2019: komoly kihívásokkal teli évjárat a szőlőágazatban

A szőlőtermesztés mennyiségét két alapvető tényező befolyásolta az idei esztendőben. Mindkettő gyakorlatilag azonos időszakban lépett fel, így a zöldszüret és a növényegészségügyi helyzet is június elején, a pünkösdi időszakban érintette a szőlőágazatot. Sajnos az előbbinek tudjuk a pontos mennyiségét, míg az utóbbinak nem.

Áthelyezve a fókuszt a növényvédelemre, mielőtt a konkrétumokról beszélnénk, tekintsük át röviden a legfontosabb klimatikus tényezőket, amelyek alapvetően meghatározták a védekezések sikerét.

Hőmérséklet esetében a napi középhőmérsékletek átlagát vettük figyelembe 2014-2019 közötti időszakban. Az idei május a hat esztendő leghidegebb hónapja lett -2,2oC-al volt kevesebb, míg a június az említett időintervallum legmelegebb hónapja volt, +2,0oC-al volt több az átlaghoz képest.

Áttérve a csapadékadatokra elmondhatjuk, hogy a május hónap lett a 2010-2019 közötti időszak második legcsapadékosabb hónapja (140,8 mm) és a június hónappal (77,3 mm) együtt kritikus időszakot jelentett a növényvédelemben.

A szőlő fenológiájának jellemzői

A klimatikus tényezők alapján a szőlő fakadása „rendes” időben április elején történt a borvidékek átlagában, amelyről elmondhatjuk, hogy heterogén volt. A májusi időjárás miatt a szőlő nagyon vontatottan fejlődött, fázott és sárgult, szinte alig fejlődött, így a fürtmegnyúlás is ebben a hónapban következett be. A virágzás június elején történt, ami egybeesett az átlag feletti meleggel, aminek kedvezőtlen volt a hatása. A bogyókötődés június közepén, a fürtzáródás pedig július közepén következett be a borvidékeinken. A zsendülés július végén indult a fajták függvényében, és augusztus 12-én a Csabagyöngye szürettel a Dél-Balatonon pedig elkezdődött a szüreti szezon.

Növényegészségügyi helyzet alakulása az évjáratban

A szőlő legfontosabb betegsége: a szőlőlisztharmat primer tünetei már április végén, május elején megjelentek. Ez azt okozta, hogy virágzásig hosszú időszak állt a kórokozó rendelkezésére, hogy felszaporodjon. Viszont a májusi hűvös, és a júniusi szokatlanul forró hőmérséklet nem kedvezett a gomba számára. A fürttünetek június végén, bogyónövekedésben jelentkeztek, de a kórokozó igazán komoly berobbanása július közepétől vált érzékelhetővé. Ettől az időszaktól kezdődően erős mértékben terjedt mind fürtön, mind pedig levélen.

A szőlőperonoszpóra meghatározó kórokozó volt az idei esztendőben. A fertőzésnek kedvező csapadékos májusi, júniusi időjárás miatt komoly kártétel alakult ki a virágzás időszakában, amely terméskiesést eredményezett, ahogy azt már a bevezetőben említettük. Sok esetben nemcsak a kezeletlen parcellákban alakult ki 100%-os fertőzési gyakoriság és mérték, hanem az időben megcsúszva kezelt ültetvényekben is. Bizonyára mindenki találkozott a levéltünettel is. Ennek eredményeként előfordult, hogy már szeptemberre nem maradt levél a szőlőtőkén, így a vesszők beérése kérdésessé vált.

Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a 2019-es évjárat emlékezetes marad a szőlő növényvédelmével foglalkozó szakemberek számára, és talán lehet egy kis párhuzamosságot felfedezni a 2010-es évhez viszonyítva. Szélsőséges időjárási körülmények közt kellett megvédeni az ültetvényeinket, amelyet kellő szakmaisággal, megfelelő készítmény választásával, technológiával és időben elvégzett zöldmunkával tudtunk csak sikeressé tenni.

Syngenta Kft.

 

 

 

növényvédelem Syngenta szőlő szüret
..