Tudatos fogyasztókban bíznak a káposztaféléket termelő gazdák

Úgy tűnik, megállt a magyar káposztafélék termőterületének évek óta tartó csökkenése, most nagyjából 6 ezer hektáron folyik fejeskáposzta, kelkáposzta, brokkoli és karfiol termesztése, hangzott el a Syngenta hagyományos szakmai rendezvényén, amelyet ezúttal is Ócsán rendez-tek, amely a hazai termelés központjában van, október 5-én.

A káposztafélék termelésében az idei szezon átlagosnak mondható. Az év első részében, egé-szen nyárig a termelők jövedelmet tudtak realizálni a kedvező áraknak köszönhetően, viszont az utóbbi hetekben az árak és a kereslet is jelentősen csökkentek. Sajnos európai viszonylatban elveszítette jelentőségét az ágazat, még a hazai fogyasztást sem elégíti ki teljes egészében. Az uniós csatlakozás óta az év szinte egészében érkezik importáru, amelyekkel a hazai termelők sok esetben alig, vagy nem tudnak versenyezni. A magyar gazdálkodók csak öntözött kö-rülmények között tudnak – a versenytársakhoz képest jelentős költségtöbblettel – termelni. Az egyetlen kitörési pont a jobb minőségű hazai termék, amelyekben a magyar fogyasztók jobban bízhatnak.

„A termelőknek idén a szélsőséges időjárás és a kártevők okozták a legnagyobb nehézséget, ezzel párhuzamosan a felhasználható növényvédőszerek száma csökken, viszont a kártevők újabb és újabb köre jelenik meg.”– hangsúlyozta Antal Gyula kampánymenedzser.

Az utóbbi évtizedekben átalakultak a termőterületek. A főváros környéki – Ócsa, Alsónémedi és Bugyi településekkel fémjelzett – terület vált jelentőssé, főképp a frisspiaci ellátás tekinte-tében. Itt termelik meg a fejes-, kel-, vöröskáposzta, karfiol és brokkoli egyharmadát. Vecsés-ről szinte teljesen eltűnt a termelés, csak a feldolgozás, a savanyítás maradt. A szabolcsi, nyírségi termőtáj is jelentős, a savanyítási káposzta jelentős részét ott termelik meg, és a karfioltermelők is kitartanak.

A Jászságból szintén jelentős mennyiségű, főleg savanyítási káposzta kerül ki. A korai ká-posztafélék termelésében Csongrád megye, Szentes térsége a meghatározó, Kecskemét kör-nyéke pedig a kelkáposzta termelésben jelentős terület. A friss káposztaféléket a piacokon és áruházláncokban értékesítik, de a savanyítóipar is komoly mennyiséget dolgoz fel.

A konzerv és hűtőipar teljesen leállt a magyar karfiol és brokkoli feldolgozásával, erre ma már senki nem építhet termelést. Pedig táplálkozási, élettani szempontból a káposztafélék a legjelentősebb zöldségfélék közé tartoznak. Relatíve olcsó, vitamin és ásványianyag-forrást jelentenek egész évben. A brokkoli és néhány színes fajta a daganatos megbetegedések meg-előzésének bizonyítottan hatásos eszközei.

A Syngenta, mint e terület legmeghatározóbb vetőmag forgalmazó és növényvédelmi vállalata, több mint egy évtizede Magyarországon nemesít és az itteni éghajlati, termelési körülmé-nyeknek legjobban megfelelő fajtákat kínál a hazai termelők számára. A minőségi és termő-képességi kívánalmakon kívül a betegségeknek és kártevőknek leginkább ellenálló fajták lét-rehozása a cél. Ez minden termelési szegmensben előnyt jelent a termelők számára.

„Cégünk komplex megoldásokat kínál minden partnerének. Különös figyelmet fordítunk arra, hogy a termékcsoportban engedélyeztessük a hatékony szereket, ezzel is segítséget nyújtva, a hatékony, jövedelmező termeléshez. A jövő évben szinte minden szegmensben kínálunk fajta-újdonságot. Különösen reménytelinek tartjuk új korai fajtáinkat, amelyek a termesztés legko-rábbi időszakának lehetnek sikerfajtái. Kínálunk erre az időszakra fejes- és kelkáposzta új-donságokat is. Más, későbbi szegmensekben is kínálunk újdonságokat, szélesebb és rugalma-sabb felhasználási lehetőségekkel. Néhány régi fajtát is lecserélünk korszerűbb, megbízhatóbb változatra.” – hangsúlyozta Rádi László termékszakértő.

káposzta növénytermesztés Syngenta