A Limagrin 2013-ban folytatta a speciális nemesítésű silókukorica hibrid programját. Nagyüzemi tejelő szarvasmarhákon végzett kísérletek visszaigazolták, hogy a különböző termőhelyekről származó minták etetésével nem csak magasabb a napi tejhozam érhető el, de emellett nő a tejzsír és a tejfehérje hozam is.
Stanislav Studenka, az LG közép-európai projektjének vezetője előadásában utalt rá, hogy a korszerű tehenészetek komoly elvárásokat állítanak a silókukorica nemesítők elé a takarmányozási értékek javítását elvárva.
Évek óta nem az egységnyi területen megtermelt zöldtömeg mennyiségének a növelése a nemesítők célja, sokkal inkább az olyan paraméterek előtérbe kerülése, mint például a rost emészthetőség, illetve az emésztés időtartama.
A keményítő mellett az emészthető rost, mint meghatározó energia szolgáltató, nagy jelentőséggel bír a szarvasmarha takarmányozásában.
Az LG Animal Nutrition jelöléssel évek óta nemesített kukorica hibridek esetében nem csak a rost emészthetősége járul hozzá a napi tejhozam növekedéséhez, hanem azzal is, hogy csökken az emésztés ideje.
A tejelő állat így több takarmányt fogyaszthat, amelyből tejet „készít”. Stanislav Studenka kitért arra, hogy a silókukorica rosttartalmának emészthetősége nagyban függ annak lignintartalmától, a lignin és az egyéb sejtalkotók kapcsolataitól.
A lignintartalom csökkentése mellett a sejtfalak emészthetősége a legfőbb szempont.
Ezáltal a tejelő szarvasmarhák könnyebben és gyorsabban emésztik a rostokat, még inkább hozzáférve a sejtekben tárolt alkotókhoz (cukrok, fehérjék, keményítő stb).
Rámutatott, a rostemészthetőség növelése magasabb napi szárazanyag-bevitelt eredményez, mely magasabb napi tejtermelésben realizálódik.
Így a minőségi rostoknak közvetlen hatása van a tejtermelésre.
Kőrösi Zsolt, a Holsteinfríz Egyesület tenyésztésvezetője örvendetesnek tartotta, hogy az augusztusi felmérések alapján hazánkban 176.238 termelés ellenőrzött tehenet tartanak számon, ez csaknem egyezik a 2010-es létszámmal.
Az egyesület évente 35 ezer tehenet bírál el külleme és teljesítménye alapján, évente pedig 70 ezer új törzskönyvezett tehenet vesznek állományba.
Jelentős eredménynek nevezte, hogy a tejelő állomány átlépte a 9.000 literes laktációs küszöböt, amely másfél évtizede 7.000 liter volt.
A Tej Terméktanács ágazatfejlesztési koncepcióját ismertetve, Lukács László ügyvezető igazgató többek között kiállt a takarmányozásban lévő kukorica túlsúly csökkentése.
Illetve a gyep és a szálas takarmányok arányának emelése mellett, azzal a megjegyzéssel, hogy az 51 százalék feletti kukorica alapú takarmányozás ellenére sem vagyunk egy kukoricasiló nagyhatalom.
Perczel Péter, a Limagrain ügyviteli vezetője megjegyezte, cége nincs abban a helyzetben, hogy takarmányozási recepteket készítsen, ellenben meggyőződése, hogy a silókukorica az egyik legolcsóbb tömegtakarmányunk.
Sok esetben nélkülözhetetlen a silókukorica, ráadásul az időjárás gyakran kitetté teszi valamennyi takarmányfélénket.
Egy kukoricára épített takarmányozás ma már nem a zöldtömeg mennyiségével javítható, érdemesebb a lehető legjobb, emészthető rostot tartalmazó silókukorica hibrid fajtát választani.
Lehel László, a herceghalmi Állattenyésztési és Takarmányozási Kutató Intézet tudományos munkatársa a rost bendőbeli lebonthatósági vizsgálataik eredményét foglalta össze.
A kutatócsoport érdeklődése középpontjában a felnőtt kérődzők által a tápanyagok, közte a nagy mennyiségben etetett silókukorica emészthetősége állt.
Egyik jelentős megállapításuk, hogy a kukorica NDF és ADF bendőbeli lebonthatóságának javulása elősegíti a tej termelését.
Egy működő nagy tehenészetben, 24 pár bevonásával megszervezett, egy-egy hónapon át tartó etetési kísérletükben pedig megállapították, hogy az LG speciális silókukorica hibridjéből készített szilázs esetén a tavalyi hasonló kísérlettel szemben (0,6 liter) ezúttal 1,09 literrel több tejet adtak a tehenek, miközben nőtt a tejzsír és a tejfehérje hozam is.
A Limagrain konferencia egyik sokat várt előadása Dr. Orosz Szilvia takarmányanalitikai igazgatóhoz, egyetemi docenshez kötődött.
A neves szakértő egy állattenyésztő szemével ítélte meg a silókukorica takarmányozási értékeit. (Megállapításai, következtetései és javaslatai a szerző szakcikkében részletesen olvashatóak – szerk. megjegyzése.)
Dr. Orosz Szilvia példák sorával igazolta a különböző szárazanyag-tartalmú silókukorica-szilázsok keményítő- és szárazanyag-emészthetőségét, illetve annak hatását a tejtermelésre.
Felhívta a figyelmet a szemroppantás minőségére, mert durva hiba esetén egy ezerállományos gazda évente akár 10-20 hektárnyi szemes kukorica termését talicskázza ki a trágyára.