Gyakorlati tapasztalatokat mutatunk be takarmányrozs termesztésével és silózásával kapcsolatosan. Noha a kiindulási anyagnak magas tápértéke van, a múltban többségében erjedés-biológiailag rossz takarmányrozs-szilázst állítottak elő. Aktív tejsav baktérium alkalmazásával vált lehetségessé a biztos tartósítás.
A takarmányrozs-szilázs a nagy teljesítményű tehenek élelmiszereiben a fűszilázst helyettesítheti.
Ezt egy „összehasonlító takarmányozás” során alkalmazták egy tejtermelő tehenészetben, kb. 1400 tehénnel, és egy hagyományos létesítményben 300 tehénnel.
A takarmány szárazanyag-tartalmának 25%-ig adagolták a zöldrozs-szilázst.
Ez a silózott takarmány nagyon jól alkalmazható a takarmány-hézagok betömésére a kora nyári takarmányozásban.
Jó termesztési viszonyok mellett 35-45 dt sza/ha terméshozam érhető el.a
A takarmányrozs-szilázs egyesek számára bizonyára mégis kissé érdekes téma.
Mivel az utóbbi években nem éppen a legjobb tapasztalatokkal büszkélkedhetünk a takarmányrozst, mint silóanyagot illetően, így a takarmányrozst inkább zöldtrágyának tekintjük, sem minthogy állati takarmánynak.
Vagy túl későn aratták le, és semmit sem eredményezett a termelésben, vagy korán takarították be, és nem volt rendes silótakarmány.
Ez az oka annak, amiért eddig a szarvasmarha-állomány számára a takarmányrozs nem szerepelt a receptúrákba.
Sok üzemben megesett, hogy nagy gondok voltak takarmányrozs silózásakor.
Dr. Pieper úrnál Dabergotzban láttam, szagoltam és megízleltem egy olyan fajta kiváló minőségű takarmányrozst, amilyet előtte nem ismertem.
Dr.Pieper szerint csak azon múlik, hogy eddig nem tudtuk, hogy a takarmányrozs nagyon gyengén van ellátva tejsav baktériumokkal (tsb) és emiatt nem jöhet létre jó erjesztési minőség.
Ezért vállalkozásunkban átgondoltuk, hogy a takarmányrozs mégis csak jó alternatíva lehet sok más takarmánykomponenshez viszonyítva.
Az ökonómia, azaz az észszerű gazdálkodás, azt hiszem, nem téma.
A területeket így is, úgy is be kell ültetnünk, hogy az állati vizeletet megfelelően felhasználjuk.
Munkagazdaságilag nagyon kedvező, mert a takarmányrozst, mint ismert, a fű előtt takarítják be, és a zöldrozs-silózás idején a kukorica kivételével a vállalkozásokban nem sok munka adódik.
Az ökológia is pozitívan értékelendő.
A takarmányrozs-szilázs előállítása
Vissza a takarmányrozshoz: az elmúlt évben 64 ha takarmányrozst termesztettünk.
Egy kb. 34 talajpontú szántóföldbe vetettük el a nyári búza után.
A vetés szeptember 5-én történt a tárcsázott és kultivátorral megmunkált szántóföldön.
A vetésmennyiség 110 kg/ha volt. A vetőmag „az üzem saját tulajdonú” magja volt, fajtája »Askaria«.
Amint később kiderült, a vetési mennyiség mértéke túl alacsonynak bizonyult.
A trágyázás 25 m³ állati vizelettel történt hektáronként, ami körülbelül 75 kg tiszta –N-nak felel meg.
Ezzel egy gazdaságos téli ültetést érhetünk el.
A takarmányrozs áprilisba nyúlóan növekedhetett. A kalászképződés állandó figyelésével a szálon, április 30-án azon a véleményen voltunk, hogy elértük a helyes vágási időpontot.
A kalász érezhető volt, de a toklászok még nem voltak láthatóak.
Szálmagassága kb. 80 cm-t tett ki. Itt megfigyelhető, hogy a takarmányrozs betakarítása után elegendő víz van a talajban, hogy a következő termést elindítsa.
Ezért is nem ajánlatos a takarmányrozst túl könnyű talajba ültetni. A kukorica terméshozama a takarmányrozs után 15,1 t sza/ha ért el.
Összehasonlításképpen kukoricát vetettek köztes érésű repce után, és egy 16,0 t sza/ha terméshozamot értek el
A zöld anyagot egy KRONE-rotációs kaszálógéppel (8,4 m széles) közvetlenül egy rendre rakták.
Ezzel a rendszerrel 37 dt sza /ha-t takarítottak be (a feletetett silótakarmányból számították ki, amit lemértek).
Mivel az időjárás kedvező volt, már egy nap fonnyadási idő után a megfonnyasztott zöld anyagot kb. 4 cm hosszúra fel lehetett takarmánynak aprítani és tejsavbaktériummal beoltani.
Ebben az évszakban elegendő siló-tárolóhely áll rendelkezésre
. A silóanyagot ezért csak 1,80 m magas halomba rakták, hogy a vágott felület nem túl magas lett ill. elegendő előretolás biztosított a kivétel során.
A korábbiakhoz képest az volt a különbség, hogy homofermentatív tejsavbaktériumot (BIO-SIL®) tettünk a silózásba.
Különben minden más a legjobb szakmai gyakorlat szerint történt: 4 cm-re aprítottuk, rendesen tömörítettük és le is fedtük.
A zöld anyag betakarításkor mintegy 22-24% szárazanyagot tartalmazott és alig jött ki szivárgó lé belőle.
Mivel durva takarmányunk ez időre megfogyatkozott, már 8 nap után meg kellett nyitni a silót.
Ez lehetséges, mert a beoltott silótakarmány már 3 nap után egy stabil alacsony pH-értéket ér el.
Bár a siló egy korai nyitásakor a silótakarmányt jól meg kell figyelni és mindenekelőtt elegendő tömörítést kell biztosítani.
Minél tovább van a silótakarmány a silóban, annál stabilabb lesz.
Eredmények
Az így termesztett takarmányrozs-szilázst az üzem mindkét tej-tehenészetében alkalmazták.
A szilázs magas tápértékkel rendelkezik és messzemenően alkalmas nagy hozamú tehenek etetésére.
Az energia-koncentráció a takarmányban a fehrbellini tej-tehenészetben 7,19 MJ NEL/kg sza-ot, és a tarmowi létesítményben 7,29 MJ NEL/kg sza-ot eredményezett.
Mindkét élelemmel energetikailag 41 kg tejhozam volt lehetséges.
Valóban a tehenek a kezdeti laktációs időszaktól a termelés 100. napjáig május és június hónapokban 39,3 – 40,9 kg tejet értek el.
Mint az látható, a takarmányrozs-szilázs alkalmazása nem váltott ki negatív hatást a tejhozamra, ellenkezőleg, enyhén emelkedett.
Tarnowban, ahol a takarmány szárazanyag-tartalmának kb. 25%-a takarmányrozsból állt, a tejhozam állatonként és naponta 1,8 kg-mal nőtt.
A kérődzők aktivitásának és az ürülék-konzisztencia gyakorlati megfigyelései a fűszilázzsal összevetve (azonos nyersrost-tartalom, azonos szecskahosszúság) azt mutatták, hogy a takarmányrozs-szilázs magasabb szerkezeti hatékonyságot mutat, mint amit eddig feltételeztek.
Ezt a megállapítást adott esetben pontosabb vizsgálatokkal kell alátámasztani.
Hellmuth Riestock, Eckehard Fuchs, Heinz Wacker,
Rhinmilch Kft, Fehrbellin
Werner Beschoren, specális tápanyag Neuruppin