Növényvédelmi lehetőségek és megoldások

Korábban a libatop, tavaly az egyszikű gyomok folyamatos kelése okozta a legtöbb gondot a napraforgó termelőknek. A kakaslábfű, muhar félék helyenként lábon maradtak – mondta Vajda Beáta termékfelelős, de esetenként a kétszikű gyomok, a csattanó maszlag, a libatop-félék, disznóparéj-félék is. Előadásában a jól időzített gyomirtás mellett a vetőmag csávázásának szükségességét, az aprómorzsás talaj-előkészítés fontosságát valamint a cserepes talajt fellazító kultivátorozás előnyeit ecsetelte. A csávázással akár 14 százalékkal magasabb termő tőszám érhető el, a kelés előtt végzett gyomirtással elejét lehet venni a perzselődésnek. A végig gyommentesen tartott állomány, illetve egy alapgyomirtás megadja azt a biztonságot, amely lehetővé teszi a magas termést. A megfelelő védelem megválasztását befolyásolja a gyomflóra, például ha erősen fertőzött parlagfűvel, csattanó maszlaggal. Négy kísérleti tábla eredményeit ismertetve igazolta, hogy például csak az alapgyomirtás elmulasztása hektáronként akár 590 kilogramm termésveszteséggel járhat.

Máté Endre kísérleti vezető és Vereczkey Katalin kukorica termékfelelős arról számolt be, hogy a tavalyi esős időjárás mellett a preemergens + (ha szükséges) posztemergens védekezés adta a legjobb védelmet. Régi vita, hogy korai vagy késői gyomirtást válasszanak a termelők. Ismert, mondták a szakértők, hogy a kukorica különösen érzékeny, kritikus időszaka a 2-6 levél közötti állapota, illetve a csőkezdemény kezdete. Befolyásolja a terméseredményt, ha bármilyen stressz éri ekkor a kukoricát. Későbbiekben a tápanyag- és a vízfelvétel ellensúlyozza a kiesést, de sosem egészben. Előfordulhat, hogy emiatt a genetikai potenciált nem teljesíti a kukorica. Míg egy késői gyomirtás esetén küszködik a vele egyszerre fejlődő gyomokkal, addig a kelés előtti kezelést választva még szükség lehet egy újabb védekezésre.

Máté Endre az egyes Syngenta szereket bemutatva megjegyezte, a korai gyomkikapcsolás a magas termés alapja. Vannak olyan területek, ahol nem lehet gyorsan elvégezni a védekezést, itt a gyomnövények fejlettsége az irányadó. Cél, hogy levélen és a talajon is védekezzünk. Legjobb fedettséget egy új megoldás, a duplaréses fúvókás permetezés nyújtja.

Tanácsként elhangzott, hogyan lehet felvenni a küzdelmet az olyan gyomok ellen, amelyek túlnőtték az érzékeny időszakot. A permetléhez ammónium-nitrátot vagy a Pallos nevű készítményt adagolva fokozható a gyomirtó hatása. A műtrágya megoldás a kemény vízzel készített permetlé javítására is, használata eltolja a víz ph-értékét savas irányba, ezáltal a levélen keresztül jobb lesz a gyomirtó szer felszívódása. A nehezen írtható évelő és magról kelő kétszikű gyomok esetén egy gyomirtó csomagot, az úgynevezett adjuvánsos formulációt javasolják. A termék esőálló, gyors és hatékony. A csomagban lévő gyomirtó szer stoppolja a növényt, két hét után elüti. A gyors elpusztulást itt is segíti az ammónium-nitrát vagy a Pallos hozzáadása.

A gyomosodás mellett védekezni kell a talajlakó károsítók ellen is, nélküle akár 15-20 százalékos lehet a termésveszteség. Ha a termelő jó és biztos megoldást kíván elérni, a csávázás mellett javasolt a talajlakók elleni védelem is. A Syngenta szakértői felidéztek egy két éve végzett kutatást, amikor a kezelt területeken 1,4 tonna terméskülönbözetet mértek a kezelt területek javára. Nyolc kísérletben a kezeletlen parcellákon 4-es IOWA fertőzöttséget mértek, a csávázott magok esetében 3-3,5 volt az átlag, ellenben a talajfertőtlenítővel kezelt kukorica jelentős többletet adott hektáronként. A megmentett mennyiség bőségesen fedezte a talajfertőtlenítés költségeit. Ám ügyelni kell a szükséges adagolásra. Máté Endre egyszerű módot tanácsol, 100 méteren húzzák meg a gépet, fogják fel egy zacskóba a kiszórt szert. Lemérve, és a sortávolság kiválasztásával egy táblázat segítségével meghatározható a precíz kijuttatási érték. Javasolta továbbá, hogy a búza utáni vetés esetén számolni kell erős fuzáriumos fertőzéssel, különösen a nagy értékű kultúráknál elkerülhetetlen a gomba elleni védekezés.