A zöldség-gyümölcs hűtőházak változása, várható tendenciája I.

Írta: Szerkesztőség - 2013 szeptember 25.
Közel negyven éves szakmai tapasztalatom során e cél nem változott, de ennek elérése érdekében – mint oly sok területen – a technika rohamos fejlődése itt is nyomon követhető, igazodva a kor követelményeihez, amelyek a hűtőtechnikát e viszonylag rövid idő alatt is nagy fejlődésre, ill. kényszerű változtatásokra késztette, pl. a környezetvédelmi ártalmak csökkentése érdekében.
E fejlődés nyomon követhető a tárolás két elengedhetetlen kellékén, a hűtőházi épületek és a hűtőtechnika változásán is.

A hűtőház, mint épület

Hazánkban a kilencvenes évek első felében jelentős hűtőházépítés kezdődött.
Ekkora már a nyugati országokban általánossá vált a poliuretánhab-szigetelésű szendvicspanelekből való építés a gazdaság minden területén.
Ezt láthatjuk a bevásárló központok, ipari csarnokok példáján is.
Ezt az építési módot kezdetben a hűtőházak szigetelésekor kezdték alkalmazni, hiszen itt alapvető kritérium a hatékony és időtálló, a páradiffúziót megakadályozó hőszigetelés.
Ezt a fém fegyverzetek (kezdetben alumínium, ma porfestett, galvanikusan horganyzott acéllemez) és a nem nedvszívó poliuretánból álló merev szendvicsszerkezet tökéletesen kielégíti.
Fontos tényező, hogy a poliuretánhabba – a polisztirollal ellentétben – a rágcsálók sem fészkelnek bele.
Az utóbbi időben fokozott tűzállóságú, ún. PIR hab szigetelésű panelek terjednek el.
Ezek a különböző vastagságú panelek folyamatos működésű gépsorokon készülnek, állandó jó minőség mellett, nagy pontossággal, kívánt hosszméretben, színben, fegyverzettel, anyagvastagsággal.
A könnyűszerkezetes vasvázak tervezése, kivitelezése minden területen elterjedt, rutin építkezésnek tekinthető a panelből való gyors építkezés.
Jelenleg magyarországi gyártású panelek is rendelkezésünkre állnak, ha ilyen beruházást tervezünk.

Fontos szempontok a hűtőházak építésénél

Gyakran találkozom a nem szakszerűen végzett kivitelezéskor a hőhídmentesség elhanyagolásával, a külső panelcsatlakozásoknál a szilikontömítés hiányával.
Ez a párazárást szolgáló tömítés fontosabb, mint a belső oldalon való tömítés!
Sok esetben nem szigetelik a padozatot. A padozat páradiffúzió elleni szigetelését jobb esetben elvégzik, de a hőszigetelést kihagyják.
A hőveszteségek nyomon követéséhez nem szükséges termokamerás felvételek készítése, pár ezer forintos infrahőmérővel magunk is meggyőződhetünk a hőmérsékletek változásáról.
A padozat szigetelése elenyésző többletkiadás a többi kiadáshoz képest, hamar megtérül.
Elhanyagolásával a betárolt termékek hőmérséklete a külső falak mentén az alsóbb régiókban ingadozó lesz, rosszabb esetben még fagykárokat is szenvedhet a betárolt termék.
A hűtőházak páradiffúzió elleni védelme és hőszigetelése eltér a mindennapi életben előforduló szigetelésektől.
Itt a tervezői és kivitelezői gondosság nagyon fontos.
Azt szoktam mondani, egy tervező megtervezhet száz egyéb objektumot, mire egy hűtőház horogra akad.

Megjegyzés

Mínusz hőmérséklet tartományú kamráknál a hőhídmentesség kihagyása, a rossz páraszigetelés és az esetleg szükségessé váló padozatfűtés kihagyása végzetes lehet a hűtőház élettartama szempontjából.
A megfelelően méretezett légkiegyenlítő szelepek elhagyása az épület megrongálódásához, a benntartózkodók számára veszélyt jelenthet.
Ez különösen a fajlagosan nagy hűtőteljesítménnyel készülő – ULO vagy szabályzott légterű- hűtőházak esetében fontos. Magam is tanúja voltam, amint egy nagy térfogatú szabályzott légterű hűtőkamra első lehűtésekor a kamra fala és mennyezete megroppant.
A lehűtésnek nyitott ajtó mellett kellett volna történnie.
A hűtés bekapcsolása véletlenül, távirányítással történt a beüzemeléskori kapkodáskor.
A szendvicspanelek kiváló hőszigeteléssel rendelkeznek.
A vastagság meghatározását nemcsak a hőszigetelés, hanem a szilárdság figyelembevételével is méretezni kell.
Elegendő lenne pl. egy válaszfal esetében a 60 mm is, de a szilárdság miatt 100 mm szükséges.
A vékony falvastagság esetében kiegészítő acélszerkezetre van szükség, ami drágább lehet, mintha megnövelnénk a falvastagságot és önhordó szerkezetet alakítanánk ki.
Egy alkalommal magam is műszerrel láthattam, hogy a függőlegesen felállított vékony válaszfal a kihajlás során felvette a sinus alakot.
Ebben az esetben a megrendelő a költségek csökkentése érdekében a figyelmeztetés ellenére saját felelősségére ragaszkodott a 80 mm vastag falhoz, ami kevésnek bizonyult a szükséges 120 mm vastagsághoz képest.
A hűtés során ez a fal úgymond lélegzik, a mozgása miatt a légtömörsége nem marad meg, így a szabályzott légterű tárolás többletköltséggel jár, a gáztömörséget minden szezon előtt ellenőrizni kell, és a javításokat el kell végezni.
Mint érdekesség, a poliuretánhab szigetelésű panelekhez hasonló kőzetgyapot szigetelésű panelek is készülnek.
Ezeknek a hő- és páraszigetelésű tulajdonságaik lényegesen rosszabbak, de tűzveszélyes helyeken csak ezek alkalmazhatók (pl. gyógyszerárú logisztikai hűtőházat építettünk ebből).
A kőzetgyapotos paneleket hangszigetelésre is alkalmazzák, mivel az egyik oldaluk perforált fegyverzetű.

A hűtőházépítés várható tendenciája

A hűtőházak a jövőben is szendvicspanelből készülnek.
Ennek a fent említetteken kívül egy másik oka az, hogy kiválóan alkalmasak a szabályzott légterű hűtőtárolók építéséhez.
A szabályzott légterű hűtőházak falainak, mennyezetének és padozatának gáztömörnek kell lennie, egy bizonyos túlnyomást (10-20 mm vízoszlopnyi) is el kell viselni.
Tudni kell, hogy a falaknál, mennyezeteknél az energiatakarékossági szempontok alapján méretezett panelek vastagsága elegendő-e a kritérium teljesítéséhez.
A panelcsatlakozások légtömörré alakításához megvannak a megfelelő anyagok (üvegszálszövet és ragasztóanyagok).
Energiatakarékosság miatt a szendvicspanelek vastagsága már általában olyan, hogy eléri a szabályzott légterű hűtőházak által megkövetelt falvastagságot, ezért célszerűnek tartom az építés során gáztömör padozat építését és gáztömör fal-padló csatlakozás kialakítását.
Ezek a használat során nem mennek tönkre, így későbbi döntés is lehetséges a szabályzott légterűvé való átalakításról.
Ekkor válik szükségessé a falszerkezet és a mennyezet gáztömörré való átalakítása.
A kaput is gáztömör kivitelűre kell cserélni, sőt fontos az is, hogy a szélnyomás okozta mozgások elkerülése végett árnyékoló trapézlemezzel kell körbevenni a szabályzott légterű hűtőházat.
Folytatás következő lapszámunkban.