A „Termőföldtől az asztalig” című, uniós stratégia a témája a Wageningeni Egyetem és Kutatási Központ (WUR) tanulmányának. A dokumentum felvázolta azokat a következményeket, melyek az élelmiszertermelésben és a vidéki gazdaságokban jelentkeznének a stratégia következetes betartása esetén.
A tanulmányokra hivatkozva szakmai szervezetek tiltakoznak (Fotó: Horizont Média/Barna Ferenc)
A WUR tanulmánya szerint
A célkitűzések kumulatív hatására a termelés átlagosan 10-20%-kal csökkenne, egyes növénykultúráknál akár 30%-kal. A WUR szakpolitikai tanulmánya megerősíti a szarvasmarha-, sertés- és tejtermelés általános csökkenését, ami az uniós fogyasztók számára jelentős áremelkedést okozna, ugyanakkor a mezőgazdasági termelők jövedelme nem kedvezően változna.
Az uniós stratégia fő iránymutatói
Európai Bizottság 2020 májusában terjesztette elő a „Termőföldtől az Asztalig” stratégiát, amely az Európai Zöld Megállapodás egyik fő intézkedése.
A klímasemlegesség 2050-ig megvalósítását célzó stratégia a növényvédőszer-használatot 50%-kal, a műtrágyahasználatot 20%-kal csökkentené 2030-ig. Az antibiotikumok terén szintén 50%-os alkalmazáscsökkentést irányoz elő, az ökológiai gazdálkodással érintett területek arányát pedig 8-ról legalább 25%-ra emelné.
Újabb tanulmány bizonyítja, hogy nem jó úton haladunk (Fotó: Horizont Média/Barna Ferenc)
A tanulmányok megállapításai
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és számos szakmai szervezet több alkalommal jelezte, hogy az elemzések elvégzése nélkül készült stratégia nem támogatható. A stratégia előírásai súlyos terheket rónának az agrár- és élelmiszergazdaság szereplőire, ugyanakkor nem vázolja a negatív következményeket. Mindeközben a szabadkereskedelmi egyezmények révén a harmadik országokból beérkező termékek még a jelenlegi szabályozásoknak sem felelnek meg.
Az USA Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA), az EU Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) jelentése, a Kieli Egyetem, valamint – az előbbiekben említett – a WUR által készített tanulmányok mind arra a következtetésre jutottak, hogy az F2F stratégia számos hiányosságot tartalmaz.
A tanulmányok igazolják az agrárszakmát képviselő COPA és tagszervezetei által az EU döntéshozók felé eddig adott jelzéseket, figyelmeztetéseket.
A JRC jelentése azt jósolja, hogy az európai mezőgazdaságból származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás tervezetten 40-60%-os csökkenése a termelés harmadik országokba kiszervezéséhez vezet, beleértve a károsanyag-kibocsátás allokálását is.
A Kieli Egyetem tanulmánya azt vetíti előre, hogy bizonyos szektorokban Európa a világ vezető élelmiszer-exportőréből nettó importőrré válhat. Továbbá megállapítja, hogy a stratégia nem hatékony az éghajlatváltozás ellen.
Az USDA szerint a meghatározott célok 22 millió ember számára az élelmiszerellátás bizonytalanságához vezetnek.
Forrás: NAK Sajtóközlemény
