Szinte minden harmadik brazil csirke külföldön talál vevőre, de talán nem is ez a legmeglepőbb. Brazília 111 országba szállítja termékeit, és a muszlim rítus szerint vágott baromfitermékekből a világ elsőszámú exportőre.
Minden harmadik brazil csirke külföldön keresi a vevőt (Forrás: Horizont Média)
Nehéz gazdasági helyzetben is jól megy a csirke
A brazíliai gazdaság megszenvedte a világjárványt, 2020-ban 4,5 százalékkal esett a GDP-je, de 2021-re már 4,5 százalékos növekedést várnak az elmezők. A csirkehúsból egy százalékkal nőtt a kibocsátás, 2021-ra pedig 14,15 millió tonnás termeléssel számolnak, ami két százalékos növekedésnek felel meg – számol be az USDA.
Ugyanakkor a belpiacon az egekben van a baromfi ára, mivel a takarmányozás költségei megugrottak a kukorica és szója nagy arányú exportja miatt (Kínába áramlott). Eközben a brazil lakosság 14 százalékát érintette a munkanélküliség 2020-ban. Az árak a kiskereskedelemben is elszabadultak: 15,6 százalékos volt a drágulás A húsfogyasztás felét Brazíliában a csirke fedezi, 37%-át a marha- és csak 14%-át a sertéshús. A romló gazdasági körülmények a csirkehús vásárlásának kedveztek, így ebből még nőtt is a kereslet egy százalékkal. 2021-re 10,25 millió tonnás belső felhasználással számolnak az elemzők, vagyis 3,9 millió tonna szabadon értékesíthető termékük marad a külpiacok számára. Ez a termelés 27,5 százalékát teszi ki, és 4 százalékos növekedés a tavalyi évhez képest.
Nyomulás a muszlim piacokon
Kína várhatóan továbbra is Brazília legfontosabb külpiaci célpontja marad. Ugyanakkor a brazil csirke kivitele nagyon diverzifikált, 111 országba szállítanak termékeket. És bár Kína a legfontosabb, ez az ágazat sokkal kevésbé függ az ázsiai kereslettől, mint például a sertésé, ahol az export fele Kínába irányul. Brazíliát az európai madárinfluenza kiterjedése is előnyös helyzetbe hozza a külpiacokon. Az értékesítést az is könnyíti, hogy a reál értéke 30 százalékkal csökkent 2020 első felében. Emellett a dél-amerikai ország a halal rítus (muszlim) szerint vágott csirkehús legnagyobb szállítója is a világban, ami olyan piacokon erősíti Brazília pozícióit, mint Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek.
Az országban 37 tanúsított halal csirkevágóhíd működik. Kína után Szaúd-Arábia volt az ország második legfontosabb felvevő országa 2020-ban, az Egyesült Arab Emírségek pedig a negyedik helyet szerezte meg. A járvány hatással volt erre az exportpiacra is, 2020-ban a halaltermékek értékesítése terén 18 százalékos csökkenés volt tapasztalható, de így is 1,25 milliárd dollár értékben értékesítettek ide csirketermékeket. Érdemes ezekbe a piacokba invesztálni, hiszen az iszlám lakosság húsz százaléka halaltermékeket fogyaszt és nagy a vásárlóereje. Az Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia, Irán, Omán és Bahrein a legnagyobb halaltermék-fogyasztók. A brazil mezőgazdasági minisztérium most azon dolgozik, hogy ezeken az országokon kívül Indonézia és Pakisztán piacára is belépjen.
Lásd még a témában: Csirkések, ez vár rátok idén.
