A "Rábaköz aranya" volt hosszú évtizedeken keresztül az uborka

Az uborka (cucumis sativus) egynyári, a tökfélék családjába tartozó, Kelet-Indiából (már i.e. ezer évvel termesztett) származó növény. Magyarországon a zöldség, – konzerv és hűtőipari export jelentős növénye, termesztése jelentős, növekvő tendenciát mutat, de a szántóföldről visszahúzódott a kiskertekbe.

Többnyire kétpólusú termesztése folyik hazánkban, aminek az egyik térségi központja a Rábaköz, erre a termőhelyre a támrendszeres (kordonos) nagy kézimunka igényű, apróbb méretű uborka termesztése a jellemző.

A Kisalföld területén szezonban mintegy 500 holland típusú, magas technikai színvonalú válogatógép dolgozott, ami az országban dolgozó gépek 75%-át tette ki.

A másik termőtáj a Nyírségben van, ahol a nagyobb méretek és jobban gépesíthető síktermelés a jellemző.

Itt található az ország egyik legnagyobb összefüggő uborkatermő területe, ahol a kézi-gépi szedéssel, fátyolfóliás takarással és csepegtetőöntözéses technológiával termelik ezt a piacbiztos növényt.

Ebben a hónapba tápanyag-utánpótlás kérdéseivel foglalkozunk, májusi cikkünkben pedig a növényvédelmi problémákat és megoldásokat vesszük majd górcső alá.

Amit a tápanyag-utánpótláshoz tudni kell

Az általános tápanyaghiány tünetek közé tartozik a virágelrúgás, fiatal termések elhalása, „lesárgulása”, a legyengült oldalhajtás képzés, a hajtáscsúcs és fiatal levelek kivilágosodása, a hajtások elvékonyodása és a termések világos (nem fajtára jellemző) színe.

Relatív tápanyaghiány

Akkor fordul elő, ha a növény túl van terhelve terméssel.

Gyakori ez a tünet a szedési szezon kezdetén, amikor a fiatal növényről nem távolítják el az első terméseket, vagy nem méretben szedik a termést.

Ilyenkor a termések kifejlődéséhez nincs elegendő lomb- és gyökérfelület, a növény minden energiáját a termésfejlesztésre fordítja.

Nem jut elegendő tápanyag a további terméskötődéshez és hajtásnövekedéshez, elrúgja a fiatal terméseket, nem fejleszt új hajtásokat, leáll a hajtásnövekedés.

Alacsonyabb, 16 ^oC alatti talajhőmérsékletnél gyengül vagy leáll a tápanyagok felvétele, s ha ez a szezon elején van, akkor az kicsi, gyenge gyökérfelület kialakulását eredményezheti.

Túladagolás és magas sókoncentráció tünetei

A tápanyag túladagolás, magas sókoncentráció vagy gyökérperzselés tünetei is előfordulhatnak rossz öntözővíz, túlzott műtrágyázás, vízhiány, rossz trágya (pl.: éretlen sertés vagy birkatrágya, klórral fertőtlenített karámtrágya, telepi istállótrágya) használata esetén, s ezek is okozhatnak relatív tápanyaghiányt.

A hajtáscsúcsokon lévő levelek aprók, haragoszöldek, kemények, merevek, a levelek széle felfelé pödrődő, kb. fél cm szélességű csíkban sárga szélű, s ez a sárgulás nem mosódik tovább a levél közepe felé.

A termések is sötétzöldek, haragoszöldek, görbülnek hasasodnak.

A növényen kevés az oldalhajtás, de az oldalhajtások is sötétzöldek és a hajtások lassan fejlődnek.

Súlyos esetben a gyökerek is elbarnulnak, elhalnak.

Ha a levelek, hajtások és termések világos színűek, akkor nem történt túltrágyázás.

A termések görbülését, hasadását, hegyesedését, formátlanódását, a rossz és egyenetlen vízellátás (vízhiány) is okozhatja.

Tápanyag utánpótlási alapelvek

A folyamatos kiegyenlített tápanyagellátáshoz, a talajban megfelelő arányban kell jelen lenni a tápanyagoknak.

A Nitrogén, Foszfor, Kálium, Kalcium és Magnéziumaránya nagyon fontos.

A Foszfor műtrágyát elegendő ősszel vagy tavasszal, 1 alkalommal alaptrágyával kijuttatni, mivel a Foszfor a talajból nem mosódik ki, de célszerű a foszforműtrágya egy részét is könnyebben felvehető formában komplex műtrágyában kiadagolni. Hideg talajokon csökken a tápanyagok felvétele, ez fokozottan igaz a Foszforra is, felvehetőségét nagymértékben segíti, a növény korai, a gyökérkiújítási időszakban és a kifejlett növény gyökérújításában a biostimulátorok alkalmazása.
A Kálium, Nitrogén, Magnézium aránya a termesztés sikere szempontjából meghatározó. A talajban a Kálium és Nitrogén arányának közel azonosnak vagy N túlsúlyosnak kell lenni. A Nitrogén túladagolás, túl nagy lombnövekedést és sok ikertermést idéz elő.

Az uborka viszonylag sok Nitrogént igényel. A tápanyag adagolásnál figyelembe n kell venni, hogy a N egy része gyakran kimosódik a talajból a nagy esők vagy a rossz öntözés hatására, ezért leggyorsabban ennek a hiánytünetei jelentkeznek. Ezért a tápanyag-utánpótlás során általában N túlsúlyos műtrágyákat célszerű használni (pl. 25-5-16). Síkművelésben (kézi kiszórásnál), ha összezáródott az állomány, s a lombra is kerülhet műtrágya, a perzselés megelőzése végett kerülni kell az Ammónium-nitrát tartalmú keverékeket. Mikor erős szedésben van az állomány, a műtrágyázást akkor is folyamatosan kell végezni, hiszen a nagy tömegű termés sok tápanyagot von ki a földből.

Ha nincs csepegtető öntözés kiépítve, a tápoldatos öntözés megoldható úgy is, hogy a műtrágyákat tartályban, hordóban vagy medencében oldják fel (1 m³ vízbe 1 kg műtrágya), s ebből öntöznek.

Tápoldatos öntözés úgy is végezhető szivattyús öntözés esetén, hogy a szivattyú szívóoldalára vékony csőcsonkot szerelnek, így tömlőn keresztül hordóból szívatják ki a töményebb műtrágyaoldatot (1000 l vízhez, 1 kg műtrágya).

Ha az öntözővízbe tudják adagolni a műtrágyát, a következő elveket kell figyelembe venni:

Minden 1 m³ öntözővízzel legalább 1 kg műtrágyakeveréket kell kijuttatni, lehetőleg váltogatva a keverékeket.
Ha a növekedés gyengébb, ha a növényállomány túlterhelt, maximum 1, 3 kg/m³-renövelni kell a műtrágya mennyiséget. Ha az intenzív szedés időszakában van az állomány, akkor a műtrágyaadagokat és a N tartalmú trágyák arányát is fokozatos emelnünk kell.
Mivel az intenzív támrendszeres uborka folyóméterenként egy szezonban a szedés kezdetétől kb. 200-300 litervizet használ fel, a kijuttatandó műtrágya tehát 20-25 dkg-ot is elérheti folyóméterenként (12 kg/fm uborka kb. 25 dkg műtrágya hatóanyagát használja fel).
A tápoldatozás a szedés kezdettől a szedés vége előtt kb. 2 hétig tart, a szedés kezdete után folyamatosan mindig műtrágyaoldattal kell öntözni.
Nagyobb esők után, amikor a talajból kimosódhat a tápanyag egy része, intenzívebb fejtrágyázás vagy töményebb tápoldat használata indokolt. Ilyenkor célszerű egy napon keresztül 0, 12%-os (1, 2 kg/m³) Ammónium-nitrát oldattal öntözni.
Lombtrágyázással (levéltrágyázással), hagyományos műtrágyák lombra juttatásával csak nagyon kevés tápanyagot tud a növény felvenni, a lombra kijuttatott hagyományos műtrágyáknak csak 3-5%-a hasznosul. Feltétlenül célszerű speciális lombtrágyákat, a növény számára azonnal felvehető citromsavas -bórkősavas kötésben használni a lomb erősítéséhez, ellenálló képességének fokozása érdekében. Csak lombtrágyázással, elegendő alap tápanyagot (N, P, K) nem lehet pótolni.
A mésztartalom pótlására esetenként (hetente két, három alkalommal) Kalcium-nitrát tartalmú lombtrágya 1%-os oldatával kell permetezni. A Kalcium tartalmú lombtrágyákat más műtrágyákkal nem javasolt keverni, mert a csepegtető öntözésben eldugulástokozhat. Fontos, hogy a mészhiány és poloska szívogatás tüneteit ne cseréljék fel.

Gyakorlati példa a konzervuborka tápanyag-utánpótlása

A síkművelésű konzervuborka termesztéséhez 30 t/ha termésmennyiséget feltételezve 100 kg nitrogén, 100 kg foszfor és 200 kg kálium hatóanyagot szükséges kijuttatni hektáronként.

Ezt úgy célszerű megosztani, hogy a nitrogén 30%-a, a foszfor teljes mennyisége és a kálium fele vetés előtt, alaptrágyaként kerüljön a területre.

A klórtartalmú műtrágyákat az uborka fokozott klorid- és sóérzékenysége miatt lehetőleg kerülni kell.

Amennyiben ez nem lehetséges, akkor azok kijuttatása kizárólag csak ősszel ajánlott.

A szulfát alapú műtrágyák tavasszal, közvetlenül vetés előtt alkalmazhatók.

A fennmaradó tápanyagmennyiséget, a tenyészidőszak folyamán fejtrágyaként több menetben kell kijuttatni.

A nitrogén- és a kálium (13-0-46) és Ammónium-nitrátkombinációjával maradéktalanul kielégítő.

A K granulátum formája Ammónium-nitráttal együtt kézzel és géppel egyaránt egyenletesen szórható.

A fejtrágyázást három alkalommal végzik, alkalmanként 75 kg/ha K₂O és ugyanennyi Ammónium-nitrát felhasználásával.

Az első kezelést vetés után három héttel, a további kezeléseket 2-3 hetes időközönként célszerű elvégezni.

Savanyú homoktalajokon, illetve ott, ahol a talaj Kálium-szintje az optimálisnál magasabb, a magnéziummal dúsított változatokat célszerű használni.

Ahol lehetőség van a K₂O és az Ammónium-nitrát öntözővízzel való kijuttatására, ott a K₂O kristályos változata javasolt, mert tökéletesen oldható.

Tápoldatozás esetén az oldat töménysége nem lehet több 0, 15%-nál.

Kiegészítő lombtrágyaként használható a citromsavas ,bórkősavas tartalmú mikroelemcsalád, 0, 5-1%-os töménységben, a szervestrágyázással együtt, a növény mikroelem szükségletét kielégíti.

Tápoldatozás hajtatott és szabadföldi támrendszeres uborka kultúrában,átlagos termésmennyiség esetén.

	N	P₂O₅	K₂O
Összes tápanyag	17-20	13-15	27-30
Ebből alaptrágya	2	8-10	8-10

Szükséges tápanyagmennyiség (hatóanyag kg/1000 m²vagy kg/1000fm²

Tápoldatozás

Fenológia	Műtrágya	Kg/1000m²/nap
Fenológia	Műtrágya	Dózis	N	P₂O₅	K₂O	MgO
Kiültetés utáni első két hétben	Vízoldódó műtrágya	0, 2	0, 016	0, 104	0, 034	?
Virágzásig	Vízoldódó műtrágya	1, 2	0, 18	0, 36	0, 18	?
Virágzástól terméskötésig	Vízoldódó műtrágya	1, 45	0, 232	0, 131	0, 377	0, 015
Szedés idején	K₂O-MgO-N	0, 9 0, 35	0, 12 0, 12	?	0, 387	0, 018

Amennyiben a talajanalízis alapján további magnézium és kalcium szükséges, lombtrágyával specifikusan megoldható.

A nitrogénigénynél ezen anyagok nitrogéntartalmát figyelembe kell venni.

Mivel az uborka kifejezetten sóérzékeny növény, szervestrágyázáskor minimális alaptrágya mennyiséget szükséges használni.

A tápoldat töménységét úgy kell megválasztani, hogy az oldat EC értéke ne haladja meg a 2-2, 5 mS/cm-t.

Ez a gyakorlatban legfeljebb 0, 15% tápoldat töménységet jelent.

Az oldat töménységének emelése helyett, inkább a tápoldatozások gyakoriságát kell növelni.

Ez elsősorban szabadföldi termesztésnél fontos, ahol a napi műtrágya adagok összevonhatók, így a tápoldatozást 2-3 naponta is elég elvégezni.

Növényvédelemben létfontosságú az a grillfólia (korai hő és páratartás), a fekete fólia (talphő, talajszerkezet tartás, műtrágya kimosódás védelem) és a bakhát (gyorsan felmelegedő, levegős talaj) szerepe, csak a kémiai növényvédelem nem lehet kielégítő.

Eredményes uborkatermesztés csak okszerű és megelőző jellegű növényvédelemmel, tervezett tápanyag visszapótlással lehetséges.

Jó munkát és jó termesztést kívánok!

Lévay László