Erdőgazdálkodás

Az erdőtörvény és a földtörvény viszonya

Magyarország rendkívül jó mezőgazdasági adottságokkal rendelkező ország, a domborzati és éghajlati viszonyok kedvezők a mező- és erdőgazdaság számára. A magyarországi erdőterületek a részletes és szigorú szabályozásnak köszönhetően növekvő tendenciát mutatnak. Erdőink fenntartása, gyarapítása társadalmi érdek, azok védelme a jövő generációnak is érdeke. Az erdők védelme, a fenntartható erdőgazdálkodás feltételeinek biztosítása, továbbá az erdő hármas funkciójának – azaz a környezetre, társadalomra, valamint a gazdaságra gyakorolt hatásának – védelme érdekében jött létre jelenleg hatályos erdőtörvényünk: az Erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (továbbiakban: erdőtörvény). Az erdőtörvényben környezetvédelmi szempontok is érvényesülnek azonban jelen cikk elsősorban az erdőgazdálkodással kapcsolatos szempontokat emeli ki.

A földforgalmi törvényhez képest az erdőtörvény speciálisnak számít, ezért előbbi rendelkezéseit az erdőtörvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni, tehát a földforgalmi törvény rendelkezéseit csak ott kell alkalmazni, ahol az erdőtörvény nem rendelkezik. A korábbiakban bemutatott – föld elidegenítésére, használatára vonatkozó – követelmények természetesen az erdőre is vonatkoznak, ugyanis a Mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvényben (továbbiakban: földtörvény) szabályozott föld fogalmába az erdő is beletartozik. Hogy mi minősül erdőnek, azt az erdőtörvény meghatározza. Specialitás a földtörvényhez képest, hogy az erdőnek minősülő föld használatára kötött megállapodásnak – amellett, hogy írásba kell foglalni – tartalmaznia kell a felújítási biztosíték nyújtására vonatkozó rendelkezéseket is. A törvény szerint erdőnek minősül az Országos Erdőállomány Adattárban (továbbiakban: Adattár) erdősrészletként, vagy szabad rendelkezésű erdőként nyilvántartott terület. Az Adattárat – amely tartalmazza az erdőkre vonatkozó adatokat, fenntartható erdőgazdálkodással kapcsolatos hatósági döntések, és a végrehajtott erdőgazdálkodási tevékenységek adatait – a miniszter működteti.

ErdőtervezésMagyarország erdői a fenntartható gazdálkodás érdekében körzetekre vannak felosztva. A törvény szerint az erdőket erdőtervezési körzetekre kell osztani, amelyeket a miniszter határoz meg és rendeletben teszi közzé. Az erdőt erdőtagokra és erdőrészletekre kell felosztani. Ezeket az erdőrészeket az erdészeti hatóság jelöli ki. A törvény előírja, hogy „Az erdőgazdálkodó az erdőtelepítési, erdőfelújítási, erdőnevelési, fahasználati és erdővédelmi munkák megkezdése előtt köteles az erdőrészlet határvonalainak töréspontjaira jól látható és időtálló határjeleket elhelyezni.”

Erdő rendeltetése

A fenntartható erdőgazdálkodás hosszú távú céljait az erdő rendeltetése határozza meg. Rendeltetésként védelmi (pl.: természet-, talaj-, vízvédelmi stb.), közjóléti (parkerdő, vadaspark), illetve gazdasági (faanyagtermelő, szaporítóanyag-termelő, vadaskert stb.) rendeltetés határozható meg, melyet az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodó kérelmére állapít meg. Rendeltetés megállapításához, illetve törléséhez tulajdonosi hozzájárulás szükséges.

Az erdészeti hatóság az erdő rendeltetését jogszabály, hatósági határozat, szerződés, miniszter kijelölése, erdő elhelyezkedése és természetességi állapota alapján állapítja meg. Az erdő rendeltetésének közérdekből történő megállapítását a miniszter is kezdeményezheti.

A fenntartható erdőgazdálkodás tervezése szempontjából az erdő fentiekben foglaltak szerint megállapított rendeltetései közül a leginkább meghatározó rendeltetés az erdő elsődleges rendeltetése, amelyet az erdészeti hatóság az erdő egyéb megállapított rendeltetései, természetbeni állapota, az erdőgazdálkodás célja és közérdekű korlátozásai, valamint az erdőgazdálkodó javaslatának figyelembevételével állapít meg.

Az erdőgazdálkodó

Az erdőgazdálkodás fontos szereplője az erdőgazdálkodó. Az erdőtörvény 17. § (1) bekezdése rögzíti, hogy „Erdőgazdálkodó az erdészeti hatóság által vezetett erdőgazdálkodói nyilvántartásban szereplő jogszerű használó.” Az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodókról és használatukban álló erdők adatairól is nyilvántartást vezet. Az erdőgazdálkodót az erdőtörvényben meghatározott jogok illetik, és kötelezettségek terhelik. Fontosnak tartom kiemelni, hogy erdőgazdálkodó nemcsak természetes, hanem jogi személy is lehet. Mindkét esetben meghatározza a törvény, hogy az erdőgazdálkodóra vonatkozóan az erdőgazdálkodói nyilvántartásnak milyen adatokat kell tartalmaznia. Fontos követelmény, hogy az erdőgazdálkodónak az erdőgazdálkodási tevékenységet szakszerűen kell végeznie, ennek érdekében erdészeti szakszemélyzetet kell alkalmaznia kivéve, ha az erdőgazdálkodó jogosult erdészeti szakszemélyzeti besorolással szerepel az erdészeti szakirányítói névjegyzékben. Az erdőgazdálkodó az erdőtervben foglalt fakitermelési tevékenységet csak akkor végezhet, ha azt az erdészeti hatóság részére bejelentette.

Elsődlegesen az erdőgazdálkodót (annak hiányában az erdőtulajdonost vagy jogszerű használót) bejelentési kötelezettség terheli a rendőrség és az erdészeti hatóság felé, ha jogosulatlan fakitermelést vagy egyéb erdőt károsító cselekményt észlel. Ha a bejelentési kötelezettségének az erdőgazdálkodó nem tesz eleget, úgy az erdészeti hatóság – az erdővédelmi járulékalapnak a 143/2009. (VII. 6.) Korm. rendeletben meghatározottak szerinti szorzatát kitevő – erdőgazdálkodási bírságot szab ki vele szemben. De bírságra számíthat akkor is, ha az erdőgazdálkodó az erdejében jogszerűtlen fakitermelést végzett, vagy arra megbízást adott.

Az erdőgazdálkodásnak különböző üzemmódjai léteznek. Az erdőgazdálkodás üzemmódja az erdő faállományával való gazdálkodás során alkalmazandó erdőművelési és faállomány-gazdálkodási módszerek és eljárások átfogó rendszere. Az erdőtörvény négy üzemmódot különböztet meg: ilyen a vágásos, az örökerdő, az átmeneti üzemmód és a faanyagtermelést nem szolgáló üzemmód. Magyarországon talán a legelterjedtebb a vágásos üzemmód. A törvényi megfogalmazás szerint vágásos üzemmód esetén erdőgazdálkodás során az erdőben közel egykorú faállomány fenntartása és nevelése valósul meg, amely faállomány térben és időben rendszeres ciklikussággal véghasználatra és erdőfelújításra kerül.

Az erdőbirtokossági társulat

Ha több tulajdonos szeretne szervezetten erdőgazdálkodási tevékenységet végezni, a törvényi szabályozás megadja számukra a lehetőséget.

Az erdőbirtokossági társulat (továbbiakban: társulat) alapítását, szervezetét, működését, a társulat és tagjai jogait, kötelezettségeit, felelősségét, a társulat gazdálkodását, szervezeti változásainak formáit, továbbá törvényességi felügyeletének rendjét az Erdőbirtokossági társulatról szóló 1994. évi XLIX. törvény (továbbiakban: Ebt.) szabályozza. A törvényi definíció szerint a társulat az erdő művelési ágban nyilvántartott egy vagy több földrészlet tulajdonosai által az erdőgazdálkodási tevékenységgel összefüggő, valamint az ahhoz kapcsolódó feladatok ellátására létrehozott, a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet.

A társulat alapításához legalább két erdőtulajdonos szükséges. Szerződéssel jön létre a társulat, ha tíz főnél kevesebben alapítják egyebekben az alapítást az alapító tagok részvételével megtartott alapító közgyűlés határozza el, alapszabállyal. Az alapszabály a társulat szervezetének, működésének és gazdálkodásának alapokmánya. Az Ebt. előír kötelező elemeket, amelyeket az alapszabálynak tartalmaznia kell (pl.: társulat cégneve és székhelye). Szükséges továbbá, hogy a társulat a tagjairól névjegyzéket vezessen. Ha az erdőtulajdonosok kétharmados többséggel (melyet erdőterület alapján kell számítani) határozzák el társulat alapítását, akkor a kisebbségben maradt tulajdonosok kötelesek belépni a társulatba illetőleg kötelesek annak határozatait végrehajtani.

Az erdőbirtokossági társulat tagja csak, olyan személy lehet, aki az ingatlan-nyilvántartás szerint erdő művelési ágban nyilvántartott földrészlet tulajdonosa. A társulat önállóan gazdálkodik vagyoni eszközeivel és kizárólag erdőgazdálkodási és ahhoz közvetlenül kapcsolódó tevékenységet folytathat. A tagok erdőterületei az azokhoz kapcsolódó társulati érdekeltségekkel együtt forgalomképesek, azonban az elidegenítés az erdőgazdálkodói kötelezettségek teljesítését nem érinti. Az erdőbirtokossági társulat megszűnik, ha tagjainak száma egy főre csökken, más társulattal egyesül, két vagy több társulatra szétválik, a társulatot felszámolják, vagy önmaga határozza el jogutód nélküli megszűnését.

Ahogy a Debreceni Ítélőtábla egyik közelmúltban született határozata (ÍH 2017.71) is rámutat, az erdőbirtokossági társulatból csak akkor lehet kilépni, ha ahhoz az erdőgazdálkodási hatóság előzetesen hozzájárult, az e feltétel hiányában tett kilépési nyilatkozat nem érvényes.

Dr. Barabás Zoltán

Tel.: +36-20/577-7779