A gazdaságos szőlőtermesztés

Közös ismerősre hivatkoztam. Olvasóink már jól ismerik Huszár Jenőt, aki közel 40 éve foglakozik permetezéssel – vagy ahogy a biotermesztőkre való tekintettel fogalmazott, kijuttatástechnológiával -, szaktanácsait és külföldi tapasztalatait szakcikkekben is megosztja Önökkel.

A most bemutatott szórókeretre is egy ilyen alkalommal, a stutthgarti kiállításon lett figyelmes.

Matthias Friedrich, a német technológia tulajdonosa személyesen mutatta be a traktor frontfüggesztésére szerelhető szórókeret működését.

Biotermesztő házigazdánk elsősorban a hajtató permetezésben vagy az állománypermetezésben, baktériumkijuttatásban tudná alkalmazni az új keretet az ültetvényében, a vegyszeres tőketisztítás helyett itt valószínűleg kézimunkát kell alkalmaznia.

Az „átlagos” szőlőtermesztőket érintő vegyszeres védekezés technikai feltételeiről a fejlesztőt kérdeztem:

Már több nyugat-európai országban sikerrel alkalmazzák ezt a szórókeretet tőketisztításra.

Németországban mekkora birtokmérettől vált gazdaságossá?

A tőkenyak és a törzs tisztítása is olyan munkafolyamat, melyet az ültetvények többségében napjainkban is kézzel végeznek.

Németországban viszont már az 5 hektáros szőlősgazda is gépesíti ezt a feladatot, és ennek nem csak az az oka, hogy anyagilag megengedheti magának, hanem nincs rá munkaerő, ott az számítana túl nagy költségnek.

A kézi munka részleges kiváltására használnak gépi törzstisztító berendezést is, tavaly viszont engedélyt kapott pl. egy új tőketisztító szer (egyelőre csak rajnai rizlingben), és azóta már számos ilyen gépet szereltünk fel.

Egy szórókeret modell itt áll az udvarban, kérem, mutassa be a pontpermetezésként ismert technológia működését.

Nem szereltük fel most traktorra, annak nincs is jelentősége, hogy milyen erőgéphez kapcsolódik a keret, típustól függetlenül, a traktor mögött helyezkedik el minden esetben a tartály és a szivattyú.

A frontfüggesztésre pedig – az épp aktuális csatlakozási megoldáshoz (vonószemhez) alkalmazkodva – felszereljük a keretünket, a moduláris vezérlőegységet pedig természetesen a fülkében, a kezelő jobb keze közelébe építjük be.

A keret magasságállítása a traktorhidraulikával történik, a lejtésszöge és munkaszélessége (1,5-3 m) viszont már elektronikusan szabályozható egy-egy mozdulattal, de igény esetén ezek a beállítások kombinálhatóak is.

A berendezés mindkét oldalán optikai érzékelők vannak elhelyezve, amelyek a tőkéket, illetve azok hiányát érzékelik.

A szenzorok szabályzó berendezés közbeiktatásával működtetik a pontpermetező szórófejeket nyitó vagy záró mágnesszelepeket.

A permetezés időtartama több fokozatban állítható be, ezáltal a permetlé felhasználás minimalizálható.

Mindkét oldal külön lekapcsolható vagy folyamatosan működtethető.

A permetezés során kiemelt figyelmet kell fordítani az elsodródás megakadályozására, ezért áttetsző PVC ernyő védi a fúvókát, és egyben megakadályozza a permetlé lombozatra jutását is.

Milyen tapasztalatokról számoltak be a német gazdák?

A feladat gépesítése gyorsabb munkavégzést tesz lehetővé, nagyobb a területteljesítménye, ami különösen fontos a zöldmunkák végzésének időszakában.

Kihasználják a készítmény kétszikű gyomnövények elleni hatását, a szőlőtőke közvetlen környezetében egymenetben gyomirtásnak is megfelel.

(Viszont a szőlő lombjára, illetve a fürtökre jutó, elsodródott permetlécseppek perzseléses foltok formájában megjelenő fitotoxikus tüneteket okoznak.)

Nem képződik így sebfelület a tőkén, mint a kézi hajtáseltávolítás során, nem nyit fertőzési kaput a kórokozóknak.

A permetezést viszont kizárólag alacsony nyomáson, nagy cseppmérettel, célzott kijuttatással, szélcsendes időben lehet elvégezni, 4-6 km/h sebesség mellett.

Szezononként 2-szer (a kora reggeli órákban) alkalmazzák a német szőlősgazdák.

Ezzel a megoldással 40-50%-os vegyszer-megtakarításról számoltak be úgy, hogy egy hét különbséggel kezelték a szőlősorok két oldalát.

Biobor a Dobosi Pincészetből Dobosi Dániellel beszélgettem a biobor hazai perspektíváiról, a biotermesztés és értékesítés aktuális feladatairól.   A vendégeket bio gyümölcslé és biobor várta a medvehagymás pogácsa mellett. A természetközelség és biogazdálkodás tehát már életfelfogás Önöknél? Családi gazdaságunk 10 éve foglalkozik bioszőlő termesztésével, de magát a szőlőtermesztést sem sokkal korábban kezdtük. Hallottunk róla, beletanultunk és nem bántuk meg. Sokkal kevesebb kockázattal jár a biotermelés, mint előre gondoltam volna. 20 hektáros a családi gazdaság, és több fajtát is termelünk, többek között olasz rizling, szürkebarát, kéknyelű, juhfark, cabernet, merlot is szerepel a kínálatunkban.   A biotermékeknek épp az az előnyük, ami a hátrányuk is: az értékesítés. Van már megfelelő hazai fogyasztói igény erre a biotermékre? Igen, hogyne. A budapesti biopiacon és az internetes áruházunkban gyakorlatilag évről-évre gazdára lelnek boraink, tehát nem jelent gondot az értékesítés. Kialakult most már egy állandó, hazai fogyasztói igény. Ma már bioszőlőlevet és szőlő-alma háziasítást is kínálunk üdítőként, de a bioszőlőmagolaj is megtalálható a kínálatunkban. Itt nálunk nem mennyiségi szőlőtermelés folyik, hiszen száraz, köves területen fekszik az ültetvényünk, kisebb, de zamatosabb termést produkálva. Itt az ízvilágban és a természettel való összhangban van a kincs, mi csak ezt tudjuk és akarjuk értékesíteni, de leginkább közkinccsé tenni. Kedves Olvasóink a www.dobosipincészet.hu oldalon tovább tájékozódhatnak a szentantalfai bioborról, amelyek közül tudom ajánlani az általam is kóstolt, ebben az évben fehérbor kategóriában a „Média bora” címet elnyert 2009-es Bio Szürkebarátot is. Egészségünkre!