Gabonakutató: jó irány a tritikálé, de sok a sürgető feladat kalászos fronton
Néhány évtizede még a magyar búzanemesítés és -termesztés mind minőségi, mind mennyiségi téren világhírű volt – ma csak kullogunk a világ vezető gabonásai mögött. Ennek több oka van a fémzárolt vetőmagok alacsony arányú használatától a homogén, nagy árumennyiségek – vagyis az integrációk – hiányáig. Ugyanakkor például a durumbúza- vagy a tritikálétermesztés előremutató irányt jelöl ki – hangzott el a Gabonakutató Kft. és a Hódagro Zrt. hódmezővásárhelyi bemutatónapján.
A cél olyan fajtanemesítési programok végigvitele, amelynek eredményeként mind az egységnyi területről betakarított termény mennyisége, mind annak minősége és tápértéke elősegíti a gazdák sikerét és a hazai gabonatermesztés előmenetelét – hangoztatta megnyitójában Szabó Lajos. A Hódagro Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint szomorú, de tudomásul kell venni, hogy a gabonapiacok nem fizetik meg a minőségi és ráfordításbeli különbséget a magyarországi takarmány- és minőségi búza között, ezért érthető, hogy a gazdaságok elsősorban az előbbit részesítik előnyben a termesztési tervek készítésekor. Ugyanakkor „iszonyatosan jó” iránynak nevezte a Gabonakutatóval közös tritikálénemesítési törekvéseket. – Látszik is a táblákon ennek az iránynak a sikere: a zöldellő táblák, az óriási kalászok, a 14,5 százalékos fehérjetartalom, a jó emészthetőség ezt jelzi – mutatott rá. Hozzátette: érdemes megfontolni a takarmánybúza helyett a tritikálé és a rozs termesztését, hiszen előrehaladott kísérletek folynak az ezekből készült takarmányokkal mind a brojlercsirke-, mind a szarvasmarha-ágazatban.
Hogy mégis merre tart ma az egykor kincset érő, világhírű hazai búzatermesztés, azt Pótsa Zsófia (főtitkár, MGTSZ) vázolta fel a szakmai napon. Kiemelte: az évtized eleje óta csökkenő búza-termőterülettel szemben a durum vetésterülete nő, és megerősítette, hogy a malmi és javító búzával szemben a szekunder (takarmány-)búza iránti érdeklődést az is magyarázza, hogy a piac nem ösztönöz a minőségi termesztésre, csakhogy a helyzet fenyegető, mert ma már az orosz és ukrán konkurensbúzák sem rosszabbak a magyarnál. A magyar búza piaci pozícióinak visszaesésében szerepe van annak, hogy hazánk nem tud produkálni nagy mennyiségű, egységes árualapot.
A szegedi Gabonakutató kiváló minőségű kalászos- és repcefajtáit idén is Virágné Pintér Gabriella mutatta be. A GK nagyszámú gazdapartnereinek azt javasolta: elsőként határozzák meg, milyen célpiacra kívánnak termelni, ehhez válasszanak fajtát a GK kínálatából,
Felvételeink: https://agraragazat.hu/galeriak
majd az ehhez illeszkedő agrotechnika révén jó eséllyel jövedelmezően tudnak termelni. A GK ajánlata komplex választ ad a takarmány- és minőségi búzát termelők dilemmáira: az új GK Arató és a GK Szilárd a mennyiségre törekvők, a javító GK Bakony és Békés, az Ígéret és a Futár a minőséget megcélzók búzája, míg az általános halmazban az új GK Bagó és a GK Berény szerepel. A három halmaz közös nyerő választása a GK Csillag: a tar kalászú, korai érésű, malmi minőséget nagy (7-9 tonnás) mennyiségben produkáló búza kiváló álló- és bokrosodási képességgel bír. A GK recpekínálatának nemzetközileg is híres hibridjei és fajtái közül Bácsi János a középésérű GK Csengét emelte ki: kimagasló és stabil termőképessége, átlag feletti télállósága mellett kiváló betegségtűréssel és magas olajtartalommal rendelkezik.
Kohout Zoltán
