A kukorica vetése és gyakorlata

 

 

Amazone EDX 9000-TC szemenként vető gép

 

 

Gaspardo Maxi Metro 36F

 

 

Horsch Maestro 24.75 SW szemenként vető gép

 

Ezen technológiai művelet elvégzéséhez a különböző kialakítású és technikai megoldású szemenként vető gépek állnak a gazdálkodók rendelkezésére, és az időjárást leszámítva – ami távlatokban nem kis rizikót jelent –, a jelenlegi vetőgéppark alkalmas a vetési munkák optimális időbeni elvégzésére.

A következőkben a kukoricák vetési munkáihoz kívánunk néhány ajánlást és tanácsot adni.

 

A kukoricák vetése, kapcsolatok a vetőszerkezetek-vetőmagvak között

A különböző (áru-; csemege; hibrid-; siló) kukoricák termesztésekor – a termelési céltól függően – az általában 150-450 gramm/ezermagtömegű, 92-95%-os tisztaságú, 85-95%-os csírázóképességű vetőmagvakat 40-90 E db/ha magsűrűséggel 6-8 cm mélységben vetik a talajba.

Így az általánosan alkalmazott vetési sortávolságok (70-75-76,2 cm) esetén a különböző (méretű és alakú) kukorica vetőmagvak ~ 6-40 kg/ha vetőmagnormával, ~ 15-36 cm-es magtávolsággal kerülnek kivetésre.

A ma használatos vetőszerkezeti konstrukciók kétféle rendszer szerint épülnek fel: mechanikus, ill. pneumatikus kialakításúak lehetnek.

Az egyes vetőelemeken (vetőkocsikon) belüli vetőszerkezetek kialakítására is a kivetendő magvak alakja, nagysága, térbeli kiterjedése, valamint azok ezermagtömege alapján került sor.

Mind a mechanikus, mind a pneumatikus rendszerű vetőszerkezetek esetén ezek a jellemzők határozzák meg a pontos vetést, ezáltal megteremtik a termelés biztonságának egyik fontos feltételét.

A gépfejlesztéseknél – természetesen – a sokoldalú alkalmazhatóság (a különböző növények magvainak kivetése) is érvényesül, amely a műszaki fejlesztéseknél nem egy esetben magával hordozza a kompromisszumos megoldásokat is.

A gépek vetőszerkezetein belül a kukorica vetőmagvak mérete/alakja/ezermagtömege különböző gépbeállításokat kíván meg, amelyek az egyes szerkezeti elemeknél külön-külön is jelentkeznek.

Ezek többek között a következők lehetnek:

• vetőtárcsák/vetődobok furata/cellamérete (ezek általában – 4,5-5,5 mm furatátmérőjűek)
• furatok/cellák száma, azok elhelyezése (18-24-26-30 furatos, egy- vagy több soron elhelyezve)
• a maglesodró(k); terelő lapok; ujjak; íves fogaslécek; csapok; kefe beállítása (az egyszemes és magkihagyás nélküli vetés érdekében)
• a mag kiejtésének helye, ill. annak talajtól való távolsága (ez ~ 8-50 cm közötti is lehet)
• a pneumatikus vetőszerkezeteknél a levegő nyomása vagy a vákuum értéke (annak megfelelő beállítása)
• a beállított tőtávolságok és a magadagolási intenzitás nagysága (a beállítástól függ)

 

 

Kuhn Planter 3 TS vetőkocsi

 

 

Monosem NG 4 Plus CRT

 

 

Sfoggia Sigma Queen 16 szemenként vető gép

A vetőgépek kiválasztásának általános szempontjai

A gyakorlatban használt kukoricavető gépek alapvetően a kukoricák (áru-, hibrid-, csemege) vetésére készültek, de azok vetőelem felszereltség cseréjével (egyes részegységek kicserélésével) napraforgó, cukorrépa és a babfélék (szójabab, szárazbab), stb. magvainak kivetésére is alkalmazhatók.

A gépkiválasztás alapvető szempontjai a következők:

• a bevetendő terület és annak ágazatonkénti nagysága
• a talaj típusa és fizikai jellemzői
• a rendelkezésre álló (a vetőgépet üzemeltető) erőgép(ek) motorteljesítménye és hidraulikus emelőképessége
• a termesztés további ágazati munkaműveleteinek (sorközművelés, betakarítás) elvégzésére rendelkezésre álló kultivátor, betakarító adapter sorainak száma
• a gazdaságossági (üzemgazdasági) feltételek

A kisebb üzemeknek célszerűbb a – 60 kW motorteljesítményű erőgépekkel is üzemeltethető (kisebb tömegű), 6-8 soros függesztett gépeket választani, míg nagyobb bevetendő terület és nagyobb erőgép teljesítmények esetén a 12 vagy többsoros (függesztett vagy vontatott) kukoricavető gépek alkalmazása kerül előtérbe.

 

 

Solá Prosem K-VP

 

A vetőmagmennyiség (vetőmagtömeg) meghatározása

A kukorica vetésének megkezdése előtt a legfontosabb feladat a hektáronkénti kivetendő magszám, illetve az állománysűrűség v. tőszám – helyesebben a magtávolság – meghatározása, annak beállítása.

Kiemelnénk, hogy ez a vetőgépen való beállítást jelent és nem a tőszám (vagy magtávolság) meghatározását jelenti, mivel az kizárólagosan agronómiai feladat, amelynek során a betakarításkor elérni kívánt (termő) növényszámból visszaszámolva kell meghatározni a műszakiaknak az egyes gépbeállítási értékeket (a vetőmag csíraképessége; a talajállapot; a magágy minősége és esetleg az alkalmazott munkasebesség) az adott vetőgéptípus esetében. (1. táblázat)

A kukorica vetésénél általános és elfogadott szabály, hogy a kivetendő magmennyiséget a betakarításkor megkívánt tőállományból 10-15%-os veszteség figyelembevételével számíthatjuk ki.

Ez a veszteségérték – a gyakorlati tapasztalatok alapján – a következőkből tevődik össze: a csírázóképes magvak 6-8%-a nem kel ki (kedvezőtlen magágy, kórokozók, kártevők), egyéb okok miatt a tenyészidő alatt (kártevők, kórokozók) további 3-5%-os tőkipusztulással lehet számolni.

(Amennyiben sorközművelésre – kultivátorozásra – is sor kerül – 2-4% további tőállomány csökkenés is felléphet).

 

1. táblázat Kukorica vetőmagvak és vetési jellemzőik

 

Mutatók megnevezése Értéke Ezermagtömeg Vetőmagtisztaság Csírázó képesség Állomány sűrűség Térfogattömeg 1 kg-ban lévő magvak száma 100-450 g/1000mag 99-95 % 95-85 % 40-80 ezer tő/ha 680-820 kg/m3 2222-10000 db mag/kg Vetési sortávolság Vetési tőtávolság Kivetendő magmennyiség Vetési mélység 70-75-76,2 cm 15-35 cm 4,0-36,0 kg/ha 5-8 cm

 

A betakarításkor megkívánt optimális kukorica tőállomány alapján a kivetendő magmennyiség a következők szerint számítható ki:

Vm = Tá_b*Em_t*100 / T*Cs*K*M (kg/ha)

ahol:

Tá_b = betakarításkori tőállomány (tő/ha)

Em_t = az ezermagtömeg (g)

T = vetőmag tisztaság (%)

Cs = vetőmag csírázóképesség (%)

K = kelőképesség (%)

M = művelési és kártételi veszteség után megmaradó tőszám (%)

A vetőgépen beállítani kívánt tőtávolság (magtávolság), valamint a vetésellenőrzése szempontjából lényeges a folyóméretenként elvetendő magszám ismerete is, amelynek számítási képlete a következő:

vetőmag(db/fm) = megkívánt csíraszám(db/ha)*sortávolság(m) / Cs(%)*T(%)

A kapott érték reciproka az a tőtávolság értéke, amelyet az adott kukoricavető gép kapcsolóművén kell beállítani:

tőtávolság(cm) = Cs(%)*T(%)*100 / megkívánt csíraszám(db/ha)*sortávolság(m)

A számítással meghatározott értékek ellenőrzésére a 2. 3. táblázatok nyújtanak segítséget.

 

2. táblázat A kivetendő magmennyiség változása az ezermagtömeg és a hektáronként kivetett magszám függvényében

 

Ezermag-tömeg (g/1000 mag) Kilogram-monkénti magszám (db mag/kg) Kivetendő magmennyiség (kg/ha) 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90 ezer db mag/ha kivetése esetén 100 10.000 4,00 4,80 5,00 5,50 6,00 6,50 7,00 7,50 8,00 8,50 9,00 150 6.667 6,00 6,75 7,50 8,25 9,00 9,75 10,50 11,25 12,00 12,75 13,50 200 5.000 8,00 9,00 10,00 11,00 12,00 13,00 14,00 15,00 16,00 17,00 18,00 250 4.000 10,00 11,25 12,50 13,75 15,00 16,25 17,50 18,75 20,00 21,25 22,50 300 3.333 12,00 13,50 15,00 16,50 18,00 19,50 21,00 22,50 24,00 25,50 27,00 350 2.857 14,00 15,75 17,50 19,25 21,00 22,75 24,50 26,25 28,00 29,75 31,50 400 2.500 16,00 18,00 20,00 22,00 24,00 26,00 28,00 30,00 32,00 34,00 36,00 450 2.222 18,00 20,25 22,50 24,75 27,00 29,25 31,50 33,75 36,00 38,25 40,50

 

3. táblázat A tőtávolság (magtávolság) változása a sortávolság és a hektáronként kivetett magszám függvényében

 

Sortávolság (cm) 1 hektárnyi terület hossza (fm) Beállítandó magtávolság (cm) 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90 ezer db mag/ha kivetése esetén 70,0 14.286 35,7 31,7 28,5 25,9 23,8 21,9 20,4 19,0 17,8 16,8 15,9 75,0 13.333 33,3 29,6 26,6 24,2 22,2 20,5 19,0 17,7 16,6 15,7 14,8 76,2 13.123 32,8 29,1 26,2 23,8 21,8 20,1 18,7 17,4 16,4 15,4 14,6

 

A vetőgépek tőtávolság értékeinek beállítására a hajtó talajkerék és a vetőtárcsa tengelye közötti áttétel szolgál.

Az áttételek száma igen nagy, mégis a gyakorlatban csak ritkán adódik olyan áttétel, amely a kiszámított tőtávolság-értéket adja ki.

Ezért a kiszámított értékhez legközelebb eső beállítható értéket kell választani, ami gyakorlatilag nem okozhat számottevő eltérést a tervezett vetéstől.

 

A vetőgépek beállítása és a vetés végrehajtása

A gépbeállításoknál mindig az adott vetőgép gépkönyvében előírtak szerint kell eljárni!

Az előzőekben meghatározott magszám, ill. tőtávolság beállítása a mai korszerű pneumatikus kukoricavető gépek esetében tulajdonképpen már igen egyszerű művelet, és gyakorlatilag csupán az alkalmazott vetőtárcsák fordulatszámának változását jelenti.

A legtöbb kukoricavető gép esetében a hajtókerekek (talajkerekek) és a vetőtárcsák közötti hajtásrendszerben lévő áttétel módosításával (különböző fogszámú lánckerekek cseréjével, az esetlegesen beépített fordulatszám-váltó hajtómű fokozatának átkapcsolásával) történik a fordulatszám változtatása.

A magszám (tőtávolság) helyes beállítását a vetőgép magládáinak feltöltésével és üzemszerű működtetésével, felszíni próbavetéssel kell ellenőrizni.

Természetesen a kivetendő maghoz előírt vákuum – v. túlnyomás – beszabályozása és a maglesodrók egyszemes vetésre történő átállítása az ellenőrző „próbavetést” megelőzi.

A maglesodrók helyes beállítása a legtöbb gépnél az ún. „kémlelő” ablakon keresztül is nyomon követhető.

Már a vetőterületen, kinn a táblán, következhet a vetési mélység helyes beállítása: ezt valamennyi vetőelemnél el kell végezni és a talaj állapotától, típusától függően 5-8 cm értékre kell beállítani.

A vetőbarázdák lezárását, a talaj visszatömörítését, a vetőelemek hátulján lévő tömörítő kerekek pozicionálásával lehet beszabályozni, illetve próbahúzással a beállítások helyességét ellenőrizni.

További beállítási művelet a csatlakozó sortávolság – a nyomjelzők hosszúságának – kimérése, amelynek módjai a traktorvezetők előtt közismertek, és annak helyességét helyszíni méréssel ellenőrizni is szükséges.

A műtrágya- és talajfertőtlenítőszer-dózisainak beállításakor a kezelési utasítás előírásai a mérvadóak.

Az előbbiekben ismertetettek szerint előkészített, és beállított gépekkel, megfelelő – vetni jól tudó – traktorvezetővel a vetés megkezdhető.

A vetési művelet végrehajtását a forgók „beszegésével” kezdik, ami a gyakorlatban 2-4 gépalj szélességet jelent.

A vetés munkaművelete általában és átlagos körülmények között 8 km/h körüli sebességgel végezhető úgy, hogy ilyenkor még megfelelő minőségű a munkavégzés.

Az átlagosnál kedvezőbb körülmények – ideális talajnedvesség, jó magágykészítés – esetén egy korszerű vetőgéppel a 10-12 km/h munkasebesség is megengedhető, míg a korszerűtlenebb, régebbi gépek és rosszabb magágy, túl száraz vagy éppen nedves talaj esetén célszerű kisebb sebességet (6-8 km/h) választani.

 

Vaderstad Tempo 6F

Újabb fejlesztésű szemenként vető gépek

A szemenként vető gépek piaci kínálata igen széles, amelyből a kis- és nagyüzemek, a gazdasági társaságok, családi gazdaságok és a gépi bérvállalkozók is kiválaszthatják a számukra legmegfelelőbb vetőgépet.

Néhány újabb fejlesztésű, korszerű szemenként vető gép főbb műszaki jellemzői a 4. táblázatban kerültek összefoglalásra.

 

4. táblázat Újabb fejlesztésű kukoricavető gépek főbb műszaki jellemzői

 

Vetőgép gyártó és típus(ok) Gyártó ország Vetőelemek száma Beállítható sortávolságok Magtartály térfogata Műtrágya-tartály térfogata Teljesítmény-igény Típus-változatok száma központi elemenkénti – – (db) (cm) (l) (l) (l) (kW) (db) Amazone EDX-6000 D 8 37,5-80 360-600 – 1100-3000 min. 125 4 EDX-9000 D 12 45-80 2×400 – 5000 min.180 1 Gaspardo Metro I 16-24 45-75 – 60 4×950 165-187 3 Maxi Metro I 24-36 75 – 60 3000 350 1 Horsch Maestro 12.70 SW D 12 70-75 2000 – 7000 130 2 Maestro 24.75 SW D 24 70-75 2000 – 7000 200 2 Kuhn Maxima 2 TRX F 16-18 70-80 – 52 4300 130 1 Planter 3R F 12 45-80 – 47 950-1350 75 1 Massey Ferguson MF 555 USA 6-16 45-76 – 70 125/sor 60-130 8 Mater Macc 3XL 800 I 16-36 45-75 – 35-(70) 2800-5400 130-200 7 Monosem NG Plus 4 CRT F 12 70-80 – 35 – 120 1 Solá Prosem K-VP E 12 35-80 – 50 – 75 3 Sfoggia Sigma Queen I 16-24 45-75 – 50 800-1000 130-190 2 Väderstad Tempo 6/8F S 6-8 70-80 – 70 1250-1700 60-90 8