Ez a szlogen minden termelőt kíváncsivá tesz. Tisztázzuk a legelején:termésátlagokról beszélünk, tehát volna mit tanulnunk. Épp ezért kerestük fel a Monsanto Hungária Kft., a BASF Hungária Kft., a Timac Agro Hungária Kft. és az Amazon-Werke Kft. közös rendezvénysorozatának szarvasi állomását, a tapasztalatokat pedig Olvasóinkkal is megosztjuk.
Tartalék pedig még van, mármint a kukoricában
Négy közismert cég összefogásával egy teljes termesztéstechnológiára vonatkozó szakmai továbbképzésnek felelt mega rendezvény, amit megdöbbentő statisztikai adatokkal, gazdasági számításokkal tett reálissá bevezető eladásában Dr.Pepó Péter professzor.
A Földünk lakossága az elmúlt évben valóban átlépte a bűvös 7 milliárdot, a növekvő népesség élelmiszer szükségletét pedig hosszú távon is biztosítani kell, aminek legfontosabb eszköze a kukorica, a búza, a szója és a rizs.
Maradva a kukoricánál: a termékenységet gátló tényezők közé tartozik a fagy, a szárazság vagy épp túlzott nedvesség és a tápanyaghiány.
Az évjárattól függően a szántóföldek csak1%-án nem „hiányoznak” ezek a hatások (hazánk 2/3 része még ebből a szempontból is jó besorolást kap).
A termésátlagokban – ránk nézve „épp a fenti gátló tényezők miatt nagy különbségek adódnak, a hatás kedvéért ezekből szélsőséges példákat hoztam:
- Izraelben 28 t/ha
- Kuvaitban 19 t/ha
- Európai Unió átlagában 8 t/ha
- ebből Magyarországon 6 t/ha.
És még csak nem is ez a legnagyobb probléma, hanem az, hogy az évjáratok közti termésingadozás 65% körüli.
Ez viszont óriási kiszolgáltatottságot jelent pl. az exportban, de otthon, az árbevétel tervezésekor majd realizálásakor is.
A feladat viszont nem egyszerű, mert az aszályos évek gyakorisága már 50% feletti,emellett a szélsőségek gyakorisága is megnőtt.
Ilyen feltételek mellett az 1 tonnás termésátlag emelés már „finomhangolást” feltételez ökológiai, biológiai,input anyag szerinti, agrotechnikai és szellemi feltételekben egyaránt.
Ugyanis ugyanazon a területen, technikailag is ugyanazokkal a feltételekkel akár 3-5 t/ha terméskülönbség is lehet egy-egy jól ill. rosszul megválasztott hibrid esetén (ez az adat 17-18 t/ha-os potenciál esetén értendő).
Ugyan ez a helyzet a technológia, pl. vetésváltás ill. annak hiánya esetén, különösen rossz csapadékviszonyok mellett 2,5-3 t/ha különbség is lehet egy mono-és egy bikultúra között.
Vízellátási problémák esetén csúcsosodik ki a tápanyagellátásban lévő hiányosság is leginkább.
Tehát talajadottságunk,technikai és nem utolsó sorban anyagi lehetőségeink mérlegelésével kell hibridet választanunk, a termőképesség, a minőség és a termésbiztonság fontosságának mérlegelésével.
Miért kell több kukorica:
- 2030-ban 1,4 milliárd fizetőképes emberrel több lesz a Földön.
- 30%-kal nőni fog a minőségi élelmiszer iránti kereslet.
- Mindez 76%-kal több kukoricatermést igényel.
- Sőt 40%-kal több búzát is.
- A Föld 1/32-ed része alkalmas mindennek az elállítására, ami tovább nem növelhető.
- A szárazföldnek 11%-a alkalmas növénytermesztési célokra.
- Magyarországon az egy főre jutó szántóföldi terület már csak 0,2 ha.
- Hazánk szántóföldi területeinek 68%-án gabonát termelnek.
Ami a kukoricát illeti?
A szárazságot tűrő hibridek lehetnek a kulcsa a hazai kukoricatermesztésnek, a Monsanto Dekalb kukoricáinak kísérleti állomásain is ez a tulajdonság az egyik fő szempont, a széles genetikai bázis előállításának közel felén hőstressznek vannak kitéve a növények – tudtuk meg Szabó Szilárd fejlesztésvezetőtől.
A szlogenben beígért 1 tonnából a helyes hibridmegválasztásával (pl. DKC 4685 vagy DKC 4590) 600 kg/ha terméstöbblet már prognosztizálható.
A gyomok is alkalmazkodnak?
Az evolúció az alkalmazkodásról szól,nincs ez másképp a gyomoknál sem.
Pál Bertalan, a BASF regionális értékesítési vezetője arra hívta fel a figyelmünket, hogy a megváltozott agrotechnikai munkákhoz, a kémiai védekezéshez (a hatóanyagokhoz), a növény gyorsabb növekedéséhez is tudnak hosszabb-rövidebb időn belül alkalmazkodni a gyomok.
A fejlesztések nyomon követése nélkülözhetetlen, hiszen a kukorica termésének 20-90%-át is képes elvinni a gyomállomány, az évjárat csapadékosságának függvényében (ráadásul minél nagyobb szárazság van, arányában annál nagyobb a gyomosság hatása).
Plusz lehetőségek a tápanyag-utánpótlásban
A tápanyag-utánpótlás nem merülhet ki a műtrágyázásban, különösen nem az alap összetételekben.
Raj Péter, a Timac Agro Hungária Kft. termékmenedzsere az azonnali diagnózisra alapuló pontos stresszkezelésre mutatott lehetőséget a jelenlévő kukoricatermesztőknek.
A levélanalízisen alapuló diagnózis 30 percen belül a tápanyagforgalmat és akár a fotoszintézis pillanatnyi zavarát is kimutatja, és rögtön megoldást (pl. levéltrágya kijuttatást) is javasol.
Amit a gépészet tud ehhez még hozzátenni
Az Amazonen-Werke gépeket a gazdálkodók már jól ismerik.
A talajkímélés mellett a költséghatékonyság is a fejlesztési eredmények közé tartozik.
Jónás Zsolt területi képviselő a kukorica-termesztésben alkalmazott gépeket mutatta be az érdeklődőknek.
Csak egy példát kiemelve: az egyenletes tőtávolság és vetésmélység miatt kedvelt Amazone ED-X szemenkénti vetőgép leválasztórendszere akár 15 km/h sebesség mellett is biztosítja a pontosságot és így a címben ígért potenciális termést.
Az előadások után „bizonyítékként akár – Mikó Ferenc enyingi gazdálkodó, a Magyar Kukoricaklub termésversenyének 2010. évi győztese osztotta meg velünk a 18,3 t/ha-os termésátlagának titkát.
A receptek elhangoztak még a kukoricavetések előtt, a termésátlagok emelkedéséhez pedig a tanulságok levonását és szélsőségektől mentes időjárást kívánunk.
Sándor Ildikó
