Bezárás

Januártól működik az új, kétpilléres agrárkár enyhítési rendszer

Írta: Szerkesztőség - 2012 május 02.

A mezőgazdasági termelés kockázatokkal teli. Jöhet árvíz, belvíz, aszály, fagy, vihar, amivel viheti a termést. 2011 végéig bizonyos kockázatokat díj ellenében átvállaltak a biztosítók, azaz lehetett biztosítást kötni, azonban a belvíz és aszálykárt nem vállalták. Ezen kockázatokra létrehozták az önkéntes elven működő mezőgazdasági kárenyhítési alapot.

A gazdák által fenntartott kárenyhítési alapban a tagok befizetéseit az állam ugyanannyival egészítette ki.

Hogyan működött a régi rendszer és mi az újdonság a 2012. januártól működő új, kibővített, kétszintű mezőgazdasági kockázatkezelő rendszerben?

Biztosítási szakembert, Tápai Jánost,a Biztosítás.ma Független Biztosítási Alkusz Kft. ügyvezetőjét kérdeztük a tapasztalatokról, és hogy miként működik majd az új kárenyhítési rendszer.

Biztosítási alkuszként azt tapasztaltuk, hogy az önkéntes elven működő kárenyhítési alapba eddig főleg a kisebb termelők léptek be, míg a nagyobb területen gazdálkodók általában a piaci biztosítókra hárították a kockázatokat, azaz kötöttek növénybiztosítást.

Nagyon kevesen voltak, akik mindkét módszert alkalmazták.

A rendszerben egyrészt az volt a probléma, hogy az elháríthatatlan külső okok miatti (vis maior) károk hatásaira nem nyújtott kellő védelmet, másrészt bizonyos növényekre és bizonyos kockázatokra (pl.: belvíz és aszály) nem lehetett biztosítást kötni.

 

 

 

A gazdák tehát többségében úgy álltak hozzá a kárenyhítési alaphoz és a mezőgazdasági biztosításhoz is: hátha nem lesz rá szükség.

Utána pedig jött a jég, a belvíz,a fagy, vihar stb.

 

Mi a változás, milyen elvek mentén működik majd új kárenyhítési rendszer?

Az eddig is meglévő és működő mezőgazdasági kárenyhítési alap kiegészült egy díjtámogatással segített üzleti mezőgazdasági biztosítási konstrukcióval.

A mezőgazdasági kockázatkezelő rendszer feltételeit két jogszabály írja le.

Az egyik jogszabály a 2011. évi CLXVIII. törvény a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről,a másik pedig a hozzá kapcsolódó 143/2011. (XII. 23.) VM rendelet a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás igénybevételi feltételeiről.

A törvényi szabályozás célja, hogy a mezőgazdasági termelők széles körét kockázatközösségbe szervezze, valamint erősítse az érintettek öngondoskodási felelősségvállalását.

A rendszerben továbbra is részt vesz az állam, és az eddigieknél hatékonyabb segítséget kíván nyújtani az elháríthatatlan külső ok(vis maior) miatti káresemények negatív hatásainak enyhítésében.

 

Hogyan fog működni ezután a mezőgazdasági kárenyhítési alap, és mi a lényege a kockázatkezelő rendszer másik pillérjének, a díjtámogatott mezőgazdasági biztosításnak?

A kockázatkezelő rendszer első pillérjében való részvétel működhet önkéntes és kötelező alapon is.

Kötelező a rendszerben való részvétel azoknak a mezőgazdasági termelőknek, akik legalább 10 hektáron termelnek szántóföldi kultúrákat, vagy legalább 5 hektáron nevelnek szántóföldi zöldséget, vagy legalább 1 hektáron folytatnak ültetvényművelést.

Ugyancsak kötelező a részvétel azoknak a mezőgazdasági termelőknek, akik legalább 5 hektárnyi területen folytatnak zöldségtermesztést és ültetvényművelést.

A felsorolt kategóriákba nem tartozó termelők önkéntesen csatlakozhatnak a kárenyhítő rendszerhez.

Az önkéntes csatlakozás esetén azonban minimálisan három éves időtartamra kell vállalnia részvételt.

A kockázatközösség tagjaivá váló termelők évente kötelesek úgynevezett kárenyhítési hozzájárulást fizetni és egyúttal jogosultak a kárenyhítési alapból úgynevezett kárenyhítési juttatást igénybe venni.

A kárenyhítési alapba azonban nem csak a gazdák fizetnek be.

Az állam továbbra is vállalja ugyanis, hogy a gazdák befizetéseihez ugyanakkora összeget hozzátesz, azaz megduplázza a befizetett kárenyhítési hozzájárulásokat az alapban.

 

Ez azt jelenti, hogy széles körben válik kötelezővé a részvétel. Adódik a kérdés, hogy mennyit és meddig kell befizetni a termelőnek a kárenyhítési alapba?

A törvény úgy rendelkezik, hogy ültetvények és szántóföldi zöldségtermesztési terület után hektáronként és évente 3.000 forint, más szántóföldi kultúrák esetén pedig hektáronként és évente 1.000 forint a kötelezően befizetendő összeg.

Ezeket az összegeket évente szeptember 15.-ig kell átutalnia kárenyhítési alap számlájára.

 

Milyen kár esetén, és milyen feltételek mentén kaphatnak kárenyhítő juttatást a bajbajutott gazdák?

Több vis maior jellegű kockázatot is fedez a kárenyhítési alap.

A termelők akkor kaphatnak kárenyhítő juttatást az alapból, ha őket igazolt jégesőkár, belvízkár, viharkár, tavaszi fagykár, téli fagykár,felhőszakadáskár, valamint mezőgazdasági árvízkár, vagy aszálykár érte, és a káreseményeket, egy erre szakosodott hivatal, az agrárkár megállapító szerv is tanúsítja.

A megállapítás érdekében az elszenvedett káreseményeket 15 napon belül kell bejelenteni.

Az agrárkár megállapító szervezet a bejelentett kárról, annak helyéről és mértékéről, valamint a hozamérték csökkenés mértékéről hatósági bizonyítványt állít ki.

A bizonyítvány kiállítás illetékmentes, azt csatolni kell a kárenyhítő juttatás iránti kérelemhez.

A kárenyhítő juttatás iránti kérelmet legkésőbb a tárgyév november 30.-ig kell benyújtani az agrárkár-megállapító szervhez.

A kárenyhítő juttatás mértékének alapja a tárgyévet megelőző három elemi kár-mentes év adatainak átlagához viszonyított hozamcsökkenés értékének 80 százaléka.

 

A kárenyhítési alapban történő kötelező részvétel és befizetés várhatóan tehát védelmet nyújt a termelési kockázatok egy részére. Az új rendszer második pillérjében is kötelező részt venni a gazdáknak?

A kétszintű mezőgazdasági kockázat kezelőrendszer második pillérében nem kötelező részt venni.

Azonban az első pillér ösztönzi a termelők öngondoskodását, mivel a kockázat közösségben tag mezőgazdasági termelő a neki járó kárenyhítő juttatásnak csak a felére jogosult, amennyiben nem köt a mezőgazdasági káresemények közül az adott növényi kultúrára jellemző káreseményre kiterjedő hatályú növénybiztosítást.

A második pillérben a mezőgazdasági termelők az időjárási kockázatokra kötött mezőgazdasági biztosítások díjához kaphatnak támogatást. A támogatás mértéke legfeljebb a nettó biztosítási díj 65 százalékáig terjedhet.

A támogatás mértéke 2012-ben összesen maximum 9,33 millió euró, azaz mintegy 2,7-2,9 milliárd forint lehet.

Ha ezen összegnél több támogatási igényt nyújtanak be a termelők, akkor a támogatás mértékét arányosan csökkentik.

 

A törvény, illetve a rendelet három mezőgazdasági biztosítást nevesít: “A”, “B” és “C” típusút. Ezek közül ki mit választhat?

A termelők az általuk termelt növényfajták alapján tudnak választani a biztosítási csomagok közül.

Az “A” típusú mezőgazdasági biztosítás hét időjárási kockázati tényezőt magába foglaló csomagbiztosítás, amely a legnagyobb mennyiségben és területen termesztett 11jelentős növényre terjed ki.

A biztosítási védelem a következő hét kártípusra terjed ki: jégesőkár, aszálykár, elemi kár okozta mezőgazdasági árvízkár, téli fagykár, tavaszi fagykár, felhőszakadás kár, viharkár és tűzkár.

Az “A” típusú biztosításban 11 féle növény biztosítható: őszi búza, tavaszi búza,őszi árpa, tavaszi árpa, őszi káposztarepce, tritikálé, rozs, ipari napraforgó,takarmánykukorica, borszőlő és alma.

A “B” típusú mezőgazdasági biztosítás keretében 38 növénytermesztése esetén lehet szűkebb kockázati körben jégeső, téli fagykár, viharkár és tűzkár kockázatára biztosítást kötni.

Ennél a biztosítási konstrukciónál a viharkárba beletartozik a homokverés által okozott kár is.

A 38 növényfajta a következő: csemegeszőlő, zab, szója, lencse, borsó, lóbab, csemegekukorica,cukorrépa, zöldborsó, zöldbab, uborka, sárgadinnye, görögdinnye, paprika, fűszerpaprika,paradicsom, káposzta, kelkáposzta, karfiol, brokkoli, sárgarépa, sütőtök,spárga, mák, szárazbab, burgonya, vöröshagyma, őszibarack, kajszi, körte,szilva, meggy, cseresznye, málna, ribizli, köszméte, szamóca és dió.

A “C” típusú mezőgazdasági biztosítás keretében pedig az eddigiekben nem felsorolt növényfajták biztosíthatók a következő káresetekre: jégeső-, aszály-, árvíz-,téli fagy-, tavaszi fagykár, felhőszakadás kár, vihar- és tűzkár.

A felsorolt,díjtámogatásra jogosító biztosítási csomagokra egységesen az a jellemző, hogy30 százalékos, úgynevezett eléréses önrészt tartalmaznak, azaz amennyiben a károsodott területeken a megállapított kárszázalék nem éri el a 30 százalékot,akkor a kárt a biztosító nem téríti meg.

Természetesen annak a termelőnek, aki soknak tartja ezt az önrészesedést, annak kínálnak a biztosítók olyan kiegészítő biztosítást, amellyel a kárból viselt önrészesedés csak 5 százalék lesz.

Azonban tudni kell, hogy az ilyen kiegészítő biztosításdíja nem jogosult támogatásra.

 

Mi a teendője annak, akit kötelez a törvény a csatlakozásra, illetve önként társulna?

A törvény csak a kárenyhítési alapban való részvételre kötelezi a már említett terület nagyságoknál nagyobb területen gazdálkodókat.

A díjtámogatott növénybiztosítási szerződés kötése teljesen önkéntes alapú.

Aki azonban tervezi, hogy “A”, “B”, vagy “C” típusú biztosítást köt, annak ezt a tényt mára területalapú támogatás igénylésekor jeleznie kell.

Feltétlenül érdemes ezt megtenni, mert ha elmulasztja a bejelentést, akkor nem kaphat támogatást, viszont ettől még nem lesz kötelező biztosítást kötni.

Egy termelő, egy növénykultúrára csak egy biztosítónál köthet szerződést.

A díjtámogatás utólagos, tehát annak igénybevételéhez a termelőnek a teljes éves díjat be kell fizetnie.

Fontos még, hogy a MePAR blokkazonosító és a termelőregisztrációs számának megadása nélkül nem jöhet létre biztosítási szerződés,mivel ezeknek a biztosító által kiadott díjigazoláson is szerepelnie kell.

Említette, a kárenyhítési alapba az éves díjat legkésőbb szeptember 15-ig kell megfizetni, illetve a kárenyhítő kérelmet november végéig kell benyújtani.

 

Hogyan történik az átmeneti időre eső károk enyhítése az önkéntes tagok esetén?

A kárenyhítésmódja azonos a kötelezően tagok és az önkéntes tagok esetén is.

A november végéig benyújtott kérelmeket az agrárkár-megállapító szervnek a tárgyévet követő január 15.-ig kell továbbítania a mezőgazdasági igazgatási szervhez.

Az e szervezet keretében működő agrárkár-enyhítő szervezet pedig a tárgyévet követő március 31.-ig dönt és intézkedik a kifizetésekről.

A gazdák tehát a tárgyévet követően juthatnak kárenyhítéshez.

 

Hogyan lehet részt venni a második pillérben?

A díjtámogatott biztosítási konstrukcióban való részvétel, mint már említettük önkéntes.

A termelők a növénybiztosítás megkötéséhez megkereshetik közvetlenül a biztosítókat is, de ha a gazdák biztosítási alkuszt bíznak meg, akkor egy kézből, egy személytől a magyar biztosítási piac összes díjkínálatát megismerhetik.

Cégünk is szívesen segít a díjkínálat beszerzésében, az interneten a www.biztosítas.ma címen könnyen megtalálhatnak bennünket.

 

 

Bálint Tóth János