A felszín alatti csepegtető öntözés alkalmazási lehetőségei

Mindennapjaink egyik égető problémája a vízkészleteinkkel való még takarékosabb használat, a környezetünkre minél kisebb terhelés okozása mellett a termelés színvonalának megtartása és emelése.

Az utóbbi évtized fejlesztései a csepegtető öntözési rendszerek alkalmazásának technológiájában a további víz és energia megtakarítások fokozására irányultak.

A cél az volt, hogy a legkisebb veszteségekkel tudjuk az öntözővizet a növényeink gyökérzónájába juttatni a bekevert tápoldatokkal együtt. A növényeink gyökérzetének, a területre jellemző talajtípusnak függvényében a növénysorok mentén egy vagy két csepegtető szárnyvezetéket helyezünk el az aktív gyökérzónában. A hagyományos csepegtetők alkalmazásával a talajban kialakuló hagymaformák helyett egy gömbformára hasonlító nedvesített zóna alakul ki, amely 25-30%-kal nagyobb benedvesített területet jelent, természetesen ez talajféleségenként különböző. A felszín alatti csepegtetők alkalmazása esetén ugyanúgy a rendelkezésre álló vízkészletet alkalmassá kell tenni megfelelő szűrő és tápoldatozó rendszer telepítésével. Fontos kérdés a csepegtetők üzembiztonsága, amely a talajrészecskék visszaszívásából (vákuum) adódó esetleges eldugulást jelentene, másik problémakör a gyökerek behatolása a csepegtető elemekbe.

A fejlesztések eredményeként született meg egy antisyphon rendszerű csepegtető elem, amelyhez egy mechanikus rendszerű gyökérbenövés gátló rendszert párosítottak. A régebben használt technológiák során sok légtelenítő és leürítő szelep alkalmazására volt szükség, továbbá a gyökérbenövés ellen vegyszert használtak (Treflán). Ezek alkalmazása már nem szükséges. Figyelembe veendő, hogy egyre több vegyszer kitiltásra kerül a gazdálkodásunkból, és fontos hogy gyökérzónában termő növények ne kerülhessenek kontaktusba az ilyen vegyszeres technológiákkal. (Pl.: sárgarépa, petrezselyem, spárga, torma, burgonya esetén nem szabad használni.)

A felszín alatti csepegtető rendszerek karbantartására (kimosatására) megfelelő mosató vezetékrendszer kell kiépíteni. Ez lehet földalatti szakaszolt osztóvezeték rendszer vagy egyedi mosatócsapos megoldás.

A felszín alatti technológia alkalmazása lehetséges szőlő és gyümölcs ültetvények öntözésére, szántóföldi növények öntözésére ezek lehetnek ún. ipari növények is, de túlnyomórészt zöldség növények öntözéséről beszélünk. Az úgynevezett kommunális szférában gyepterületek, díszkertek, parkok, sportpályák kerülnek kialakításra felszín alatti csepegtető öntözéssel.

Ültetvényekben való alkalmazása esetén a teljes öntözőrendszer felszín alatti elhelyezésű, nem befolyásolja a táj természetes képét, nem szükséges támrendszer építése, a teljes körű művelési betakarítási munkákat az öntözőrendszer nem befolyásolja. A kettős csepegtető hálózat kiépítése esetén mélyebb szimmetrikusabb gyökeresedést érhetünk el így a szélterhelést is jobban viselik a fák. A nagyobb öntözött és tápoldatozott gyökérzóna kedvezőbb feltáródási teret biztosít, kedvezőbbek lesznek a talajzóna pórusviszonyai.

Egészségesebb növényeink lesznek, kevesebb gyom lesz a területen.

Kisebb karbantartási költségekre számíthatunk, és a vagyonvédelem szempontjai is jobban érvényesülnek.

Jól irányított öntözés és tápoldatozás a gyökérzet számára megfelelő talajoldatot tud biztosítani veszteségek minimalizálása mellett és kiváló minőségű, és magas terméshozamra számíthatunk.

Az alföldi homokos, homokos vályog talajokon csonthéjas ültetvényekben (meggy, kajszi, szilva …) soronként két szárnyvezeték kiépítését tudjuk javasolni a fasortól 40-50 cm re, 30-40 cm-es mélységben telepítve. A csepegtető elemek távolsága 50-100 cm közötti, vízkiadagolása 1,0- 1,6-2,0 -2,3 l/h. A csövek falvastagsága 0,5-1,2 mm közötti.

A megfelelő technológia alkalmazása szaktervezői munkát igényel.

Hátrányaként említhető, hogy a kiépítése költségesebb, mint a hagyományos kiépítéseknek, de már a folyamat elemeként rendelkezünk gépesített technológiával, amely gyors és biztonságos kiépítést tesz lehetővé. A mellékelt fénykép bemutatja a telepítés eszközét.

A díszkertek, parkok öntözésénél külön kell kezelni a gyepek és a fák, bokrok, virágok öntözését.

A gyepterületek öntözésénél a talajtól függően 5-10 cm mélységek között helyezzük el a csepegtető vezetékeket átlag 30-40 cm-es raszter hálózatban. A mellékelt kép bemutatja egy gyepterület öntözési vázlatát. Fontos megjegyeznünk, hogy a gyepterületek esetén az elvetett fűmag öntözését a csepegtető rendszer nem tudja megfelelően kiszolgálni. Egyre több alkalommal használnak a kertépítők gyeptéglákat, ehhez a rendszer tökéletesen illeszkedik a telepítéssel egy időben való alkalmazásra. A zöldségtermesztés során még egy szezonos kultúrák esetén is alkalmazzák, hogy a talajfelszín alá helyezik el csepegtető csöveket – 3-5 cm mélységben.

A csepegtető (szalag minőségű) csövek kilépő nyílásai egy mozgó elemmel visszazáródnak az öntözés befejezésekor így a visszaszívó hatás nem okoz problémát az üzem során. A rendszer gépesített telepítése és felszedése technikailag megoldott. A mozgó elem egyébként az ún. beszáradás problémakörére is megoldást jelent az alkalmazott környezetben.

A felszín alatti csepegtető öntözési rendszerek teljes körű automatizálása megoldható úgy, mint a hagyományos technológiák alkalmazása esetén.

A technológia alkalmazása jelentős mértékben terjed minden kontinensen bármely termesztési szegmenst tekintjük (gyümölcs és szőlőültetvények, szántóföldi és zöldségnövények, díszparkok, gyepek esetében).

A telepítést megelőzően megfelelő előkészítő és tervezői munkára van szükség. A technológia megfelelő alkalmazása egy biztonságos hosszú élettartamú öntözőrendszer létesítésének lehetőségét kínálja. Kérjen információt, szaktanácsot.

Polyák Ferenc

IRRIVEP Kft

info@irrivep,hu

www.irrivep.hu