2020-ban jönnek a szuper sertések

A jelenlegi hárommillió egyed körüli hazai sertésállomány éves takarmányigénye meghaladja az 1,2 millió tonnát, ami a sertéságazat fejlesztési programmegvalósulása esetén 2,5 millió tonna fölé emelkedhet.

Miután a sertéshús előállítása során a takarmányozási költségek aránya 70% fölötti, fontos, hogy a gazdasági állataink takarmányozása a lehető leghatékonyabb legyen. Ehhez az szükséges, hogy a megtermelésre kerülő abraktakarmány-bázist olyan fajtákból/hibridekből (kukorica, búza, árpa, szója) állítsuk elő, amelyek nem csak a termés-mennyiség és annak kémiai összetétele szempontjából megfelelőek, hanem magas emészthető táplálóanyag hozammal is rendelkeznek.

A Bonafarm Csoporthoz tartozó Bóly Zrt., a Kaposvári Egyetem és a Debreceni Tudományegyetem konzorciuma egy jelentős, 4 éven átívelő növénytermesztési és takarmánygyártási kutatás-fejlesztési projektet indított 2016 őszén, amit a Széchenyi 2020 Program keretében, az Európai Unió és Magyarország Kormánya társfinanszírozásával – 1,937 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással – valósítanak meg. A program célja olyan növénytermesztési és takarmányozási technológiák kidolgozása, melyek kiváló minőségű és nagy élvezeti értékű sertéshús előállítását teszik lehetővé.

A kutatási program célja olyan, a haszonállatok számára magas emészthető táplálóanyag hozamú takarmányok új gyártási technológiáinak kidolgozása, amelyek kiemelkedő minőségű sertéshús előállításához szükséges takarmányok termelését teszik lehetővé. Olyan technológiákat dolgoznak ki, amelyek emésztésfiziológiai szempontból is minősített hazai gabonák és fehérjeforrások nemesítésére, termesztésére és takarmányozási célú felhasználására épülnek úgy, hogy jövőbeni alkalmazásuk jelentős ökonómiai és ökológiai előnyöket jelentsen az ágazat számára. A minőségi takarmányok iránt mutatkozó növekvő igény, valamint a klímaváltozás által kiváltott hatások indokolttá teszik olyan agrotechnológiai fejlesztések végrehajtását, amelyek révén a takarmánybiztonság és élelmiszerbiztonság a társadalom és a gazdaság igényeihez igazodva hosszútávon is fenntartható.

A munka során a kutatásban résztvevők kiemelt figyelmet szentelnek a takarmányok toxinmentességének, hiszen ezen anyagok (mikotoxinok) egészségkárosító hatása jelentős károkat okoz az állattenyésztőknek (nagyobb mortalitás, kedvezőtlenebb reprodukciós teljesítmény, kisebb növekedés a haszonállatoknál, kedvezőtlen takarmányértékesítés).

A jelentős gazdasági haszonnal kecsegtető eredmények legkorábban 2020-ban mutatkozhatnak meg, ugyanis akkorra fejeződik be a huszonhat önálló kutatási feladatból álló, hat szakmai blokkra tagozódó K+F+I program.