KWS konferencia és szántóföldi bemutató Jászkiséren

Pintér János, a KWS termék és marketing menedzsere prezentációja során az időjárás okozta viszontagságos helyzetet és annak következményeit boncolgatta.

Visszatekintve az 1960-as évektől az 1990-es évekig az egy évre jutó kánikulai napok száma Magyarországon 10-15 nap volt.

Ez hőfokban kifejezve azt jelenti, hogy ennyi nap volt, mikor is az átlaghőmérséklet nem ment 20 oC alá és 35 oC fölé, ez mára 22-25 napra duzzadt.

Ha csak az elmúlt heteket vesszük figyelembe, kijelenthetjük, hogy katasztrofális az időjárási helyzet hazánkban.

A hosszabb távú előrejelzések szerint rövidesen a 45 napot is elfogja érni ez az arány.

Nyilván erre fel kellene készülnünk.

Jósnak nem születtünk, de ajánlásokat tudunk tenni, annak érdekében, hogy eredményesen kivédjük vagy mérsékeljük az aszály okozta stressz hatásait.

Sajnos az időjárásnak köszönhetően évről évre csökkenő tendenciát mutat az őszi káposztarepce vetési hajlandóság.

Nem csoda, hiszen ha az elmúlt három évet nézzük, június elejéig egyfajta komfort volt tapasztalható növényeink számára.

Ezt követően a kukoricaérés majd a repcevetés időszakában olyan környezeti anomáliák érték, ami gondolkodóba ejtette a gazdákat, hogy merjenek-e vetni kultúrákat és mikor.

2011-ben az elmúlt 30-40 éves időjárási átlagot nézve szeptember +2,5 oC-kal melegebb volt, és ehhez egy nagyfokú csapadék mínusz társult, hiszen augusztusban és szeptemberben 40-50%-kal kevesebb eső esett, mint az átlag.

A 2012-es év hőmérséklet diagramja pont a repcevetés időszakában közel 3 oC-os plusz többletet mutatott az 1970 és 2000 közötti értékekhez viszonyítva.

Tavalyi év szeptemberében, mikor is a repce kelésének időszakában jártunk, óriási aszály sújtotta a vetett repceállományokat, az első és normális csapadékmennyiségre október második feléig várnunk kellett.

Most már benne vagyunk a 2013-as évben, és látjuk, hogy ismét nagyon forró és száraz ősz elé nézünk, a csapadék mennyisége pedig elenyésző.

A megoldás kulcsa…

Biztos sokan hallották vagy meg is tekintették Bácsbokodon a KWS vetéstechnológiai kísérleteit, ahol olyan harmonizált tőszám mennyiséget próbáltak kialakítani, ami pont erre az aszályos repcekelési időszakra szolgálhat megoldásként.

A 2012-2013 repceszezonra 4 olyan hibridet vizsgáltak, melyek az aszályos időszakban kiemelkedő hozamot mutattak.

A sok munka eredményeként a KWS a széles sortáv (pl. cukorrépa vetőgéppel vetett) mellett tette le voksát.

Egyértelműen elmondható, hogy a komfortérzet nőtt, a növény és növény közti rivalizálás minimálisra csökkent, illetve a drasztikus őszi klimatikus viszonyok ellenére is egy normális fejlődési állapotot mutatkozott.

2012 novemberében öntözetlen körülmények között is látható volt a különbség az ugyanazon területen vizsgált széles és hagyományos sortávban vetettek között.

A kulcs a gyökértömegben rejlik. A széles sortávban vetetthez viszonyítva a normál technológiából kiemelt növény gyökere szinte fele volt.

Nem kell nagy logika ahhoz, hogy ha a gyökér felülete nagyobb, a növénynek sokkal nagyobb az esélye például arra, hogy azt a minimális talajban lévő csapadékot vagy a különféle számára fontos tápanyagokat felvegye.

A gyökértömeg nagyságán kívül a legszembetűnőbb az oldalelágazások száma és zöldfelületek mennyiségégének sokasága volt, mely következtében joggal bizakodhatunk, a nagyobb mennyiségű termés betakarítására.

A termések zöme ugyanis az oldalelágazásokon realizálódik.

Ám itt nem álltak meg a kísérletekkel, a széles sortávon belül a tőtávokat is növelték, 8-12-16-20 cm-re vetették el a növényeket egymástól.

Bebizonyosodott, hogy minél inkább csökkent a hektáronkénti kivetett mennyiség, annál inkább nőttek a betakarítási eredmények.

Amíg az elmúlt 10-12 évben 5-8 kg repcét vetettek hektáronként, mára ez kb. 110 ezer növényre csökkent a kísérleteinkben.

Ez 5 grammos ezerszem tömegnél ~fél kg-nyi magot jelent.

Nyilván ehhez egy megfelelő technikai háttérre is szüksége van a gazdaságoknak, erre gondolván a KWS drazsírozott vetőmag kísérleteket tervez kihelyezni az ország több pontján.

A drazsírozott vetőmag átmérője 3-3,5 mm, ami még könnyebbé teheti a repce szemenkénti vetésének technológiáját.

Valószínű ez lesz a gazdák biztonságának kulcsa ebben az aszályos időben.

A technológiának köszönhetően alacsonyabb vegyszerhasználatot eredményez, lehetővé teszi a mechanikai gyomirtást.

Így egy későbbi aszályosabb tavaszi időszakban a kapillárisok megfelelő elvágásával a talajban tartható a víz, és ezzel a tavaszi virágzás előtti időszakot át tudja élni a repcénk.

A kiváló elméleti előadásokat követően a szántóföldi bemutatóé lett a főszerep, ahol is a KWS termékpalettáját a terepen is megszemlélhette minden kedves gazda.

Így könnyebben ki tudták választani, hogy mi is kerüljön gazdaságukba a KWS portfóliójából.

A rendezvényről készült fotók megtekinthetők ITT!