Juh- és kecskefélék – Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszere

A juh- és kecskefélék egyedeinek Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről a 182/2009. (XII. 30.) FVM rendelet szól.

Minden állatot a rendeletben meghatározott módon meg kell jelölni, továbbá úgy kell nyilvántartani és szállításkor kísérő dokumentummal ellátni, hogy azonosítható legyen az állat, az állat születéskori tenyészete és az azt követő valamennyi tenyészet, ahol az állat tartózkodott.

Az állattartó felelős az állatok jelölésének elvégzéséért vagy elvégeztetéséért, továbbá viseli az ezzel járó költségeket.

A juhfélék egyedeit, mielőtt elhagyják a születéskori tenyészetet, de legkésőbb 6 hónapos korukig az útmutatóban meghatározott módon juh ENAR-számmal a következők szerint kell megjelölni:

a) a születési helyükről közvetlenül hazai vágóhídra kerülő juh egyedeket két füljelzővel kell ellátni, melyek közül az egyik vonalkódot is tartalmaz;

b) a 2009. december 31. után született, élő állatként az Európai Unión belüli kereskedelembe kerülő juh egyedeket elsődleges jelölési módként elektronikus füljelzővel, másodlagos jelölési módként füljelzővel kell ellátni;

c) a 2009. december 31. után született, továbbtartásra meghagyott juh egyedeket elsődleges jelölési módként elektronikus füljelzővel, másodlagos jelölési módként füljelzővel kell ellátni úgy, hogy minden egyed bal fülébe kell behelyezni az elektronikus füljelzőt, a jobb fülébe pedig a másik füljelzőt. Az elektronikus füljelzőt bendő bólusz helyettesítheti.

A kecskefélék egyedeit, mielőtt elhagyják a születéskori tenyészetet, de legkésőbb 6 hónapos korukig az útmutatóban meghatározott módon kecske ENAR-számmal a következők szerint kell megjelölni:

a) a születési helyükről közvetlenül hazai vágóhídra kerülő kecske egyedeket két füljelzővel kell ellátni, melyből az egyik vonalkódot is tartalmaz;

b) a 2009. december 31. után született, élő állatként az Európai Unión belüli kereskedelembe kerülő kecskéket elsődleges jelölési módként elektronikus füljelzővel, másodlagos jelölési módként füljelzővel kell ellátni;

c) a 2009. december 31. után született, továbbtartásra meghagyott, és az Európai Unión belüli kereskedelembe nem kerülő kecske egyedeket elsődleges jelölési módként az egyed jobb fülébe helyezett füljelzővel kell ellátni. Másodlagos jelölésként ezen egyedeket tetoválással kell ellátni úgy, hogy a jobb fülbe az egyedi kód első öt, a bal fülbe pedig a második öt számjegyét kell tetoválni. Rövid fülű kecskék esetében a 10 számjegyű egyedi kódot a farokrépába kell tetoválni. Tetoválás helyett másodlagos jelölésként elektronikus füljelzőt és bendő bóluszt is lehet használni;

d) a 2009. december 31. után született, továbbtartásra meghagyott és élő állatként az Európai Unión belüli kereskedelembe kerülő kecske egyedeket elsődleges jelölési módként az egyed bal fülébe helyezett elektronikus füljelzővel kell ellátni. Az elektronikus füljelzőt bendő bólusz helyettesítheti. E kecske egyedeket másodlagos jelölési módként az egyed jobb fülébe helyezett füljelzővel kell ellátni.

Az állatok jelölését kizárólag az alábbi személyek végezhetik:

a) az állattartó, illetve az általa megbízott személy: a közvetlenül hazai vágóhídra kerülő juh egyedek és a 2009. december 31 után született és élő állatként EU-n belüli kereskedelembe kerülő juhok, valamint a születési helyükről közvetlenül hazai vágóhídra kerülő kecske egyedek és a 2009. december 31. után született, élő állatként az Európai Unión belüli kereskedelembe kerülő kecskék esetében;

b) a területi felelős: a 2009. december 31. után született, továbbtartásra meghagyott juh egyedek, a 2009. december 31. után született, továbbtartásra meghagyott, és az Európai Unión belüli kereskedelembe nem kerülő kecske egyedek, valamint a 2009. december 31. után született, továbbtartásra meghagyott és élő állatként az Európai Unión belüli kereskedelembe kerülő kecske egyedek esetében;

c) a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal illetékes területi szerve vagy az általa megbízott területi felelős: állat-egészségügyi intézkedés kapcsán szükségessé váló jelölés és a harmadik országból behozott állat esetében szükséges jelölés esetében.

Az engedélyezett jelölőeszközöket és segédeszközöket, továbbá azok gyártóinak listáját az MgSzH Központ az FVM hivatalos lapjában és a www.enar.hu honlapon teszi közzé.

Ha a jelölőeszköz az állat füléből kiesett, elveszett vagy olyan mértékben károsodott, hogy a rajta lévő felirat illetve elektronikus jel nem olvasható, annak pótlásáról, illetve cseréjéről az állattartónak a lehető leghamarabb, de legkésőbb az állat értékesítéséig, illetve vágóhídra kerüléséig gondoskodnia kell.

Az állattartó a tenyészetben található állatokról fajonként naprakészen nyilvántartást köteles vezetni. Az állattartó részére az állomány-nyilvántartó nyomtatványát a területi felelős biztosítja. A nyilvántartás elektronikusan is vezethető, amennyiben az a nyomtatványnak megfelelő formában kinyomtatható. Az állomány-nyilvántartót a mellékleteivel együtt az állattartó három évig köteles megőrizni a helyszínen.

Összeállította: Agócs Bernadett – ÚMVP tanácsadó

Tel: 30/ 298-2322

E-mail: [email protected]