VI. Növényorvos Nap

2011. november 9-én a Budapesti Corvinus Egyetemen 6. alkalommal gyűltek össze az ország növényvédelmi szakemberei az immár hagyományosnak számító év végi tanácskozásukra.

Megnyitójában Kárpátiné dr. Győrffy Katalin a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara elnöke

elmondta, hogy a növényvédelem átalakulás előtt áll.

Új miniszteri rendelet készül, azonban az esetlegesen megszűnő jelenlegi forgalmi kategóriák után a növényvédőszer-felhasználás továbbra is engedélyhez kötött lesz.

Adott birtokméret felett valószínűleg kötelező lesz növényvédelmi szaktanácsadó alkalmazása is.

Jordán László az MgSzH Növény-, talaj- és agrárkörnyezet-védelmi igazgatója

a Várható növényvédelmi jogszabályváltozások, a növényorvos a fenntartható mezőgazdaságért című előadását nemzetközi kitekintéssel indította.

Az emberiség lélekszáma meghaladta a 7 milliárdot, a talajpusztulás 580 millió ha-t érint évente, a vízerózió mértéke 25 millió t/év.

A termőterület folyamatosan csökken, a mezőgazdasági szakemberekre, különösen a növényvédelmi szakemberekre így óriási felelősség hárul, hiszen az élelmiszerek 80%-a növényi eredetű.

A klímaváltozással és a határok szabadabbá válásával felgyorsult a karantén károsítók előretörése is.

A piac nagy mennyiségű, kiváló minőségű, egészséges, biztonságos, egyenletes eloszlású árualapot igényel, másrészről pedig elvárás a környezet minimális peszticidterhelése.

A növényvédősök megítélése a szakmai berkeken kívül rossz, sokak szemében a növényvédelem még mindig egyet jelen a permetezéssel.

A növényvédelmi szaktanácsadó megfizetésére pedig, mint kiadást növelő tényezőre tekintenek.

Komoly problémát jelent a „felpuhított” növényvédelmi rendszer, amely kiskapukkal tűzdelt, valamint a szakmai alapelvekre fittyet hányó „vény gyárosok” tevékenysége is.

Pozitívumokról is beszámolt, több külföldi ország pl. Montenegró érdeklődik a magyar növényvédelmi rendszer iránt.

A magyar termék és élelmiszer minőségi kategóriát képvisel szerte a világban, amit mi sem bizonyíthat jobban, mint az, hogy hamisítják!

Az agrár-szakigazgatás célja az, hogy a növényvédelmet jól képzett növényorvosok irányítsák.

A növényvédelmi tevékenység integrált növényvédelmet jelentsen, azért, hogy a felhasznált szer a legnagyobb hatékonysággal hasznosulhasson.

Ez csak magas szintű alap és továbbképzéssel valósítható meg.

Mivel a forgalmi kategóriák rendszere jelenleg megkerülhető, szerencsésebb lenne helyette két kategória: a vényköteles és a nem vényköteles szerek csoportját alkalmazni.

Dr. Pénzes Béla egyetem tanár

A kártevő ízeltlábúak elleni növényvédelem változása a kertészeti állókultúrákban címmel tartott előadásában almánál alanyfajta váltást javasolt.

Az M9 alanyfajta fokozottan érzékeny a vértetű fertőzésére, komoly gyökérkárosítást okozva, nem hiába becézik a károsítót „almafiloxérának” is.

A magasan oltott gyümölcsfák oltási pontja alatt a régi alanyokon a farontó lepke és az almafa szitkár is jól érzik magukat, jelentős károkat okozva.

A nyugalmi lemosó permetezések elhagyásával régi károsítók kerültek előtérbe, ezért kiemelt jelentőségű a szakszerű előrejelzés és a parazitoidok védelme.

A kén és a ditiokarbamátok fokozottan pusztítják a hasznos ragadozó atkákat, így célszerű más hatóanyagokat választani.

Kiemelte továbbá, hogy a különböző pajzstetvek almában, szilvában, szőlőben, illetve őszibarackban komoly károkat okoznak, pedig májusban a hímek rajzásakor, illetve a nyár végi lárvarajzáskor hatékonyan lehetne ellenük védekezni.

Előadása végén egy AKG-s termelők által is gyakran említett problémára is megoldást kínált.

Az ültetvényekben kötelezően kihelyezett madárodúkban madarak helyett gyakran csak darazsak fészkelnek, melynek oka, hogy nincs ivóvíz a madarak számára.

Az odúk közelébe madáritatók kihelyezése is indokolt!

Gracza Lajos a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal gyomspecialistája

Fenyércirok rezisztencia megjelenése hazánkban, a megelőzés és a védekezés lehetőségei című előadásában elmondta, a gyomirtószer rezisztencia két legfontosabb tulajdonsága, hogy öröklődik, és a növény a letális dózis többszörösét is képes károsodás nélkül túlélni.

Külföldön 3-5 év egysíkú vegyszer használata mellett már megfigyeltek rezisztens gyomnövényeket.

A fenyércirok jelentős gyomnövény Magyarországon, 180.000 ha-t borít a Dél-Alföldön.

Ahol egyszer megtelepedett, lehetetlen kiirtani.

Az V. országos gyomfelvételezés szerint kukoricában a 11. helyen áll, 1 %-os átlagos borítottsággal.

Nagy probléma, hogy kukoricában ellene csak szulfonil-urea típusú gyomirtó szerek (rimszulfuron, nikoszulfuron, foramszulfuron) engedélyezettek, amelyeket 1991 óta használunk, így könnyen itt is a rezisztencia kialakulásával számolhatunk.

2005-ben majd 2009-ben Tolna megyében Decs és Sárpilis térségében vegyszerellenálló növényekről számoltak be.

A begyűjtött, majd kísérleti kertbe elültetett növényeknél a Motivell és Monsoon hatékonysága 0,0 % volt. Jelen esetben megoldásként a totális gyomirtás csak részleges megoldást kínálhat, hiszen az évelő tövek elpusztulása után a magról kelő növények is hordozzák a rezisztenciát.

A problémát a monokultúra kerülésével, a vetésváltási szabályok betartásával, illetve cikloxidim rezisztens kukorica termesztésével lehet orvosolni.

Lévayné Orosz Szilvia az MgSzH Budapesti Károsító Diagnosztikai Laboratórium rovartani mérnökszakértője

Környező országokban már jelen lévő, nagy veszteséggel fenyegető károsítók című előadásában a várható „új jövevényekre” hívta fel figyelmünket.

Szelídgesztenyénél olasz és szlovén szaporítóanyaggal már került be hazánkba gesztenye gubacsdarázs, de a 2009-es ürömi, és a 2010-es pécsi fertőzési gócokat sikerült felszámolni.

A károsító bekerülése a későbbiekben is bármikor előfordulhat.

Komoly problémát okozhat a nyugati szomszédos országokban már előforduló dióhéjlégy is, amelynek lárvája a dióhéj alatt károsítva okozhat nagymértékű termésveszteséget.

Olaszországból, illetve a Távol-Keletről érkező import facsemetével, bonsai-jal a szemcséshátú, míg fa csomagolóanyaggal a sima hátú csillagos cincér bekerülésére is lehet számítani.

A károsító bár polifág, kifejezetten kedveli a juharféléket.

Szőlőben az aranyszínű sárgaság fitoplazma jelenthet veszélyt.

Bár még nem fordult elő hazánkban, a terjesztésében létfontosságú Scaphoideus titanus kabócát 2006-ban Csurgó térségében már megtalálták.

Kuján Lászlóné növényvédelmi szakmérnök A meggy előrejelzésen alapuló növényvédelme címmel tartott előadást.

Elmondta, hogy a már régóta ismert Monilia laxa mellett újabban a Monilia fructigenával, valamint az ismét előtérbe került glöosporidiumos foltossággal és a citospórás ágelhalással is együtt kell élni.

A védekezést a meteorológiai állomások előrejelzésére kell alapozni.

Emellett elengedhetetlen a kórokozók biológiájának, valamint a környezeti hatások befolyásoló szerepének ismerete is.

A meggykárosítók a földre hulló, illetve a fán fennmaradó gyümölcsmúmiákkal is áttelelnek, így a sikeres következő évi védekezéshez ezeket is meg kell semmisíteni.

Mivel a gyümölcsmúmiák természetes körülmények között sokáig fennmaradnak, kiiktatásuk komoly szakmai kihívást jelent.

Az általuk kidolgozott növényvédelmi technológia része, hogy a szántóföldi növénytermesztésben cellulóz- és ligninbontásra használt baktériumtrágyákat hívják segítségül.

Betakarítás után, majd tavasszal lemosó permetezésként, zöldbimbós állapotban, végül teljes virágzásban is a kémiai növényvédelmet megelőzően baktériumtrágyákkal permetezik a fákat, illetve a talajt.

A kombinált technológiának hála évek óta nem volt növényvédelmi probléma az ültetvényeikben.

Zsigó György növényvédelmi szakmérnök A lakosságnak is kellemetlenséget okozó kártevők a közterületeken című előadásában a városi növényvédelmen nehézségeire hívta fel a figyelmet.

A védekezést megnehezíti, hogy folyamatosan „emberek vannak a területen”, egy részük érzékenyen reagál a károsítók jelenlétére, míg másik részük a növényvédelmi szakemberek megjelenésére.

További probléma, hogy közterületen gombaölő- és gyomirtószer nincs engedélyezve, mindössze néhány rovarölő szer használható.

Budapesten a helyzetet fokozza a főváros és a kerületek megoszlása, valamint a romló gazdasági környezet is.

Az idei évben a legtöbb bejelentés négy rovarfajjal kapcsolatban érkezett.

Az egyik az amerikai lepkekabóca, amelyet az átlagember csak „kis szürke lepkécskének” hív.

Több mint 290 tápnövénnyel rendelkező polifág faj, amely jelentős mézharmatképződést okoz a megtámadott növényeknél.

A nagy mennyiségű mézharmatot a méhek szívesen gyűjtik, így pl. Olaszországban a károsító latin nevével fémjelzett Metcalfa mézet is forgalomba hoznak.

A védekezés az olajos lemosó permetezéssel, majd a többször megismételt inszekticides permetezéssel biztosítható, de csak abban az esetben, ha „többgazdás térségek” (közterület és társasházak) egyszerre védekeznek.

A másik sok kellemetlenséget okozó károsító a vándorpoloska.

Általában kőrisfák közelében fordul elő tömegesen.

A hiányos városi monitoring rendszer és a hiányzó kárképek miatt a növényvédelmi szakemberek sokszor csak akkor értesülnek tömeges jelenlétéről, amikor már behúzódott a lakásokba.

Ebben az esetben pedig csak két hatékony védekezés ismert ellene a szúnyogháló és a porszívó!

Hasonló a helyzet a platánbodobáccsal is.

Általában a lakossági észlelés akkor történik, amikor már a szobában van. Ekkor már csak az előbb ismertetett módszer marad ellene.

Új jövevényként a harlekinkatica is tömegesen jelen van.

A biológiai növényvédelem részeként a távol keletről Európába behozott katicafaj 2008-as magyarországi megjelenését követően napjainkra országosan elterjedt.

Bár egy katicára furcsa ellenségként tekinteni, a harlekinkatica veszélyezteti az őshonos katicapopulációk fennmaradását.

Mivel nem alszik téli álmot a lakásokban húzódik télire, az átlagember ekkor figyel fel jelenlétére.

A növényvédelmi előrejelző eszközök piacán kifejlesztett magyar technológiát a SmartVineyard szőlőőrt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem képviseletében Árendás Csaba mutatta be.

Az ültetvény több pontján elhelyezett meteorológiai állomásokra alapozott előrejelzéssel 30-40%-os költség és vegyszer takarítható meg.

A konferencia zárásaként Mátrai Zoltán az Agrárin Kft. iMETOS agrometeorológiai készülékét mutatta be.

A Magyarországon immár 13 éve működő márka 20 féle szenzorja 26 kultúra növényvédelmi előrejelzését és időjárás előrejelzést képes biztosítani, és az adatokat a felhasználó számára weboldalon, vagy telefonon keresztül eljuttatni.

Dr. Mikó Péter