A fecskék és a gazdálkodók

A Fejér megyei „VÖLGY-HÍD” Természetvédelmi Alapítvány felhívást intéz minden olyan, Fejér vagy Veszprém megyében tevékenykedő mezőgazdasági szereplőhöz, akinek telephelyén, gazdaságában, üzemében füsti- vagy molnárfecskék fészkelnek. Három kategóriában a legtöbb fecskének otthont adó házigazda nyereményt kap, ám ebben a versengésben mindenki győztes, akinél a szerencse madarai fészket építenek.

…ahol megmaradtak

A hazai fecskeállomány megfogyatkozása néhány éve már (sajnos vagy szerencsére) közügy lett, idén tavasszal is tucatjával olvashattunk a róluk szóló cikkeket. Ez a negatív trend különösen igaz az ország nyugati, iparosodottabb felére, így a Közép-Dunántúlra is. Vannak olyan országrészek, ahol a háztáji jószágtartás még ma sem számít különlegességnek; nem ment ki a divatból a házi tej, a disznóvágás, a nyüzsgő baromfiudvar. Egyáltalán nem véletlen, hogy ezekben a megyékben a fecskeállomány sincsen akkora bajban, mint nyugaton, ahol a vidéki nyugalomra vágyó egykori városlakók akár perre is mennek, ha az utcában kakas kukorékol vagy trágyaszag érezhető. Ha pedig a változás szele elfújja az istállókat, ólakat, melléképületeket, de még a valamikori sárgyűjtő pocsolyát is leaszfaltozták, akkor ott a füsti fecskének sem lesz maradása.

Ahol a különféle állati kártevők elleni védekezés összekapcsolódik: mezei pockokat gyérítő ragadozóknak került ki a T-fa, de most füsti fecske ült rá. (Tác-Fövenypuszta, Fejér)

Szívükön viselik

Ezt a logikai lépést sokan megtették. Ám az már újdonság, hogy ezek a fecskék nem váltak hontalanná, nem költöztek messzire. Fenyvesi László Fejér megyei természetvédő felfedezése, hogy az általa kutatott két közép-dunántúli megyében gyakorlatilag megtalálta a falvakból és kisvárosokból „hiányzó” fecskeállomány elég jelentős részét a tehenészetekben, a sertéstelepeken és a lovardákban. Vagyis ott, ahol a tulajdonosok, dolgozók, esetleg (lovarda esetében) a látogatók tudnak a madarakról, ám a madárvédők, természetbarátok előtt ez rejtve marad.

Nagyon megnyugtató, hogy a fecskék szállásadói – az állatgondozótól és fejőnőtől a telepvezetőn át a cégtulajdonosig – mennyire szívükön viselik madaraink sorsát. Ez reményt ad arra, hogy ebben a fecskék számára korántsem pozitív irányba változó világban az állattartótelepek és gazdaságok biztosítani fogják a nyugodt költőhelyet, amit a madarak szorgos, egy költési időben csak kilogrammokban mérhető mértékű rovarfogyasztással hálálnak meg.

Fecskék és gazdálkodók

Alapítványunknak nemcsak a címerében látható a két villásfarkú madárfaj. Az utóbbi években több helyi vagy országos kezdeményezésünk volt a fecskékkel kapcsolatosan (felmérések, rajzpályázat, képzőművészeti kiállítás). A 2017-es rajzpályázat társkiírója az a Pusztaszabolcsi Agrár Zrt. volt, amelynek tejelőtehenészetében akkoriban Fejér megye legerősebb füstifecske-állománya költött. Ezt a meghitt, évszázados kapcsolatot a pályázat témája is kihangsúlyozta; az egyik téma ugyanis a fecskék és a gazdálkodás közötti összefüggés volt. A gyerekek gyönyörű rajzokon ábrázolták – a főleg tehenek, kisebb részben lovak vagy sertések körül – röpködő rovarokra vadászó fecskéket.

Szerbiában idén már harmadik alkalommal írtak ki pályázatot az ottani madárvédők. Azt a gazdát keresik, akinél a legtöbb fecske fészkel; neki egy tonna kukorica üti a markát. Az ötletet igen jónak találtuk, ezért elhatároztuk, hogy ezt a Közép-Dunántúlon megpróbáljuk kis módosításokkal megvalósítani. Várjuk mindazok jelentkezését, akik Fejér és Veszprém megye valamelyikében gazdálkodnak és telephelyükön, istállójukban, gazdasági épületeiken fecskék fészkelnek.

Ez az ellető kb. 25 pár füsti fecske biztonságos otthona (Pusztaszabolcs, Fejér).

Rovarászó füsti fecskék egy birkalegelő fölött (Hajdúszoboszló, Hajdú-Bihar)

Egyértelmű, hogy abszolút mértékben a legtöbb fecske valamelyik tejelőtehenészetben fészkel, de mi nem szeretnénk, ha a kisgazdaságoknak nem lenne esélyük. A jelentkezéseket ezért három kategóriában várjuk. Minden kategóriában ajándék jár a legtöbb fecskének otthont adó gazdálkodónak, de napjainkban már egy fecske is nyarat csinál, ezért azok is nyugodtan jelentkezzenek, akiknél csak egy-két párban fészkelnek ezek a kedves madarak. 2020 során, a költési időben egy egyeztetett időpontban mindenhova ellátogatunk, felmérjük az állományt, így derül ki a jelentkezők közötti sorrend.

Gyülekező molnárfecskék (Hortobágy, Hajdú-Bihar)

A kategóriák

1. Kis vegyes gazdaságok

Egyéni vállalkozók, családi gazdaságok (max. 5 fő), őstermelők, akik a növénytermesztés mellett állattartással is foglalkoznak. Elsősorban itt lehet jelentősége a füsti fecske klasszikus költőhelyeinek, azaz a régi istállóknak, ólaknak, fészereknek, csűröknek. De mivel a telephely gyakran a gazda saját udvara, a lakóházon élő molnárfecskék is „beleszámítanak”. A nyeremény 1 big-bag (kb. 1 t) vetésre is alkalmas, letisztított Bánkúti 1201 BIO búza. Ez a klasszikus magyar nemesítésű fajta vegyszerek nélkül is eredményesen termeszthető, magas állománya kiváló gyomelnyomó.

2. Nagyobb vegyes gazdaságok

Nagyobb méretű gazdaságok (kft., zrt.), illetve 5-nél több munkavállalót foglalkoztató családi vállalkozások. Fontos, hogy egymásra épülő növénytermesztés és állattenyésztés legyen. Régiónkban elsősorban a tejelőtehenészetekre és sertéstelepekre jellemző, hogy a cég maga termeli meg a takarmány zömét. A nyeremény kb. 5 hektárra elegendő fajgazdag zöldtrágyakeverék vetőmag. A pillangósokat is tartalmazó, eltérő gyökerezési mélységű mix egyszerre szolgálja a növényvédelem, a tápanyagutánpótlás és a talajszerkezet-javítás céljait, miközben átmeneti otthont biztosít rengeteg, a gazdálkodás számára hasznos rovar és madár számára.

3. Állattartótelepek

Olyan vállalkozások, ahol szántóföldi növénytermesztés alárendelt szerepű, vagy egyáltalán nincsen. (Gyepgazdálkodás természetesen lehet.) Ilyen létesítmények lehetnek a lovardák, sertéshizlaldák, juhászatok, húsmarhatenyészetek, halastavak.

A nyeremény 1 big-bag (kb. 800 kg) BIO őszi árpa.

Terveink szerint a program végén a győzteseken kívül az ehhez hozzájáruló résztvevőket is bemutatjuk a közönségnek a sajtóban. Természetesen elkészítjük, majd közre is adjuk a két megye azon fecskelistáját, melyet a pályázat segítségével állítunk össze. A nyereményül szolgáló gabona saját ökológiai gazdaságunkból származik, míg a zöldtrágya vetőmagot, illetve a jutalom győztesekhez való eljuttatását a Vargáné Tünde és Társa Kft. vállalja. Jelentkezés és további információ:

„VÖLGY-HÍD” Természetvédelmi Alapítvány
8092 Pátka hrsz. 2606/3.
06-30/598-6002

fecskebarat2@gmail.com

 

 

állattartótelep