40 éves visszaesés: így tettük tönkre az almatermesztést

Kevesebb és rosszabb minőségű alma terem ma Magyarországon, mint a 80-as években, és a katasztrofális hanyatlásnak még nem látszik a vége. Máris előttünk van Szerbia és Lengyelország, a mai termőterület fele(!) pedig pár év múlva eltűnik. Nem áll jól a többi gyümölcs sem: az európai szint 30-40%-át is alig teljesítjük… Íme az okok.

Így csúsztunk az élvonalból a sereghajtókhoz

A hazai almatermesztés 30 éve erős lejtmenetben van: míg például a 80-as években majdnem 60 ezer hektáron állítottunk elő 1-1,2 millió tonna termést, addig 2000-ben már csak 40 ezer hektáron, ma pedig már a 27 ezer hektárt sem éri el az alma-termőterület. Ennek megfelelően ma a termés is 600 ezer tonnán stagnál, nagy ingadozásokkal. Ez az ingadozás pont előrevetíti, hogy ebből nem lesz piacépítést és -megtartást segítő minőségi és mennyiségi termésbiztonság. Egyébként is pocsék a hazai alma hasznosítási aránya: a termés kétharmada (gyengébb minőségű) ipari, és csak egyharmada étkezési alma. Ültetvényeink fele(!) korszerűtlen, elavult a művelési rendszer és a fajtaszerkezet, alacsony a technológiai és ráfordítási szint. Igazán korszerű és versenyképes ültetvény csupán 5 ezer hektáron van, ami elképesztően kevés. Nem csoda, hogy az egyre erősebb, a magyart már könnyen leköröző olasz, szerb, lengyel és más konkurensek hamarabb jutnak be a hazai áruházláncok polcaira.

Ám nemcsak a magyar alma „beteg”: a hazai körte-, szamóca-, ribizli-, dió- és málna-átlagtermés bő 70-80%-kal(!) marad el az európai élvonaltól (lásd a KSH-táblázatát!).

Mitől rothad?

A szakemberek értékeléséből az tűnik ki, hogy csak magunkat okolhatjuk a hazai gyümölcságazat hanyatlásáért. Például a területalapú és közvetlen támogatások szinte direkt segítik a korszerűtlen, gazdaságtalan ültetvények fennmaradását, így viszont pont a színvonalas, innovatív, versenyképes kertészetek kerülnek hátrányba. Súlyos kudarc az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 közötti időszaka: a nehézkes, túlbürokratizált és lassú ügyintézés miatt nagyon kevés fejlesztési forrás jutott a kertészetbe. Sőt, a mostani VP-trend sem áll jobban – állítják a szakértők. Mindezt tetézi a munkaerőhiány, az Európában példátlanul magas, 27%-os áfa-kulcs.

Továbbá a régi magyar átok: az ágazati szereplők összefogásának hiánya. Emiatt és a termelés és az értékesítés elaprózódottsága, szervezetlensége miatt nincs versenyképes méretű, koncentrált árualap, így a termelői csoportok ár- és érdekérvényesítő képessége is gyenge.

Mi lesz most?

A tekintélyes hazai zöldség-gyümölcs szakmaközi szervezet, a FruitVeB szerint a korszerűtlen, már rég nem versenyképes ültetvények a támogatások nélkül – vagyis várhatóan 2020 után – meg fognak szűnni, hiszen gazdaságtalan lesz őket fenntartani. Ez egyfelől jó, mert a piac tisztulni fog, de az ágazat szempontjából nyilván szomorú és káros: a vásárlók és a feldolgozók még több importból fognak kielégíttetni.

„A fenti hiányosságokban egyaránt fellelhető a kormányzat és a piaci szereplők felelőssége. Az ágazat minden érintettjének jelentős változásokat kell eszközölnie a fejlődéshez. A magyar málna már elveszett. Az alma és általában a hazai kertészet megmentéséhez szükséges, radikális intézkedések nem várathatnak tovább, mert a jelenlegi hazai gazdasági környezetben számos kertészeti ágazatunk a málna sorsára fog jutni”, jósolja a legnagyobb magyar szakmai szervezet.