Az arató-cséplőgépek felkészítése az aratási szezonra manapság nagyon eltérő körülmények között történik. Az üzemi gépjavító műhelyek feladatainak jelentős részét az egyes márkákat forgalmazó cégek célirányosan felszerelt és speciális szaktudású szakemberekkel rendelkező műhelyek, illetve szervizszolgáltató hálózataik vették át.
Ez a szervezeti felállás abból a helyzetből is adódik, hogy a gyártókkal a forgalmazónak van közvetlen kapcsolata.
Ennek következtében a forgalmazók szakemberei közvetlen gyári kiképzésben részesülnek, rendszeres tréningeken vesznek részt, hozzájutnak a legújabb változtatási információkhoz.
Az sem elhanyagolható szempont, hogy a beállításokhoz, beüzemeléshez, hibaelhárításhoz szükséges szoftverek ugyan az arató-cséplőgépek komputerébe telepítve vannak, a frissítések rendszerint csak a szakszervizek részére állnak rendelkezésre.
Ugyancsak fontos szempont, hogy az alkatrészellátásban is előnyt élveznek a márka- és szakszervizek.
Az alkatrészek többnyire csak a szakszervizeket működtetett forgalmazókon keresztül szerezhetők be, amely ma már természetesen „márka függetlenül” is működik.
Az azonban biztos, hogy a mai korszerű, de nagyértékű arató-cséplőgépek felkészítése az aratási szezonra – bár nagyon fontos a szakmai tapasztalat –, de nem támaszkodhat rutinból történő megoldásokra.
A szezonra történő felkészítésnél, átszereléseknél, de az üzemeltetés során is maximálisan be kell tartani a kezelési utasítás előírásait, ezt pedig csak úgy lehet, hogy a gép üzemeltetésében érintett szakembereknek készségszinten kell ismerniük a „Kezelési Utasítás” vonatkozó előírásait.
Természetesen a megfelelő műszaki háttérrel szerelő- és műhelykapacitással rendelkező vállalkozások és vállalkozók maguk is elvégezhetik a szezonra történő felkészítés munkáit, ha azonban valami oknál fogva elakadnak, célszerű szakműhely segítségét kérni.
A gyakorlatban egyébként is ez az ésszerű kooperáció működik leginkább, illetve a felkészítésbe beletartozik egyes alkatrészek szemrevételezése, ellenőrzése.
A felkészítés munkaműveletei az ismertetett konstrukciók és az eltérő típusok és gyártmányok esetében kismértékben eltérhetnek, a fontosabb munkaműveletek azonban megegyezőek, és azokat minden esetben gondosan el kell végezni.
Ezeknek a felkészítési munkaműveleteknek a gondos és pontos elvégzése az aratás során mindig megtérül.
Az arató-cséplőgépek felkészítése során mindig figyelembe kell venni az üzemóra állást, és el kell végezni a kezelési utasítás szerint előírt munkaműveleteket.
Az üzemóra állás szerint nagyszervíz az arató-cséplőgép teljes egészére, a gép fődarabjaira terjed ki.
Ezen belül az arató-cséplőgép üzemeltetését biztosító diesel motornak az időszakos olajcseréjét is el kell végezni.
Minden típus esetében fontos a kezelési utasításban előírt motorolaj minőség betartása.
Az olajcserét mindig tiszta és üzemmeleg motornál végezzük.
A kezelési utasításnak megfelelően végezzük el az olajszűrők cseréjét és feltöltését is.
Rövid idejű motorjáratás után mindig meg kell győződni, hogy az olajszint a nívópálcán a megfelelő szinten van-e és, hogy a rendszerben nincs olajszivárgás, tömítetlenség.
Ugyancsak el kell végezni a hajtóanyag-ellátó rendszer ellenőrzését, üzemanyagszűrők, levegőszűrők cseréjét.
A hűtőfolyadék szint ellenőrzését.
1. ábra: Hagyományos építésű arató-cséplőgépek zsírzási terve
A hidraulikus rendszer, illetve a hidrosztatikus hajtásrendszernél is a szükséges olaj- és szűrők cseréjét, a hajtórendszer olajcseréjét és a gép teljes körű zsírzási munkáinak elvégzését.
A gép zsírzását a kenési tervnek megfelelően az előírt minőségű kenőanyag használatával úgy kell elvégezni, hogy a tiszta zsír kipréselődjön a csapágyházakból, kivételek a speciális zsírzási helyek.
Természetesen a kipréselődött zsírt le kell törölni, el kell távolítani.
A variátorok szíjtárcsa feleit meg kell járatni a minimum-maximum fordulatszám-tartományban.
Az arató-cséplőgépek zsírzási tervét a zsírzási helyek és szakaszok feltüntetésével az (1. ábra) szemlélteti.
A központi kenési rendszer alkalmazása a karbantartási munkákat jelentősen megkönnyítheti (2. ábra).
2. ábra: A központi kenési rendszer nagyban segíti a karbantartás elvégzését
Az aratási szezonra való felkészítés fontos lépése a megfelelő terményre való, vagyis a kalászos gabonára való szerkezeti egységek átszerelése.
Ez a munkaművelet pl. a Claas típusok közül a hagyományos cséplőszerkezetű gépeknél a ferde felhordó feszítőhenger tartó bakjainak átforgatásából, a gyorsító, ill. cséplődob szegmenseinek cseréjéből – típustól függően –, a cséplődob takaró lemezeinek eltávolításából, a megfelelő rostarendszer beépítéséből áll.
Ezeket vagy ezekhez hasonló munkaműveleteket az egyéb gyártmányú (New Holland, John Deere, Massey Ferguson, Laverda, stb.) és típusú szalmarázóládás gépeken is el kell végezni.
Az aratási szezon biztonságos lebonyolítása, a meghibásodások, üzemzavarok okozta időkiesések a lehetséges minimumra csökkentése érdekében – az üzemóra állás szerinti esedékes szerviz elvégzésétől függetlenül – fontos az arató-cséplőgép fődarabjainak átvizsgálása.
Az arató-cséplőgépek bonyolult hidraulikus rendszerrel rendelkeznek.
Ez a hidraulikus rendszer a mai kombájnokon a kormány hidraulikus köréből, a járószerkezeti hajtás általában zárt hidrosztatikus köréből, és a munkahidraulika köréből áll.
Ebbe a rendszerbe való beavatkozáshoz célszerű az arató-cséplőgép informatikai rendszerének lekérdező szoftverét használni.
A járószerkezeti hajtás hidrosztatikus körében általában kiépített ellenőrző pontok vannak.
Ezeken az ellenőrző pontokon nyomásmérő órákkal az előírt nyomások leellenőrizhetők.
Fontos az arató-cséplőgépek funkcionális részeinek, a hajtásrendszernek az átvizsgálása.
A hajtást végző ékszíjak állapotát szemrevételezéssel ellenőrizzük le, az elöregedett, kitöredezett, megnyúlt vagy olajáztatta ékszíjakat cseréljük ki.
Utángyártott ékszíjat csak abban az esetben építsünk be, ha ezt a gyártó a kezelési utasításban nem tiltja.
Az ékszíjak cseréje esetén mindig állítsuk be a kezelési utasításban előírt szíjfeszességet a megfelelő értékre. (3/a-3/b. ábra)
3/a-3/b. ábra: Szalmarázós gépek szíjhajtásának vázlata, a szíjfeszesség ellenőrzése tehát fontos feladat
Az aratási szezonra történő felkészítés során fontos a ferde felhordó állapotának az ellenőrzése is.
Mindenekelőtt a felhordó láncok kopását, épségét kell szemrevételezni.
A deformálódott behordó léceket ki kell cserélni, a fellazult szegecs és csavarkötéseket meg kell erősíteni.
A John Deere gyártmányú W sorozatú arató-cséplőgépeknél a ferde felhordó alsó dobját alsó helyzetbe kell állítani a két oldalsó állítókar segítségével.
A felhordó lánc feszességét a kívánt értékre után kell állítani, fontos, hogy a kalászos gabona betakarításhoz szükséges láncsebességnek megfelelő meghajtó lánckerék legyen felszerelve.
Ellenőrizni kell a behordó lécek és a leválasztó felület közötti hézagértéket is.
A cséplőrendszer vizsgálata és ellenőrzése minden típusú arató-cséplőgép esetében elengedhetetlen.
A nehezen csépelhető búzafajok és őszi árpa esetén a toklászoló lemezeket be kell szerelni, ellenőrizni kell a dob-kosár tisztaságát, szükség esetén ki kell tisztítani.
Ellenőrizni kell a dob verőléceinek épségét, egyes típusoknál (John Deere W sorozat) a dob-kosár elejére cséplésfokozó verőléceket célszerű felszerelni, ezeknél a gépeknél a dobfordulat csökkentése szükséges.
Ezeknél a gépeknél az utóverő kosarát célszerű felemelni.
Fontos a szalmarázó fordulatának csökkentése a meghajtó szíjtárcsák cseréjével.
Az axiál-dobos gépek esetében is fontos a megfelelő terményhez igazodó dob- és kosár betétek cseréje (4. ábra).
4. ábra: Axiál-dobos gépek esetén is fontos a megfelelő dobkosár és a betétek alkalmazása
Az üzemelés során az arató-cséplőgépek belső anyagmozgató rendszere magfelhordó elevátorok, csigák igen nagy igénybevételnek vannak kitéve, ezért a felkészítés során fontos ezek kitisztítása, a felhordó láncok és kaparólapok épségének ellenőrzése, a hibás elemek kicserélése, a csavarkötések, szegecselések épségének ellenőrzése.
Az arató-cséplőgépek rostaszerkezetének feladata a pelyvás törekes mag magkeverékből kiválasztani a mag mennyiséget.
Ezért ezen szerkezeti részek épségének, tisztaságának biztosítása nemcsak a felkészítés, hanem az aratás folyamán végig nagyon fontos feladat.
A rosták leválasztó felületét – a betakarítandó fajta tulajdonságainak megfelelően – gyakran kell állítani, ezért az állító mechanizmusok működőképességét le kell ellenőrizni, hibás működés esetén a hibás alkatrészt ki kell cserélni.
Az arató-cséplőgépek tisztítószerkezetét az (5/a-5/b. ábra) szemlélteti.
5/a-5/b. ábra: Arató-cséplőgépek tisztító szerkezetének működése
Fontos a járószerkezet, járószerkezeti hajtás, gumiabroncsok épségének, a megfelelő tömlőnyomás ellenőrzése, szükség szerinti beállítása.
Kormányberendezés, fékszerkezet működését le kell ellenőrizni.
Egyes típusok esetében, mint pl. a John Deere W-nál, a hátsóhíd megfelelő helyzetbe szerelve megemeli a gép hátsó részét, a szalmarázók helyzetét magasabbra emeli, ezzel kalászos gabona betakarításkor javítja a szalmarázók leválasztó képességét.
A leválasztó hatékonyságának növeléséhez – ezen típusok esetében – a szalmarázók ládáit betétmagasítókkal lehet felszerelni és univerzális betétet kell beszerelni.
A kalászos gabonához használatos vágóasztalokat célszerű gondosan felülvizsgálni.
A vágóasztalok üzem közben a talajon a csúszótalpakon támaszkodnak fel, tehát nagyon rossz körülmények között dolgozik.
A vágóasztalok munkaszélessége – a kombájn nagyságrendjéhez igazodva – 4,2-9,1 m közötti lehet.
A vágóasztalok felfüggesztése olyan, hogy alkalmas a hosszirányú és 3-5°-ban a keresztirányú talajkövetésre.
Éppen ezért elsődleges feladat a ferde felhordó csatlakozó keretének és a vágóasztalok csatlakozó felületeinek épségét leellenőrizni (6. ábra).
A vágóasztalok csatlakozó elemeinek – hajtás-bemenet, hidraulikus, elektromos csatlakozók, multifunkcionális kapcsolófej csatlakozó felületeinek – a megtisztítását el kell végezni.
A vágóasztalok működő elemeinek, a kaszák ellenőrzése során a sérült, fellazult kaszapengéket, állópengéket, kaszaujjakat ki kell cserélni, szegecskötéseket felül kell vizsgálni, a kalászemelők felszereléséről időben kell gondoskodni.
A kaszasín és kaszaleszorító vezetőlemezek csavarkötéseit után kell húzni.
Az adapter hajtás esetében is le kell ellenőrizni az ékszíjak, meghajtóláncok megfelelőségét, szíj- és láncfeszességeket be kell állítani.
Ellenőrizni kell a behordó csiga, bedobó ujjak, csigalevelek épségét, a konzolcsiga beállítását, ezt gyakorta a beüzemelés során, a területen kell elvégezni.
6. ábra: A vágóasztal adapterek mechanikus csatlakoztatását is minden esetben pontosan el kell végezni, és ellenőrizni is le kell
Az arató-cséplőgépek kiszolgálásában a legnagyobb feladatot a betakarított szem elszállítása jelenti. (7. ábra).
A szállítási feladat megszervezését részben az arató-cséplőgépek üzemeltetésének kell alárendelni.
Ehhez azonban ismerni kell az arató-cséplőgépek áteresztőképességéből adódó szemtömeg teljesítményt, vagyis az időegységenként elszállítandó szemtömeget.
A különböző áteresztőképességhez tartozó szemtömeg teljesítményt az 1. táblázat szemlélteti.
7. ábra: Az aratáshoz előkészült betakarító és szállító gépcsoport
A különböző nagyságrendű arató-cséplőgépektől elvárható teljesítmények 1. táblázat
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Tehát a táblázatban szereplő szemtömeg teljesítményt kell összevetni az alkalmazott szállítóeszközökkel elérhető szállítási teljesítménnyel.
A szállítási teljesítmény függ: a szállítóeszköz teherbírásától, a szállítási távolságtól, elérhető menetsebességtől, rakodási-, ürítési teljesítményektől, stb.
Mindezek ismeretében szállítási nomogramot szerkeszthetünk (8. ábra), melynek alapján a szállítóeszköz darabszám meghatározható.
A különböző szállítási távolságokon, a különböző szállítási teljesítményeket és a szállítóeszköz darabszámot a 2. és 3. táblázatok tartalmazzák.
8. ábra: A szállítóeszköz darabszám meghatározásához készített nomogram
A szállítási körfolyamat teljesítmény adatai 2. táblázat
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A különböző teherbírású pótkocsik darabszámának alakulása a szállítási távolság függvényében 3. táblázat
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A szállítási feladat megszervezését részben az arató-cséplőgépek üzemeltetésének kell alárendelni.
A jelenlegi birtokviszonyok mellett nagyon gyakran kisebb termőterületeket kell learatni.
Ez esetben a tábla körbevágása és kinyilallása után vetélő mozgásmódban célszerű üzemeltetni az egy vagy két arató-cséplőgépet.
Ebben az esetben a szállítást megoldhatjuk egytengelyes és tändem, illetve tridem futóműves, vagy két- és háromtengelyes billenőszekrényes pótkocsikkal.
Az egytengelyes, tändem, tridem futóműves pótkocsik használatának előnye a jó terepjáró képességben, a jó manőverező képességben rejlik.
A két- és háromtengelyes pótkocsik előnye, hogy két pótkocsis szerelvények is kialakíthatók (9. ábra).
Mindezek mellett a pótkocsik csere pótkocsiként a tábla két végén leállítható, ezekbe a kocsikba a forduló közbeni ürítés is megoldható.
9. ábra: Traktoros pótkocsi szemszállításban
Nagyobb táblaméretek és több arató-cséplőgép üzemeltetésekor – nagyobb szállítási távolságok esetén – az említett traktoros szállítóeszközök mellett az összkerékhajtású terepváltóval szerelt billenőplatós tehergépkocsikból és pótkocsikból álló szerelvények használhatóak.
A tehergépkocsik nagyobb megengedett sebességtartománya következtében nagyobb szállítási teljesítmények érhetők el (10. ábra).
Mind az arató-cséplőgépek, mind a szállítóeszközök kihasználása szempontjából mindenképp előnyt jelent a menet közbeni ürítés, illetve anyagátadás.
Arra azonban gondolni kell, hogy nagy hozamok és nagy munkaszélességű vágóasztalok használata mellett a visszamaradt szalmarend geometriai méretei akadályozhatják a tehergépkocsis szállítóeszközök munkáját.
A tehergépkocsik a szalmarendet összetolhatják, a szalmarendek esetleg tüzet is okozhatnak.
A menet közbeni ürítés biztonságos lebonyolítását mindenképp elősegíti a gyűjtő-átrakó pótkocsik használata (11. ábra).
A nehéz univerzális traktorokkal üzemeltetett csigás átrakórendszerű pótkocsik rendszerint alacsonynyomású gumiabroncsokkal vannak felszerelve, vagyis kevésbé tömörítik a talajt, mint a közúti gumiabroncsokkal szerelt szállítóeszközök.
A gyűjtő-átrakó pótkocsik alkalmazása különösen előnyös tehát, ha aratáskor a betakarított szemet nagyobb szállítási távolságra levő bértároló helyekre kell szállítani nagyteherbírású közúti szállítóeszközökkel.
Ebben az esetben a gyűjtő-átrakó kocsi a táblán átveszi a szemet a kombájntól, kiközelíti a táblaszélén, vagy a közeli földúton várakozó szállítóeszközhöz és a csigás átrakó berendezéssel arra átrakja (12. ábra).
Ez a megoldás a bérvállalkozók esetében is biztosítja mind a kombájn, mind a közúti szállítókapacitás összehangolását és optimális kihasználását.
Az arató-cséplőgépek teljesítmény-kihasználását, gépcsoportban történő üzemeltetésük összehangolását, a menet közbeni ürítést – különösen 9-12 m munkaszélességű vágóasztalok mellett – a GPS vezérlés és automata terhelésszabályozás és kormányzás nagyban segítheti (13. ábra).
10. ábra: Tehergépkocsis szerelvény szemszállításban
11. ábra: Korszerű nagyteljesítményű gyűjtő-átrakókocsi
12. ábra: Gyűjtő-átrakókocsi töltése menet közben
13. ábra: A GPS vezérléssel még nagy darabszámú kombájn együttes üzemelése is összehangolható
![mainimage_tn[1]](https://agraragazat.hu/wp-content/uploads/2019/03/mainimage_tn1-375x310.jpg)
![czervan_a_9_millio_tonnat_is_meghaladhatja_a_kukoricatermes_00[1]](https://agraragazat.hu/wp-content/uploads/2019/08/czervan_a_9_millio_tonnat_is_meghaladhatja_a_kukoricatermes_001-375x282.jpg)
![guttler_greenmaster_az_aszalyos_idojaras_ellen_00[1]](https://agraragazat.hu/wp-content/uploads/2019/08/guttler_greenmaster_az_aszalyos_idojaras_ellen_001-375x240.jpg)
![technikatol_technikaig_2015_marcius_00[1]](https://agraragazat.hu/wp-content/uploads/2018/05/technikatol_technikaig_2015_marcius_001-375x250.jpg)
