Keresik a helyüket a fiatal kertészek
Egyre kisebb területen termelnek zöldséget és gyümölcsöt Magyarországon, amellyel párhuzamosan a termés mennyisége is csökken.
A hazai mezőgazdasági területek 5 százalékát használják zöldség- és gyümölcstermesztésre, ennek ellenére ez az ágazat adja az agrárium bruttó termelési értékének 20 százalékát.
A Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége (AGRYA) egy szaktanácsadói hálózat létrehozásával, a termálvíz hasznosítás- és a bürokrácia egyszerűsítésével, fogyasztásösztönzéssel, az élelmiszerek szigorúbb ellenőrzésével, egyszerűsített foglalkoztatással, piacszervezéssel és az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program kertészeti jogcímében lévő támogatások felhasználásával segítene az ágazat helyzetén.
A kertészeti ágazat által előállított termés mennyisége és a vetésterület egyaránt csökkenő tendenciát mutat – összegezték a hazai kertészetek helyzetét fiatal gazdák szeptemberi fórumán.
Tavaly a 2009-es évhez képest 18 százalékkal kisebb területről, mintegy 68 ezer hektárról takarítottak be zöldségféléket.
Összesen 1,144 millió tonna zöldség termett, 29 százalékkal kevesebb, mint két esztendeje.
Zsugorodott a 93 ezer hektáron végzett gyümölcstermesztés is, a 766 ezer tonnás termés 13 százalékkal volt alacsonyabb.
Az összes szőlőterület – többek között az Európai Unió kivágást ösztönző szabályozásának hatására – 80 ezer hektárra csökkent. A dísznövény termesztésre a stagnálás jellemző.
A kertészeti ágazat jelentőségét mutatja, hogy míg a mezőgazdasági területből alig 5 százalékot képvisel a kert, gyümölcsös, szőlőművelési ág együttesen (250 ezer ha), addig a mezőgazdaság bruttó termelési értékének mintegy 20 százalékát a kertészeti termékek adják, illetve jelentős az ágazat részesedése a foglalkoztatásból is.
A zöldségfélék, a gyümölcsök, illetve a zöldség-gyümölcskészítmények exportértéke együttesen több mint 12 százalékot képvisel a teljes agrárkivitelből.
Az export-import egyenlege – a zöldség kivitelnek köszönhetően – mindig pozitívumot mutatott, ugyanakkor a belső fogyasztás egyre nagyobb része származik importból.
A kertészeti ágazat munkahelyteremtő képessége alulértékelt (pl. a szántóföldi növénytermesztéshez képest), nem születtek központi stratégiák, elképzelések, de jóformán még a néhány kapcsolódó jogszabályért is külön kérelmet kellett benyújtani.
„Sok kis termelő, elaprózott termelési szerkezet jellemzi a magyar kertészeteket.
A termelés visszaesett, lassan a hazai piacról is kiszorulunk.
A szezonalitás mára eltűnt, amikor az idényszerű magas kereslet miatt nem kínálati, hanem keresleti piac volt jellemző a magyar kis és nagybani piacokon” – mondta Weisz Miklós, az AGRYA-Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének társelnöke.
Az elmúlt évekre az volt jellemző, hogy sok zöldség-gyümölcs esetében szinte nem lehetett a terményt eladni, a szezont alacsony induló ár, és a kezdeti magasabb árak gyors csökkenése jellemezte.
„A közös piac az elmúlt években már nem nevezhető kimondottan európainak, hiszen az import nagy része az unión kívüli országokból érkezik, a fokhagymától egészen a burgonyáig” – hangsúlyozta a társelnök.
A fiatal gazdák állítják, a hazai állattenyésztés mellett a kertészeti ágazat az, amely jelentős mértékben hozzájárulhat a Nemzeti Vidékstratégiában is kiemelt módon megfogalmazott vidéki foglalkoztatáshoz és népesség megtartáshoz.
A kertészeti ágazat magas kézimunka igénye és eltartó képessége miatt jelentős munkahely teremtő és jövedelemtermelő lehetőséget kínál.
A termelési költségek jelentős részét a munkabérek és a közterhek jelentik az ágazatban, ami komoly gépesítéssel, technológiai fejlesztéssel csökkenthető.
„Ugyanakkor a hatékonyság javítása mellett, mennyiség-növeléssel hosszú távon munkahelyek teremthetők nemcsak a termelés, hanem a feldolgozás területén is” .
Weisz Miklós szerint számos fiatal, 40 év alatti gazdálkodó az ágazatban képzeli el a boldogulását, a családi gazdaságokra alapozott kertészeti termelés a generációváltásnak is egy fontos terepe.
Elkészült Közép-Európa legnagyobb baromfi-feldolgozója Kisvárdán
Megújította, kapacitásában bővítette és korszerűsítette kisvárdai üzemét a Master Good cégcsoport, amely a baromfitenyésztés, -vágás és -feldolgozás legnagyobb hazai szereplője.
Az 1,6 milliárd forintos beruházás következtében a kisvárdai üzem vált Közép-Európa legnagyobb kapacitású üzemévé, amely a hazai termelés 25 százalékát adja.
A bővítésnek köszönhetően a vállalat foglalkoztatottjainak száma megközelíti az ezer főt.
A kibővített és korszerűsített üzemet Bárány László, a Baromfi Terméktanács Elnöke, a Master Good csoport tulajdonosa partnerek, termelők jelenlétében adta át.
A Master Good cégcsoport Északkelet-Magyarország területén működik, integrált takarmánytermeltetéssel, baromfitenyésztéssel, -keltetéssel, brojler hízlalással és feldolgozással foglalkozik.
A cégcsoport 100 százalékban a Bárány család tulajdonában van.
A család egy évszázada, négy generációra visszamenőleg foglalkozik baromfitenyésztéssel, ezáltal Magyarország legrégibb baromfitenyésztő családja.
Az elmúlt néhány évben a Master Good menedzsmentjének sikerült új piacok felé nyitnia.
Korábbi exportjai (Svájc, Németország, Ausztria, Anglia, Románia, Lengyelország, Szlovákia, Csehország) mellett a Master Good cégcsoport ma már exportál Dél-Koreába, Kínába, továbbá a meglévő partnereknél is növekedett az értékesítés mennyisége.
Mindezek együttesen tették szükségessé a kapacitás bővítését, hogy a heti 280.000 csirkéről heti több mint félmillió darabra növeljék a Master Good üzemeiben a termelést.
A most befejeződött beruházás során a teljes vágóvonal lecserélésére sor került.
Így a kisvárdai vágóüzem kapacitását 6.000 db/óráról, 10.000 db/órára növelték, ezzel szinkronban pedig a daraboló üzem kapacitását is megnövelték.
A korszerűsítés részeként új gépek és berendezések beépítésével tették lehetővé a jobb minőségű termékek hatékonyabb előállítását.
A kisvárdai üzem korszerűsítésére 1,6 milliárd forintot fordított a Master Good.
A finanszírozás saját erőből és bankhitelből történt, állami és uniós támogatást nem vett igénybe a vállalat.
A nagyobb kapacitás eléréséhez a munkavállalók számának növelésére is szükség volt: a cégcsoport több mint 900 főre emelte foglalkoztatottjainak számát.
A kisvárdai üzem látja el a hazai és külföldi üzletláncok mellett a cseh, szlovák és az angol Tesco üzleteit, valamint ez az üzem a közép-kelet-európai McDonald’s legnagyobb alapanyag-beszállítója.
Új forgalmazónál a YALE
2011. június 1-től a HOROSZCOOP Anyagmozgatás Kft. látja el Magyarországon a YALE targoncák hivatalos képviseletét.
Tevékenységük magába foglalja az új targonca és raktári állványrendszer értékesítését, bérbeadást, a hozzájuk kapcsolódó szervizszolgáltatásokat.
Tartozékok, kiegészítő berendezések, alkatrészek forgalmazását, használt targoncák adás-vételét, közreműködést különféle finanszírozási és pályázati konstrukciókban, akár saját gépparkjának bérleti konstrukcióban történő kiszervezésére.
Jövő decemberben már működhet a szalmatüzelésű blokk
Újabb jelentős biomassza-fejlesztés Pécsett: A Dalkia Energia cégcsoporthoz tartozó PANNONPOWER Holding Zrt. tíz éven belül immár a második jelentősebb biomassza-alapú fejlesztését hajtja végre pécsi telephelyén.
A tervek szerint jövőre kezdi meg működését az a 24 milliárd forintos beruházásból megvalósuló 35 MW-os szalmatüzelésű erőműi blokk, amelynek köszönhetően Pécs lesz az ország első, csaknem teljesen zöld eredetű távhővel fűtött városa.
Stratégiai tartalékká válnak Pécsett az erőmű gáztüzelésű blokkjai, miután jövő év végén megkezdi működését a PANNONPOWER új, szalmatüzelésű kazánja.
Ezáltal minimálisra csökken a pécsiek importált fosszilis tüzelőanyagoktól való függése.
A gázt váltó szalmát ugyanis a régión belüli termelőktől szerzi be az erőmű, amely így munkahelyeket teremt, többletjövedelmet generál és kitörési pontot kínál a helyi gazdáknak, akik a korábban melléktermékként kezelt anyagokból rendszeres jövedelemre tudnak szert tenni.
Magyarország legnagyobb szalmatüzelésű erőműve kizárólag a gabona melléktermékét képező bálázott szalmaszárat használja fel, az élelmiszeripari alapanyagot jelentő gabonaszemeket nem.
A szalmatüzelésű kazán működtetéséhez évente 240 000 tonna bálázott lágyszárú mezőgazdasági melléktermék szükséges, ami a régióban keletkező mennyiségnek csak töredéke, így a blokk nem veszélyezteti más szalma-felhasználók, így az állattartók ellátását sem.
Az ellátásbiztonság érdekében az erőmű már a szükséges mennyiség mintegy 80 %-át lefedő, hosszú távú szerződéseket kötött a régió gazdáival, akik így biztos és kiszámítható többletjövedelemhez jutnak.
A szalma bálázása és szállítása részben foglalkoztatási gondokkal küzdő térségekben, például az Ormánságban teremt munkát és jövedelmet. A szalmatüzelésű blokk 150 embernek ad munkát a régióban.
Szakértői becslések szerint az új biomassza erőmű megépítése 4,6 milliárd forint plusz jövedelmet generál nemzetgazdasági szinten, míg a központi költségvetés összesen 3 milliárd forint többlettel számolhat, a helyi adóbevételek pedig több mint 100 millió forinttal emelkednek.
Az új biomassza-blokk CO2-semleges lesz: a tüzelés során csak a növény által megkötött CO2-mennyiség szabadul fel, amelyet viszont a következő évi termés újra megköt.
Ez a pécsi erőmű esetében évente legkevesebb 85 000 tonnányi CO2-kibocsátás megtakarítását jelenti, azaz ennyivel kevesebb kvótát kell az erőműnek (és az országnak) felhasználnia.
A 24 milliárd forintos beruházást jelentő új blokk kereskedelmi üzeme legkésőbb 2012 decemberében indul.
Ekkortól Pécs lesz az ország első, gyakorlatilag teljes egészében biomassza-eredetű távhővel fűtött megyeszékhelye.
Tények:
A projekt három, szervesen összetartozó részből áll:
- Egy zárt, 3 és fél napra elegendő tüzelőanyag-mennyiséget befogadni képes szalmabála-tároló, kiszolgáló daru és szállítópálya rendszer építése.
- Egy 137,2 tonna/óra névleges friss gőz teljesítménnyel rendelkező, 100 bar nyomású, 540 Celsius fokos gőzt előállítani képes, rezgőrostélyos szalmatüzelésű kazán kivitelezése.
- A meglévő erőművi berendezések (generátorok, turbinák, transzformátorok, hálózati csatlakozás, egyéb segédrendszerek), illetve épületek (hűtőtorony, kémény) felújítása és összekapcsolása az új kazánnal.
Érdekességek:
Az épülő kazánban 9 km csővezeték lesz, egymás mögé fektetve ez az erőműtől a pogányi repülőtérig érne.
A bálatároló mintegy 2500 tonna / ~ 6500 bála / bálázott tüzelőanyagot lesz képes befogadni.
Ennek az alapozásához 1.780 m3 betonra volt szükség.
Az eddigi munkálatok összesen 107.000 munkaórát vettek igénybe.
Szinergia és műszaki fejlesztés: Nemzetközi mezőgazdasági és élelmiszeripari konferencia
A Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar szervezésében több jeles hazai-, és nemzetközi szakmai szervezet (CIGR Magyar Nemzeti Bizottság, a Magyar Tudományos Akadémia Agrár-Műszaki Bizottság, EurAgeng, a CIGR IV. szekció, a Magyar Agrártudományi Egyesület, a Magyar Mérnöki Kamara, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület, és a Gépipari Tudományos Egyesület) együttműködésével nagyszabású nemzetközi mezőgazdasági és élelmiszeripari konferencia zajlott Gödöllőn 2011. október 09- 15 között.
A konferencia a Gépészmérnöki Karon korábban rendezett szakmai szimpóziumok tradíciói mentén a korszerű technológiákra épülő műszaki fejlesztés tudományos eredményeinek áttekintését, és a gyakorlatban való elterjesztését tűzte ki elsődleges célul.
Ezen túlmenően a mezőgazdaság-, ipar-, energetika-, képzés-, és kutatás területei közötti együttműködési lehetőségek, szinergiák feltárását-, az egyes gazdasági szegmensek hatékony kapcsolódását kívánta előmozdítani.
A többnapos tanácskozáson a résztvevők hét szekció előadásai-, illetve a Gépészmérnöki Kar Aulájában rendezett poszter kiállítás anyagain keresztül több tudományterület műszaki fejlesztési irányait ismerhették meg.
A tudományos ülésszakon hangsúlyt kapott a mezőgazdasági és élelmiszeripari termék-előállítási-, és feldolgozási technológiák fejlesztése-, a műszaki ökonómia, logisztika, a korszerű menedzsment módszerek-, újszerű energia források alkalmazása, csakúgy, mint a számítógépes mérnöki tervezés, a precíziós gazdálkodás, a környezettechnikai alapkutatások, és az új technológiák, az élelmiszerláncban alkalmazott újszerű hűtéstechnikai megoldások körének bemutatása, népszerűsítése.
A plenáris ülésen a konferenciát az egyetem és a város vezetése köszöntötte, majd ezt követően Dr. Szabó István dékán megnyitotta a rendezvényt.
A konferencia nyitóelőadásait Dr. Illés Zoltán a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára és Dr. Viktor Jejčič a Szlovéniai Mezőgazdasági Intézet osztályvezetője tartotta.
A konferencia programjában szakmai tanulmányutak keretében sikeresen működő beruházások megtekintésére nyílt lehetőség.
A résztvevők így megismerhették az alternatív energiaforrásokra épülő energiatermelés, mezőgazdasági gépgyártás, járműgyártás és kereskedelem egyes hazai vállalatait, azok tevékenységét (Claas Hungária, Törökszentmiklós; erki Szélerőmű; KITE Rt.)
A 26 országból érkezett közel 200 résztvevő a szakmai programokon túl az ország kulturális értékeivel, szokásaival, földrajzi adottságaival, történelmi hátterével, hagyományaival is megismerkedett a rendezvény színes kulturális programjain keresztül.
A Gépészmérnöki Kar örömmel adott helyt immár másodszor a szakma érdeklődésére számot tartó konferenciának, hiszen a hazai-, és külföldi tudományos műhelyek eredményeinek első kézből való megismerése, és a hallgatók felé történő átadása a korszerű műszaki felsőoktatás élvonalában maradás feltétele, a minőségi képzés záloga.
A szervezők a hagyományt folytatva, a továbbiakban is kétévente szeretnék az egyetem kapuit szélesre tárni a műszaki kutatás-fejlesztés nemzetközi eredményeinek megismertetésének céljával. (Forrás: Dr. Magó László)
Rain Bird Tervezési Díj
A Case IH vezető fejlesztő mérnöke Yanming Hou és csapata elnyerték a 2011-es Rain Bird Nemzetközi Mérnöki Díjat az „Év Koncepciója” kategóriában.
Ezt a díjat évente ítélik oda a mezőgazdasági géptervezés terén végzett kivételes műszaki újításokért és ötletekért.
A Case IH Automata Termelékenység Vezérlés rendszer (APM) a Case IH hatékony teljesítmény stratégiájának részét képezi, amely nemcsak innovatív és jól bevált, hanem nagyobb teljesítményt és költségcsökkentés tesz lehetővé.
Jó okkal úgy ismert, mint a „Gázolaj Spóroló” („Diesel Saver”), mivel mindig a legmegfelelőbb sebességfokozatot kapcsolja és az optimális motorfordulatszámot állítja be a traktoron.
Amikor a gépkezelő kiválasztja a „Szántóföldi”, vagy a „Szállítási” üzemmódot, az APM az igény figyelembe vételével automatikusan csökkenti a motorfordulatszámot, ezzel együtt pedig csökken a gázolajfogyasztás.
Ennek eredményeként a gépkezelőnek már nem kell a sebességváltással, vagy a motorfordulatszám szabályozásával foglalkoznia, így maximálisan az elvégzendő munkákra összpontosíthat.
A kívánt minimális menetsebesség elérésekor kezd el működni.
Azon kívül, hogy optimális motor hatékonyságot tesz lehetővé, csökkenti a gépkezelő munkaterhelését is.
Nincs szükség speciális oktatásra és tapasztalatra, mivel ez a rendszer könnyen és ösztönösen működtethető.
A Case IH az APM funkciót az erőteljes Puma, Magnum és Steiger / Quadtrac modelljein alkalmazza.
Ennek következtében a világ minden táján több mint 10.000 traktor már használja az APM műszaki és gazdasági előnyeit.
Az üzemanyag hatékonyságra irányuló, folyamatosan növekvő igény miatt ezek a kiegészítő funkciók a jövőben egyre fontosabbá válnak a mezőgazdasági termelésben.
![vetomagweb[1]](https://agraragazat.hu/wp-content/uploads/2018/04/vetomagweb1-375x248.jpg)
