fbpx

A jelenlegi kéjgáz kibocsájtással nem fogjuk élvezni a klímát

Írta: Barna Ferenc - 2020 október 09.

Egy nemzetközi kutatócsoport fogalmazta meg tanulmányában és tette közé szerdán Washingtonban, hogy a növekvő dinitrogén-oxid (N2O, köznyelvben kéjgázként ismert, orvosi célokra is használt) szintjének növekedése veszélyezteti a kitűzött klímacélokat, hatása miatt a globális átlaghőmérséklet emelkedése túllépheti a 3 °C -t.

 

 

A dinitrogén-oxid olyan üvegházhatású gáz, amely háromszázszor erősebb, mint a szén-dioxid és a légkörben marad minimum 100 évig.

 

A 2016-ban hatályba lépő Párizsi Megállapodás hosszú távú célként fogalmazta meg:

„a kormányok abban állapodtak meg, hogy a globális éves átlaghőmérséklet emelkedését az iparosodást megelőző szinthez képest jóval 2 °C alatt tartják, és erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy az emelkedés mindössze 1,5 °C legyen”.

Azonban most, a 14 ország 48 intézete tudósainak részvételével végzett kutatás kimutatta, hogy a kéjgáz-kibocsájtás gyorsabb mértékben nő a vártnál, és ennek eredményeként a globális átlaghőmérséklet emelkedése meg fogja haladni a 3 °C-t.

A megjelent tanulmány szerint a nitrogén-dioxid-kibocsátás 20 % nőtt az iparosodás kora előtti időszakhoz képest, a leggyorsabb növekedést az utóbbi 50 évben figyelték, és ebben nagy szerepe van a mezőgazdaságnak.

 

Elsődleges forrás a mezőgazdaság

A rizstermelés az egyik fő forrás, de elsődlegesen a kiszórt, és fel nem szívódott műtrágya (mely a levegővel érintkezve dinitrogén-oxidként szabadul fel) az oka a káros gáz termelődésének. A legfőbb kibocsátó területek Kelet- és Dél-Ázsia, Afrika, valamint Dél-Amerika, de a szintetikus műtrágyázás nyomán Kína, India és az Amerikai Egyesült Államok is jelentős szereppel bírnak e témában.

 

 

„A légköri kéjgáznövekedést túlnyomó részben a mezőgazdasági tevékenység idézi elő, és a növekvő kereslet az élelmiszerre, az állatok táplálékára tovább fogja növelni” – mondta Hanqin Tian professzor, az Auburni Egyetem Klíma és Globális Változás Kutatóintézetének igazgatója, a tanulmány társszerzője.

Fotó: Barna Ferenc