A napraforgó mintaparcellák is szépen gondozottak voltak
Az intézet 1938-ban kezdte meg a tevékenységét – ismertette a rendezvényen Gyűlvészi Károly magfeldolgozó szaktanácsos.
Eleinte egy mezőgazdasági ellenőrző állomásként működött, amely a felügyelte a gazdálkodók munkáját.
A második világháború alatt a szakmailag a Szegedi Egyetemhez tartozott, majd a második világháború után átalakult egy mezőgazdasági kutató intézetté.
Már régóta foglalkoztatta őket az a gondolat, hogy a magyarországi piacon is megjelenjenek egy jelentősebb termék-mennyiséggel, mert eddig nem voltak megfelelő módon képviselve itt.
Másfél évvel ezelőtt lett alapítva az NS Mag Holding Zrt., melynek 30 százalékban az NS SEME a tulajdonosa, tehát valamilyen szinten a leányvállalata vagyunk a Kutató Intézetnek – mondta Gál István ügyvezető igazgató.
Tavaly az őszi szezon volt az első, amelyben aktívan részt tudtunk venni.
Úgy gondolom, ahhoz képest, hogy kis létszámmal dolgozunk, már a tavalyi őszi szezonban is nagyon szép eredményeket tudtunk elérni.
Az NS Mag Holding Zrt. szervezésében a rendezvényen magyar termelők is részt vettek
Mi a fő célkitűzésük?
Az intézetnek kellett Magyarországon is egy olyan cég, olyan képviselet, amely csak az ő termékcsoportjuk értékesítésével foglalkozik.
A célunk most az, hogy minél ismertebbé, vagyis, hogy újra ismertté tegyük az intézetnek a nevét, illetve a termékeit.
Korábban, mintegy 20-30 évvel ezelőtt Magyarországon a TSZ világban nagyon sok újvidéki vetőmag volt termesztésben, de ezek az idők folyamán „kikoptak”.
Az új hibridekkel abszolút piacképesek vagyunk, akár a nagy multinacionális cégeket is meg tudjuk szorongatni, tudunk Tőlük területeket elvenni.
A kalászosokban teljes repertoárunk van, s szintén foglalkozunk szójával, vannak már Magyarországon is tapasztalataink, sok termelőnél voltak már kísérletekben, illetve a köztermesztésben az NS fajták.
Olyan visszajelzéseket kaptunk, hogy az első öt terméseredményt hozó fajtából 3-4 az NS terméke szokott lenni, tehát nagyon jók a szójáink.
Természetesen napraforgó, kukorica és repce fajtákat is tudunk kínálni, csakúgy, mint takarmánynövényeket, pl. bükkönyt és lucernát.
A különböző fajtákat készségesen ismertette Gyűlvészi Károly
Gondolkodnak-e esetleg magyarországi vetőmag-előállításban?
Már tavaly elkezdtük Magyarországon termeltetni a vetőmagot kukoricából, napraforgóból, kalászosból és szójából, és szeretnénk ezt a kört még szélesebbé tenni.
A kalászosoknál az országos átlag fölött vannak a terméseredmények Magyarországon az NS fajtáiból.
Eddig túl vannak már egy tavaszi és egy őszi szezonon. Melyek a további terveik?
Voltak és vannak már szép bemutatóink, fajtasorok és nagyobb táblás területek is be lettek állítva.
Minél több helyen szeretnének ott lenni, közel a termelőkhöz, ezért szinte minden országos kiállításon is ott voltunk, és leszünk, többek között pl. az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon, Hódmezővásárhelyen, a Farmer Expón Debrecenben, a Bábolnai Gazdanapokon, az Agro-Mashexpón és az OMÉK-on Budapesten.
A Vajdaságból, Péterréve településről érkezett az eseményre Dóka Valéria, aki egy mezőgazdasági szövetkezet termelésszervezője.
Az ő feladata, hogy ellássa a termelőket a legújabb információkkal, ezért rendszeresen jár az ilyen rendezvényekre.
Mint elmondta, jó alkalmat kínált ez a mostani is arra, hogy itt a szántóföldi körülmények között meg lehessen szemlélni, melyek azok a fajták, amiket ajánlani lehet egy –egy adott területen.
Az újvidéki vetőmagvakról különösen jó a véleménye, szerinte jelenleg ezek vezető fajták Szerbiában.
A kukorica fajtákat szemléli meg termelőkkel együtt Dóka Valéria
Vannak-e már tapasztalatok a Magyarországra behozott vetőmagokkal kapcsolatban?
A legnagyobb örömünkre minden várakozásnak megfeleltek ezek az újvidéki nemesítő állomás vetőmag kínálatából érkezett fajták a hazai viszonyok között is, mindenütt beváltották a hozzájuk fűzött reményeket – mondta Balogh Szilárd, az NS Mag Holding Zrt., szakmai vezetője.
Kiváló a stressz-és a szárazságtűrésük, erős gyökérzettel rendelkeznek, jó a termőképességük is, valamint nem utolsó szempont az sem, hogy viszonylag alacsony áron tudjuk kínálni őket.
Mi kell még ahhoz, hogy egy – egy fajta sikeres tudjon lenni?
Olyan állományokat kell megmutatnunk a termelőnek – lehetőleg a saját környezetében – amelyek pozitív üzenet sugároznak a számára.
Ha azt látja, hogy pl. a szomszédjánál jól teljesítenek, sikerrel lehet termelni a mi fajtáinkat, attól jobb reklám nincs, talán ez a legerősebb érv.