A szélsőséges időjárás következtében a tavaszi vetés és talaj előkészítési munkálatokban 2-3 hetes késés volt tapasztalható. Április közepén a kedvező időjárás hatására felgyorsultak a tavaszi munkálatok, melyet a gazdálkodók nagy intenzitással végeztek, a vetési idő lemaradását a legkisebbre igyekeztek csökkenteni.
Április végére a tervezett 592.000 ha napraforgóvetés 68%-a 401.000 ha került elvetésre (2012. év hasonló időszakában ugyanezen érték 97% volt). A napraforgó végleges vetésterülete közel 605.000 ha-ban valósult meg.
Április végére a kukorica tervezett 1.232.000 ha vetés területének 48%-a 594.000 ha talajba került (2012. év hasonló időszakában a tervezett kukorica vetés terület 85%-a már elvetésre került). A végleges vetésterület 1.241.000 ha-ban teljesült.
Mivel a vegetatív fejlődési szakaszban megfelelő mennyiségű csapadékot kapott mind a napraforgó, mind a kukorica, még a később vetett állományok is ígéretes terméskilátást mutattak júniusban, illetve még július hónap közepén is.
Azonban a július hónap második dekádjától, augusztus közepéig tartó szárazság és kánikulai meleg hatására a kukorica vetésterülete már igen változatos országos képet mutatott, illetve egy-egy megyén belül jelentős különbségek mutatkoztak a várható termésátlagokban. Július hó folyamán az átlag csapadék mennyiség 15 mm, míg a hőség napok száma átlagosan 19 volt, ez 5 nappal haladta meg a július havi átlagértéket. A hónap utolsó 5-6 napjában tikkasztó hőség jellemezte hazánk időjárását. Nógrád megyében az átlag csapadék mennyiség 2 mm, Hajdú-Bihar és Heves, illetve Jász-Nagykun-Szolnok megyében 5 mm, míg Baranya 32 mm és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 25 mm volt. A rendkívüli száraz időjárás augusztus közepéig folytatódott, majd több-kevesebb csapadék hullott.
A napraforgó betakarítandó területe 605.000 ha volt, amely a 2012. év betakarított területénél 12.000 ha-ral kevesebb. Az augusztusi nagy meleg hatására a deszikkálást az állományok egy részénél nem kellett elvégezni, mely jelentős költségmegtakarítást eredményezett. A betakarítás egyes területeken már augusztus végén elkezdődött. A betakarítási adatok azt mutatták, hogy a júliusi és augusztusi szinte aszályos időt a napraforgó igen jól viselte. Az augusztus 24-én a végső termésbecslési adatok közel 2,3 t/ha átlagtermést mutattak, melytől a tényleges betakarítási átlagtermés adatok közel 9%-kal magasabb értékben realizálódott. November hónapra a napraforgó terület néhány ha kivételével betakarításra került, az országos termésátlag az elmúlt évi 2,1 t/ha mennyiséghez viszonyítva közel 2,5 t/ha termésátlagban valósult meg, az összes betakarított mennyiség 1.506.000 t volt. Ezen adatok alapján az elmúlt évhez viszonyítva 19%-os termésátlag növekedést tapasztaltak a napraforgónál. A betakarítási adatok azt mutatják, hogy a júliusi és augusztusi szinte aszályos időt a tavaszi vetésű növények közül a napraforgó viselte legjobban. A legmagasabb betakarítási átlagtermés értékek Hajdú-Bihar és Tolna közel 3 t/ha, illetve Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből 2,8 t/ha érkeztek, míg a legalacsonyabb betakarított termésátlagokat Heves és Nógrád megyékből 1,9-2,1 t/ha jelentettek. (1. sz. táblázat)
1. sz. táblázat
|
Forrás: megyei kormányhivatalok földművelésügyi igazgatóságai által szolgáltatott adatok
A tavaszi vetésű kultúrák közül a nyári, szinte aszályos meleg leginkább a kukoricát viselte meg. A homokos területekre vetett állományokon már július és augusztus hó folyamán jelentős terméskiesés volt megállapítható. A szemes kukoricának vetett területből augusztus hó folyamán közel 8.000 ha terület silóként került betakarításra. A betakarítható termésátlag becslése még a termelőket is nehéz feladat elé állította.
A betakarítandó 1.234.000 ha kukorica betakarításával decemberre végeztek a gazdálkodók (közel 2.000 ha terület nem került betakarításra, ahol a betakarítás költsége nagyobb lett volna, mint a betakarított érték, illetve egyes vadászatra jogosultak a vadak etetésére használták a területet). A betakarított területek országos átlagtermése közel 5,6 t/ha (2012-ben közel 4 t/ha), a betakarított termés mennyisége meghaladta a 6.800.000 t-át.
A termésátlagban jelentős szórás volt tapasztalható, még adott megyén illetve adott táblán belül is, mely értéke igen változó, 2 – 10 t/ha között volt. Az optimális időben elvetett, rövidebb tenyészidejű és jó talajszerkezetű kukoricaterületeken azonban jó termésátlaggal került betakarításra a termény. A novemberben betakarított kukoricák nedvességtartalma viszonylag magas, nem volt ritka a 20-25% víztartalom sem. A betakarítási időszak hűvös csapadékos időjárása, a párás éjszakák nem segítették a természetes vízvesztést, így ezen időszakban betakarított termény szárítási költsége jelentős volt.
A legmagasabb betakarítási átlagtermés értékek Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből 6,7 t/ha, illetve Hajdú-Bihar – Békés és Baranya megyéből közel 6,2 t/ha adatok érkeztek, míg a legalacsonyabb betakarított termésátlagokat Heves 4,2 t/ha és Jász-Nagykun-Szolnok megyékből 4,3 t/ha jelentettek. (2. sz. táblázat)
2. sz. táblázat
|
Forrás: megyei kormányhivatalok földművelésügyi igazgatóságai által szolgáltatott adatok
NÉBIH Földművelésügyi Igazgatóság