A légi növényvédelem jelenlegi helyzete és új szabályai

Írta: Szerkesztőség - 2014 július 16.

Jelenleg hazánkban mintegy 70 légi jármű üzemel, ennek nagyobb része helikopter. Az országos lefedettség jónak mondható, minden régióban található vállalkozás, amelynek a szolgáltatásai elérhetőek, a kapacitások elegendőek, egyéb munkákat (tápanyagszórás, szúnyogirtás, légi fényképezés, reklámozás, stb.) is figyelembe véve a gépek csak részben vannak kihasználva.

1. ábra Egyfedeles merevszárnyú repülőgép munka közben

1. ábra Egyfedeles merevszárnyú repülőgép munka közben

A légi növényvédelem legfontosabb mezőgazdasági alkalmazási területei:

  • gabonafélék posztemergens gyomirtása,
  • gabonák tavaszi fejtrágyázása,
  • gabonafélék gomba és rovar kártevők elleni védelme,
  • olajnövények (repce, napraforgó, szója) rovarok és gombák elleni védelme,
  • szőlő- és gyümölcsösök növényvédelmi munkái,
  • napraforgó és repce deszikkálása,
  • kukorica érésgyorsítása.

A légi járművek emellett az erdőgazdaságokban is végeznek kezeléseket. Az alkalmazott merevszárnyú gépek fel- és leszállási útja rövid, teherbíró képessége nagy, és 120-160 km/h sebességgel még biztonságosan repülnek (1. ábra). A merevszárnyú gépekéhez hasonló elven működnek a helikopterek permetező berendezései (2. ábra). A helikopterek terhelhetősége, ennek megfelelően területteljesítménye általában kisebb, mint a merevszárnyú gépeké, előnyük azonban, hogy felszállási helyigényük lényegesen kisebb, manőverezési képességük pedig jobb (3. ábra). A kétrotoros gépek által keltett légörvény jobb penetrációt és fonákoldali fedettséget eredményez (4. ábra), ami elsősorban kertészeti ültetvényekben rendkívül előnyös lehet.

A repülőgépes növényvédelem előnyei és hátrányai a földi védekezéssel összehasonlítva a következők:

A légi növényvédelem előnyei:

  • nagy területteljesítmény,
  • kis permetlé felhasználás,
  • gyors beavatkozási lehetőség, rövidebb kezelési idők,
  • a talajállapottól és növényállománytól független kezelés.
A légi növényvédelem hátrányai:

  • csak nagyobb táblákon alkalmazható,
  • rosszabb a permetezés szórásegyenletessége
  • pontatlanabb sorcsatlakozások,
  • korlátozott (csak légi kijuttatásra engedélyezett) szerfelhasználás,
  • nagyobb a környezetszennyezés (elsodródás) veszélye.

A repülőgépeket jelenleg kisvállalkozások üzemeltetik mintegy 100 pilótával. A mezőgazdasági repülés érdekképviseleti szerve a Mezőgazdasági Repülők Érdekvédelmi Szövetsége (MERÉSZ), amely szervezeti, személyi, technológiai és egyéb kérdésekben foglal állást, és képviseli tagjait.

Támadások a légi növényvédelem ellen

Az Európai Unió Környezetvédelmi Főigazgatósága 2004 óta foglalkozik a peszticidek fenntartható használata irányelve alapján a légi növényvédelem kérdésével, és a cél kezdettől fogva a betiltás volt, legfeljebb a dereguláció lehetőségének fenntartásával. Ezt lehetővé tette a zöld mozgalmak, pártok térnyerése mellett, hogy az Unió országainak többségében az adottságok és igények alapján nem folyik légi védekezés. Ezért a témát a környezetvédelem jegyében elsősorban politikai, és nem szakmai kérdésként kezelték, figyelmen kívül hagyva az egyes országok mezőgazdaságának hagyományait és érdekeit. A magyar mezőgazdasági kormányzat kezdettől fogva fellépett a légi növényvédelem betiltása ellen. Ismertette a hazai légi védekezések helyzetét, és bizonyította a légi kezelések szükségességét és biztonságos szabályozását Magyarországon, ezért hazánkban a légi védekezések egyelőre tovább végezhetők.

2. ábra Ka-26 helikopter szórószerkezete

2. ábra Ka-26 helikopter szórószerkezete

A légi növényvédelem hazai szabályozása

Hazánkban a 44/2005. (V. 6.) FVM-GKM-KvVM együttes rendelet, illetve módosításai szabályozzák a mező- és erdőgazdasági légi munkavégzést. Mezőgazdasági repülést csak megfelelő légi alkalmassági bizonyítvánnyal rendelkező, zárt kabinú légi járművel, felsőfokú növényvédelmi képesítéssel bíró személy szakirányításával, repülésfigyelő közreműködésével lehet végezni. Mezőgazdasági repülést csak az végezhet, aki rendelkezik légi-mezőgazdasági munkavégzésre jogosító engedéllyel. Ehhez a Nyíregyházi Főiskolán szerzett repülőgép vezetői üzemmérnöki oklevél szükséges. A légi járművezetők háromévenként kötelesek szakmai továbbképzésen részt venni.

A légi jármű szóróberendezését, felszerelését, tartozékait kifogástalan állapotban kell tartani, különös tekintettel a keresztirányú szórásegyenletességre, valamint zárt állapotban az elfolyás- és csepegésmentességre.

A munkatérkép

A légi jármű vezetője a munka megkezdése előtt köteles meggyőződni a munkaterület levegőből történő megmunkálásához szükséges munkafeltételek együttes meglétéről. Ilyen például a munkatérkép, amely tartalmazza a kezelésre kijelölt területeket, a kezelés szempontjából érzékeny növény kultúrákat, az állattartó telepeket, állandó legelőket, védett természeti területeket, a vizek szempontjából érzékeny területeket, személy és teherszállító útvonalakat, államhatárt, légvezetékeket, kiemelkedő tereptárgyakat. Figyelembe kell venni természetesen az időjárási körülményeket, különösen a hőmérséklet, szélirány, szélsebesség, páratartalom, felhőzet adatait, és ezeket az adatokat óránként fel kell jegyezni.

A repülést a technológiának megfelelő biztonságos magasságban kell végrehajtani. A rendelet pontosan előírja a munkavégzés során végrehajtható manővereket, repülési magasságokat, irányváltási szögeket, az alkalmazható sebességeket. Kiszórt vegyszer nem kerülhet a kezelt területen kívül más területre. Növényvédelmi munkát csak légi kijuttatásra engedélyezett szerrel lehet végezni. Amennyiben az engedélyokirat tartalmazza az ajánlott légi jármű típusát, valamint a kijuttatás speciális körülményeit, ettől a kijuttatásnál nem lehet eltérni.

3. ábra Helikopter napraforgó kezelésénél

3. ábra Helikopter napraforgó kezelésénél

A szakirányító

A légi növényvédelmet a légi járművel végzett növényvédelmi munkavégzés megrendelője által megbízott – a növényvédő szer engedélyokiratában meghatározott forgalmi kategóriának megfelelő képesítéssel rendelkező – szakirányítónak kell irányítania. A szakirányító köteles a légi jármű vezetőjének a munka megkezdése előtt átadni, illetve bemutatni:

az írásba foglalt munkamegrendelést,

a felhasználásra kerülő növényvédő szer engedélyét a helyi viszonyokhoz igazodó felhasználási utasítással,

a kezelésre kijelölt területet, a környező településeket, a kezelés szempontjából érzékeny növénykultúrákat, az állattartó telepeket, a védett természeti területeket, a külön jogszabályban a felszín alatti vizek védelme szempontjából meghatározott érzékeny területeket, a személy- és teherszállító útvonalakat, légvezetékeket és kiemelkedő tereptárgyakat feltűnő színnel megjelölt térkép másolatát,

a méhek védelmében bejelentés igazolását.

A szakirányító köteles a munka megkezdésétől annak befejezéséig a helyszínen tartózkodni. Ez a kötelezettség vonatkozik a légi járművel a kezelésre kijelölt terület felett végzett kijuttatásra, a tábla végi fordulók és rárepülések, illetve a zárt állapotban lévő feltöltött vagy üres permetlétartállyal, repülőtérről repülőtérre, vagy a munkavégzés helyére való, illetve az onnan visszatérő légi manőverekre. A szakirányító felelős a felhasználásra engedélyezett növényvédő szer átmeneti tárolásáért, az engedélynek megfelelő előkészítéséért, a munkavédelemre vonatkozó biztonsági előírások és a visszamaradt veszélyes hulladék ártalmatlanítására vonatkozó külön jogszabályban foglalt előírások betartásáért.

A meteorológiai körülmények, illetve a munkaminőség egyenletességének változása vagy egyéb azonosított veszélyhelyzet váratlan fellépése esetén a szakirányító a munkavégzést módosíthatja, felfüggesztheti vagy leállíthatja, amelyet a növényvédelmi munkavégzésről vezetett naplóba be kell jegyezni. A szakirányító felelőssége a légi jármű vezetőjének szabálytalan munkavégzésével okozott károkra nem terjed ki.

Az üzembentartó és a légi jármű vezetője

A légi jármű üzembentartója köteles a légi jármű növényvédő szer kijuttató berendezését, felszerelését, tartozékát műszakilag kifogástalan állapotban tartani, különös tekintettel a munkaszélességre jellemző keresztirányú szórásegyenletességre, valamint zárt állapotban az elfolyás-, és csöpögésmentes növényvédő szer szállításra.

A légi jármű vezetőjének rendelkeznie kell az előírt egyéni védőeszközökkel, felelős a repülés, továbbá a növényvédő szer kijuttatás-technikai szabályainak, valamint a megrendelő, illetve a szakirányító utasításainak betartásáért.

A növényvédő szerrel kezelhető legkisebb területet a légi jármű vezetőjének a biztonsági szempontok figyelembevételével úgy kell megállapítania, hogy a növényvédő szer ne kerülhessen a kezelt területtel szomszédos területekre.

A légi jármű vezetője vagy az általa megbízott személy köteles a kezelt tábla 5 km-es körzetén belül az időjárási körülményeket (hőmérséklet, szélirány, szélsebesség, páratartalom, felhőzet stb.) az erre rendszeresített naplóba óránként bejegyezni. Az adatok valódiságát a megrendelő vagy a szakirányító és a légi jármű vezetője aláírásával igazolja. A légi jármű üzembentartója a naplót 5 évig köteles megőrizni.

A repülőtér megválasztása

Növényvédelmi munkavégzéshez a repülőteret úgy kell kijelölni, hogy az átrepülés lehetőség szerint ne érintsen védett természeti területet, valamint külön jogszabályban meghatározott különleges rendeltetésű vadászterületet. Ha ez nem valósítható meg, az átrepüléshez az illetékes természetvédelmi, illetve vadászati hatóság hozzájárulását kell beszerezni.

Védett természeti területen munkarepülés az illetékes természetvédelmi hatóság engedélyével végezhető. A munkarepülés során LV kategóriájú növényvédő szert legfeljebb 4 m/s szélsebesség mellett, ULV kategóriájú növényvédő szert legfeljebb 2 m/s szélsebesség mellett lehet kijuttatni.

25 °C feletti hőmérsékletnél, valamint 65% relatív páratartalom alatt történő növényvédő szer kijuttatásról a szakirányító dönt.

Tilos növényvédő szer kijuttatást végezni fordított léghőmérsékleti állapot (inverziós jelenség) esetén.

4. ábra Kétrotoros helikopter szőlőpermetezésben

4. ábra Kétrotoros helikopter szőlőpermetezésben

Védőtávolság, elsodródás

Légi permetezésnél, amennyiben az engedélyokirat másként nem rendelkezik, lakott terület, valamint természetvédelmi terület határától legalább 100 méteres védőtávolságot kell tartani. Amennyiben a szél lakott terület vagy természetvédelmi terület felé fúj, a kötelező védőtávolság legalább 300 méter.

Folyékony növényvédő szer csak elsodródás gátló szórófejjel végezhető olyan beállítással, amely biztosítja, hogy a cseppek térfogat szerinti átmérője legalább 200 mikron legyen. Szeptember hó 10. napja előtt lombtalanító és lomb- leszárító, valamint érésgyorsító készítmény kizárólag cseppnehezítő hozzáadásával vagy egyéb, az engedélyben előírt, a permetlé elsodródását meggátoló adalékanyaggal juttatható ki.

Magyarországon több évtizedes tapasztalatok és kutató-fejlesztő munka eredményeként kialakított technológiai ajánlások alapján történnek a védekezések.

A permetező szórószerkezetek kötelező vizsgálata

A repülőgépes növényvédelemmel kapcsolatos újabb előírás, hogy az Európai Unió a földi permetezőgépekhez hasonlóan kötelezővé tette a légi járművekre szerelt permetező berendezések időszakos műszaki felülvizsgálatát. Ennek hazai rendszere jelenleg kidolgozás alatt áll. A felülvizsgálatok során a repülőgépekre szerelt permetező berendezésekkel szemben támasztott követelmények meghatározására a MERÉSZ által kidolgozott javaslat alapján kerül sor. A felülvizsgálatok megkezdése sürgető feladat, mert a szabályozás értelmében 2016. november 26. után nem felülvizsgált, illetve felülvizsgálaton nem megfelelt géppel permetezni tilos. Ez azt jelenti, hogy a 2017. évi szezon előtt minden gépnek át kell esnie a felülvizsgálaton.

Összefoglalás

A légi növényvédelem bár csökkenő mértékben és kapacitással, de ma is jelentős szerepet játszik a hazai növénytermesztésben. Az Európai Unió környezetvédelmi szempontokra hivatkozva a repülőgépes védekezések megszüntetésére törekszik. Újabb intézkedéssel előírták a repülőgépek permetező berendezéseinek időszakos felülvizsgálatát is. Hazánkban a légi védekezések hagyományosan megfelelően szabályozott keretek között folynak, ezért lehetőség van a munkák folytatására. Ehhez most szükségessé vált az időszakos vizsgálatok gyors bevezetése és elvégzése.