozog, míg távolabbi hónapokra ez az érték 180 euróra csökken. A repcedara ára 250 és 225 eurós árszinteken mozog hasonló lejáratok esetén.

Végtermék:

Az idei év egyelőre pozitívan indult az élő állatok és állati termékek számára, mert amíg a növényi termékek árai éves szinten átlagosan közel 20%-ot csökkentek, addig ez az adat az állati termékek esetében csak 0,7% volt. Ez segítheti az ágazatot, hiszen az alapanyagok csökkenése, de az értékesítési ár stagnálása az árrés növekedését jelentheti. A KSH adatai alapján a gabonák ára 25,1%-kal volt alacsonyabb, míg az élő állatok felvásárlási ára csupán 5,4%-kal esett vissza. A baromfitermékek ára 6,9%-kal csökkent. Márciusban a baromfi ágazatot érintő több milliárd forintos beruházásokról is lehetett hallani, mely szintén jó jel az ágazat fejlődése szempontjából. A hivatalos adatok szerint az ágazat éves szinten 500 ezer tonna baromfit állít elő, ami értéke 400 milliárd forintos, de feldolgozott termékek értékét tekintve a duplája, 800 milliárd forintos bevételt hoz az ágazatnak. Foglalkoztatottság szempontjából 60 ezer bejelentett munkavállaló dolgozik 2500 vállalkozásban. A beruházások tekintetében egyrészről befejezték, és átadták a közel 2 milliárd forintos új baromfi keltető üzemet Uraiújfaluban, mely a Bábolna Tetra Kft. tulajdonában van. Másrészről a Master Good Kft. is bejelentett 5 milliárd forintnyi fejlesztést, melyben korszerűsítik a kisvárdai vágóüzemet, új hízlaló telepeket építenek, és növelni kívánják jelenlétüket a kisállat eledel piacon is. A bővítés mértéke jelentős, hiszen az új vágósor 25%-kal növeli majd a kapacitást, míg a hízlalás növelését 40 darab új broiler telep megépítésével fejleszthetik.

Új védjegy bevezetésével igyekeznek segíteni a hazai termékek piacra kerülését a sertés stratégia keretében. A Kiváló Minőségű Sertéshús egy minőségtanúsítási rendszer lesz, melyhez a termelők, gazdák részére ingyenes lesz a csatlakozás, hiszen a sertés stratégiára elkülönített keretből finanszírozzák. A KMS minősítéssel GMO mentes takarmánnyal etetett állatok feldolgozott készítményeit lehet majd megkülönböztetni. Piackutatási adatokkal alátámasztva a vásárlók 73%-a bízik a védjegyekben, 68%-uk hajlandó magasabb árat is fizetni a termékért. A kérdés megint csak az, hogy mitől fog ez a stratégiában áttörést jelenteni, mitől válik ez által a hazai sertés versenyképesebbé a nemzetközi piacokon. A hazai fogyasztók tekintetében van még egy piackutatási adat, hogy 86%-uk a hazai termékeket részesíti előnyben. Amennyiben már 86%-on áll ez az arány, akkor feltehetően megint csak a stratégia zsákutcájába sétálunk, hiszen ettől nem lehet duplájára emelni az állatlétszámot. Reálisan nézve egyetlen módon lehet a termelést növelni, ha a fajlagos költségeket tudják csökkenteni. Erre több módszer is van, de ez a niche piac keresése nem a duplázást segíti, arról nem is beszélve, hogy a védjegy használóit folyamatosan ellenőrzik, ami feltehetően költségnövekedést is hozhat. A hazai sertéshús fogyasztást feltehetően a baromfi kárára lehet majd növelni, amiből egyébként átlagosan több mint 2 kg-mal több a fejenkénti fogyasztás, mint az európai átlag. Sajnos hazánk lakossága is csökken, ami szintén negatív jel arra vonatkozóan, ha nem az export fejlesztésében, hanem a hazai fogyasztás növekedésében gondolkodunk rövidebb – hosszabb távon.

Az Európai Unióban egyébként hasonlóan csökkenő trend alakult ki a sertésszámok tekintetében. Továbbra is Németország az Unió vezető sertéstermelő hatalma 28 milliós populációval, míg Spanyolország a második 25,7 milliós számmal. Előbbiben az elmúlt egy évben 1%-ot csökkent az állatlétszám, míg a második helyen álló spanyolok 1,6%-os növekedést tudtak produkálni. Mindezt úgy tették, hogy az immáron 28 tagú EU-ban 0,5%-os csökkenést mértek és így a sertéslétszám közel 146 millióra csökkent. Európai összehasonlításban hazánk a közel 2%-os csökkenéssel a sereghajtók között van. A sertés árak az EU-ban továbbra is csökkennek, miután január végén Oroszország bevezette az import korlátozásokat. Oroszország után Kína, Japán és Dél-Korea teljes mértékben felfüggesztette a lengyel sertéshús importját. Az orosz korlátozások előreláthatóan 3 hónapig élnek, azaz április végén elképzelhetően megszüntetik.

Valuta:

Nem csökken a kedve a Magyar Nemzeti Banknak és a Monetáris Tanácsnak a kamatvágások területén. A március 25-én megtartott kamatmeghatározó ülésen ezúttal 10 bázispontos volt a csökkentés mértéke, amivel újfent a rendszerváltás óta eltelt időszak legalacsonyabb szintjére esett az irányadó ráta mértéke. A februárban még 15 bázisponttal csökkentett 2,85% utáni szintről 2,7-re változtatott kamatláb mértéke így most március 26-tól 2,6% lesz. Várható volt, hogy lassul majd a vágások mértéke, de szinte mindenki ezt a lépést prognosztizálta, így az árfolyamon meg sem mutatkozott a döntés hatása. Sajnos azonban ez nem jelent jó hírt a hazai fizetőeszköz értékét tekintve, hiszen az euró ellenében továbbra is 310 forint felett kereskednek nemzeti valutánkkal. Gyakorlatilag október vége óta folyamatosan gyengül a forint és egyelőre a grafikon technikai elemzése alapján nincs is jel trendfordulatra. Mi több, több elemző már a 320 felé várják a forint értékét. Ugyan a gyenge forint segíti az exportot, de meg kell találni a helyes egyensúlyt, hiszen a hazai államadósság GDP arányos mértéke folyamatosan növekszik. Március közepén 660 milliárd forint értékű dollárkötvény-kibocsátás volt, ami elemzők szerint akár 84%-os szintre is repítheti az adósság mértékét a negyedév végére. Ezzel a szinttel visszaeshetünk az 1990-es évek közepébe. A kormányzat felől az indoklás egyébként az volt, hogy így alacsonyabb kamatokkal tudjuk a magasabb kamatszinteken jegyzett korábban felvett hiteleket törleszteni. Ez nem hangzana rosszul, de egyik oldal sem tudta a számait tényekkel alátámasztani, így feltehetően várni kell majd a tényadatokra.

A másik sajnálatos hír, ami napvilágot látott a hónapban, hogy külföldi befektetők előreláthatóan 250 milliárd forint értékű forint alapú állampapírtól válnak majd meg szeptemberig (ez a hazai GDP 1% körüli értéke), mert a JP Morgan a feltörekvő piaci indexekben megváltoztatta a súlyozásokat, csökkentve hazánk jelentőségét benne. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy ha a piacra dobják ezeket a papírokat, akkor az forintgyengülést okozhat. Ezek a külföldi kézben lévő kitettségek miatt hazánk kiszolgáltatottabb helyzetben van, mintha hazai, magyar befektetők, akár kisbefektetők kezében lenne az állampapír állomány jelentős része. Olaszország kitettsége, noha GDP arányos eladósodottsága magasabb Magyarországénál, éppen ezért kisebb, mert ott az állam legnagyobb hitelezői maguk az olasz állampolgárok és befektetők. Míg a januári adatok még azt mutatták, hogy a külföldi befektetők magyar állampapír állománya nem csökken, hanem éppen nőtt, és újfent elérte az 5,1 billió, azaz 5100 milliárd forintos szintet, addig az elmúlt két hónapban igen erős csökkenés mutatkozott. Márciusra már csak 4,6 billió forintnyi állománnyal rendelkeztek a nem magyarországi befektetők. Ez közel 10%-os csökkenés két hónap alatt. Nem véletlen tehát, hogy a forint helyzete ilyen instabil. A kérdés, mikor áll meg ez a folyamat. Példának okáért 2012 nyarán, azaz kevesebb mint két éve 4,2 billiós volt ennek az adatnak a mértéke. Ha a külföldi befektetők mértékét vizsgáljuk meg a forint alapú magyar állampapírpiacon, akkor észrevehető, hogy hazánk forintadósságán belül ez az arány a válság előtt 30% körüli mértéken mozgott, majd 2008 után, nagymértékű forintgyengülés után, lecsökkent az arány 20 és 25% közé. 2011-ben aztán 40% felé került és 2012 nyarától mostanáig 45%-on mozgott. Mára újfent visszaesett 40%-ra. Amennyiben ez az arány hirtelen lecsökken a válság előtti 30%-os szintre, akkor az további forint gyengülést hozhat magával. A fentiek tükrében, illetve a választások közeledtével, nem érdemes a beszerzések értékeivel spekulálni, azaz forint alapú értékesítések mellett javasolt forint alapú beszerzésekkel dolgozni. A forint feltehetően továbbra is a 310 körüli, inkább feletti tartományban mozoghat, értékét nem csupán a hazai makro adatok és politikai helyzet befolyásolhatja, de a feltörekvő piacok is befolyásoló tényezőt jelentenek, nem is beszélve egy tovább gyűrűző ukrán politikai válságról, esetleg háborúról.