Takarmányozás mesterfokon A baktériumtrágyázás hatása a takarmánynövények vegetatív növekedésére és beltartalmára

Néhány évtizede a műtrágyák elterjedésekor azt képzeltük, hogy ezzel végleg megoldódott növényeink táplálásának gondja, nincs szükség többé a nehezen szállítható és kijuttatható istállótrágyára, rendszeres talajvizsgálat alapján mérnöki pontossággal juttatjuk majd ki a szükséges tápanyagokat. Azonban hamar rájöttünk, hogy tévedtünk.

A termés mennyiségét a legkisebb mértékben rendelkezésre álló elem szabja meg. Mégis, a gyakrabban alkalmazott olcsóbb műtrágyák (pl. pétisó,kálisó) nem tartalmaznak, csak 1-2 elemet, így használatukkal hamar kimerülnek a talaj egyéb tápelem-tartalékai. Pedig a talajban jelen levő mikroelemek csekély mennyiségük ellenére alapvető szerepet játszanak a növényi életfolyamatokban.Ráadásul a talaj pH értéke is erősen befolyásolja felvehetőségüket. Eltűnésük közvetlen következményeként a termés ásványanyag-tartalma drasztikusan lecsökken, így a belőle készült élelmiszerek tápértéke is megváltozik. Különösen fontos ez a változás az állati fogyasztásra szánt takarmánynövények esetén.

A talajban jelen levő szerves anyag tápanyagforrás a növénynek, ugyanakkor energia- és táplálékforrás a talajélőlények számára is. Ezek végzik a lebontást, feltárják, és a növények rendelkezésére bocsátják a szerves anyagban megkötött elemeket. A talaj, a növény és a talajlakó mikroorganizmusok rendszere kölcsönösen határozza meg az életfolyamatok aktivitását, és részben a talaj fizikai állapotát is. A szerves anyagok lebontása során keletkező anyagok javítják a talaj tápanyag-, víz-, levegő- és hőgazdálkodását. Javítják a talaj porozitását, szerkezetét, művelhetőségét. Emellett elősegítik a műtrágyák hasznosulását is.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy a legtöbb növénynövekedés-elősegítő baktériumnak jelentős a hormontermelése is.Ez fokozza a gyökér tömegét, így növeli a növény szárazságtűrését, és javítja a tápanyagellátását is. Ráadásul a talajbaktériumok életfolyamataik révén szén-dioxidot is termelnek, éppen a növény számára legfontosabb, talajközeli rétegekben.

Bizonyított, hogy a gyökerek a megtermelt szerves anyagjelentős részét, egyes mérések szerint, akár 35%-át is kiválasztják a rizoszférába (híd a növény és a talaj között). A kiválasztott savak feladata a talaj nehezen oldódó tápanyagainak oldhatóvá, ezáltal a növény számára felvehetővé tétele. A kiválasztott szerves anyag mennyiségét az általános talajviszonyok, így a talajélet határozza meg. Aktív talajélet esetén a növény mellett a mikroorganizmusok savkiválasztása is jelentős, így tehermentesítik a kultúrnövényt. Az aktív talajélet esetén mért termésgyarapodás egyik oka az, hogy a növénynek kevesebb szerves anyagot kell a környezetbe juttatnia a tápanyagfelvétele érdekében. Az így felszabaduló ásványanyagok pedig a növénybeltartalmára is hatással vannak.

Takarmányozási szempontból különösen fontos, hogy a megetetett tömegtakarmánynak milyen az összetétele, a takarmányozási értéke. Tehát a termés – és nem csak a szemtermés, hanem a zöld-tömeg – mennyiségi mutatói mellett egyáltalán nem mindegy, milyen beltartalmi értékekkel bír a betakarított kultúrnövény.

Meg kell, hogy értse a mai kor termelője: a baktériumtrágyázás nem a műtrágya ellen kampányol. A műtrágya baktériumtrágyázás nélkül csak félkarú óriás! De a műtrágyázás mellett egyre nagyobb figyelmet és szerepet kap a különféle mikrobiológiai oltóanyagok mezőgazdasági felhasználása(baktériumtrágyázás), mivel az együttes használatukkal elérhető termésmennyiség- és termésminőség-növekedést csökkenő ráfordítási költségek kísérik.

A Kaposvári Egyetem Állattudományi Karán 2010 januárjától október végéig vizsgálták Dr. Máté Sándor mestertanár vezetésével, milyen hatással van a silókukorica terméstömegére és beltartalmára a Phylazonit MC baktériumtrágya. A részletes kutatási eredményeket megtalálja a Phylazonit honlapján:www.phylazonit.hu/silokukorica

 

baktériumtrágyázás takarmányozás